Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-11-15 / 260. szám

2 EGRI n: 'ÚJSÁG 1925. november 15. Katasztrófa fenyegeti a bortermelést. A drágasági ankéten a bor kérdését tárgyalták. Az ankéten a szőlőtermelők kifejtették, hogy a mai szerencsétlen viszonyok között az a veszély fenyegeti a bortermelést, hogy csődbe kerül és a gazdák felhagynak vele.’ A bor értékesítése rendkívül nehéz ős a magas termelési költségek mellett egy millió ter* meló várja négy milliő hektoli­ternyi borának az értékesítését в ha ez nem sikerül, elkerülhe­tetlen a katasztrófa. A bor értékesítésének nagy akadálya a tízféle adó, mely körülbelül 3500 К-t tesz ki s így nagyobb a,bort terhelő adó, mint a termelőnél a bornak az ára. Nehezíti a helyzetet, hogy a vá­rosok, mivel a fogyasztási adő fő bevételi forrásukat képezi, erről nem mondhatnak le. Fel­tűnő, hogy a bor fogyasztása visszaesett, míg a sör-és pálinka­fogyasztás jelentékenyen emel­kedett. A borral szemben ugyanis a sör támogatásban részesül. Mindamellett, mint az elmúlt években, az idén is elfogyaszt­hatja az ország a nagy termést, ha az értékesítést megkönnyítjük. Három nap három boncolás. Három boncolást ejtett meg az j E sorok megírására a közvő­egri kir. ügyészség vizsgálő- birőja, Imregh Lajos, dr. Türk Szilárd és dr. Karikás József törvényszéki orvosokkal. A fel­németi öngyilkosság ügyét mai számunkban ismertettük. A folyó hó 10-én történt boncolás sok mende-mondára adott alkalmat a városban. Molnár jAndrásnét boncolták fel ekkor, aki a halál bekövet­kezése előtt két héttel súlyos bántalmazásokat szenvedett el. Molnár András e miatt tett bűn­vádi feljelentést. Az orvosi szak- vélemény megállapította, hogy Molnár Andrásné már régóta betegeskedett és nem az ütlegelés volt a halál közvetlen oka. аою» mmsws'tt—o> lemény elhamarkodott és tul- szigoru Ítélete kényszeritett, mert nem átallotta a boncoló orvoso­kat és a királyi ügyészséget a részrehajlás vádjával illetni. A harmadik boncolást Bajzát Miklós 28 éves egerszóláti lakos hulláján eszközölték, kit hetek­kel ezelőtt hátba szúrtak. A ha­lált a jobb tüdő fél vérzése és a szúrásból támadt genyvérüség okozta. Beszélnek még a városban egy magzatelhajtás következtében meghalt asszony boncolásáról is, azonban ez ideig az ügyészség­hez semmiféle rendelkezés nem érkezett. (ás—f.) borával, mig Etyek, Cegléd és Soltvadkert gyenge. E vidéke­ken állítólag paraszt árut 3000 E-ért kináltak. Ezek a borok 8—8V2 fokosak, de házasitásra elhelyezhetők. Átlagban 12 fokig Malligennonkint 360—400, 12°-on felül 420—450 korona a bor nagy­kereskedelmi ára. Kis tételekben (5—10—30 hl.) kb. 30%-kal magasabb árakat tudnak a termelők elérni. A ter­més eredményét még teljesen nem ismerjük. Szekszárdon és környékén kb. 130,000 hl., Jász­berényen bb. 50,000 hl. bor ter­mett, illetőleg ilyen készlettel számolnak. Villányban 9000, Deb­recenben 20,000, Mőrott 25,000, Bácsalmáson 100,000, Csengődön 6000, Mádon 20,000 hektoliter a készlet. Magyarország buzafeleslege négymillió mázsa. A lisztexport az utóbbi hetek­ben teljesen megakadt. Külföl­dön egyáltalában nem lehet el­adni lisztet s ezért a malmok most még nagyobb mértékben akarják üzemeiket korlátozni. Magyarország buzafeleslegét 4 milliő mázsára becsülik s igy ezt exportálni kellene. Eülföldön azonban szintén nagy a termés- felesleg és igy az orosz buza- felesleget 10—20 millió mázsára becsülik. A római mezőgazda- sági intézet legutóbbi statiszti­kája szerint a világ buzafeles­lege 215 milliő mázsa, amiből az importszükséglet csak 180 millió mázsa. Kalap offenziva a fez ellen. Kemal basa teljesen szanálni akarja Törökországot. Ez a sza­nálás nem a nálunk ismeretes módon megy. Előbb a sevresi béke visszacsinálásán esett túl Törökország. Azután fogott Ke- mál a belső szanáláshoz. Nyu­gati berendezésű államot akar teremteni Törökországból. Még a külsőségekben is erre törek­szik. Legutóbb rendeletet adott ki, amely az eddig kötelezőn viselt kis piros sapka, a fez he­lyett, a modern kalapok viselését engedélyezi. Ez kellett csak az európai kalapkereskedőknek, akiket a kalaptalanság divatja már lét­alapjukban fenyegetett. Német, francia, .angol, olasz és magyar gyárak ügynökei árasztották el kínálatukkal az uj kalappiacot. Rövidesen 600,000 kalap üldözte ki a fezeket a divatosabb he­lyekről. Ebből a rengeteg ka­lapból csak 20.000 származik magyar gyárakból. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában!« Egészségvédelem Rovatvezető: Temesváry István dr. A vörheny (skarlát) elleni védekezés új módja. Lapunk f. évi október 25-iki számában felhívtuk olvasóink figyelmét, hogy az egészségvé­delem egyik legfontosabb esz­köze : a felvilágosítás, amely azt célozza, hogy az orvostudo­mányok modern haladásáról időnként a nagy közönséget tá­jékoztassa. Ez alkalommal a vörhenyel- leni védekezés új módját: a Dick-féle oltásokat ismertethet- hetjük. Közismert dolog, hogy vörhenyben különösen az őszi- és téli hónapokban sok gyer­mek betegszik meg : az utóbbi évek statisztikai adatai szerint pedig minden 15 ik megbetege­dés halállal végződik. Az ame­rikai Dick házaspár évekkel előbb egy oltási eljárást dolgozott ki, amelynek segítségével úgy lát­szik, hogy sikerült előre meg­mondani, hogy mely gyermekek hejlamosak a vörhenyre (általá­ban a gyermekek 4Ö %-ka) és melyek nem. Amerikában végzett sokezer megfigyelés, amelyet minálunk már majdnem féléve ellenőriz­nek, arra enged következtetni, hogy a próba megbízható. Ha már most kiválasztottuk a vör- henyre fogékony gyermekeket ezzel a próbával, úgy ugyancsak a Dick-ék által kidolgozott eljá­rás szerint védőoltásnak lehet alávetni. Ezt a munkát vette kezébe a népjóléti minisztérium •Egészségügyi Reformirodá«.-\e, amely eddig a budapesti Stefá­nia kórház és más intézetek be- teganyagán gyűjtötte az adato­kat. Ma már mind szélesebb kör­ben folyik a munka ; ma egye­lőre még zárt intézményekben, iskolákban folynak az oltások. Miután maga az orvosi be­avatkozás alig jár fájdalommal, a próbaoltás után fellépő reak­ció sem jelent a gyermek napi életében jóformán semmi válto­zást. A védőoltás szintén igen enyhe és könnyen lefolyó reak­cióval jár, úgyhogy az ok nem tarthatja vissza a szülőket, akik gyermekeiket — főleg járvány esetén — az új eljárásnak akar­ják alávetni. Egyenlőre termé­szetesen nem lehet az új eljá­rást olyan általánossá tenDi, mint például a himlőoltást, azonban nagyon kivánatoa, hogy a lakos­ság minél szélesebb rétegeiben felébredjen az érdeklődés az ol­tások iránt, hiszen csak nagy­számú esetre támaszkodó ta­pasztalatok fogják eldönteni, váj­jon érdemes-e az új oltást eset­leg kötelezöleg minden gyerme­ken elvégeztetni ? Annyi azonban kétségtelen már, hogy veszedelmet az oltás nem rejt magában és aránylag igen csekély kellemetlenség és költség mellett nagy áldást hoz­hat minden szülőre, aki a gyer­mekét a legádázabb gyermek­betegségtől : a vörhenytől jog­gal féltheti. Még csak annyit, hogy a kí­sérletekhez szükséges anyagi tá­mogatást a Rockefeller-Alapít- vány pénzén [fenntartott Egész­ségügyi Reformiroda adja. Szük­ségtelen hangsúlyoznunk, milyen nagyjelentőségű felfedezéssel ál­lunk szemben ‘és csak a legna­gyobb örömmel nézünk a remél­hetőleg szép eredményt adő kí­sérletek elé, hiszen Magyaror­szág gyermekhalandóságának nagyrészét a fertőző bajok kö­zülj épen a vörheny rovására kell Írnunk. A M. T. I. értesülése szerint a napokban a pécsi tudomány- egyetem gyermekklinikája és közegészségügyi intézete is meg­kezdették a Dick-főle vörheny- elleni oltásokat. Felhívjuk olva­sóink figyelmét már azért is erre a körülményre, nehogy bi­zalmatlanság, vagy beavatko­zástól való, indokolatlan féle­lem miatt az akció a lakosság körében nemtörődömséggel, eset­leg ellenállással találkozzék. HIREE — Eger, 1925. november 15. —• A misszió végzésének rendjében az a változás történt, hogy az esti ájtatosságok mától kezdve minden­nap mindkét templomban 5 óra he­lyett 6 órakor kezdődnek. A missziós ájtatosságok rendje. Vasárnap : . Reggel 6 órakor nagy mise, utána prédikáció. Délelőtt 9 órakor a főtemplom­ban és a minoritáknál nagy mise, utána szent beszéd. Délután fél 4 órakor szentbeszéd a nők szá­mára. Délután 6 órakor litánia, utána szent beszéd. Meilinger Dezső festőművész kép- kiállítása kedden zárul. Meilinger Dezső festőművész képkiállitása, mely nemcsak erkölcsi, de anyagi sikerrel is járt, kedden zárúl. Az eladott képek száma 19-re emel­kedett és remélhető, hogy a mű­vész a huszadikat sem viszi el magával. Mint érdekességet em­lítjük meg, hogy egri művész­körökben a művész Évike o. festménye találkozott őszinte el­ismeréssel, míg az úgynevezett műbarátok Csönd a vizen cimü festményét tüntették ki leginkább érdeklődésükkel. Magyarország népmozgalma szep­tember havában. Csonkamagyar- országon a folyó év szeptembe­rében 4865 házmiságot kötöttek. A születések szama 19.972 volt, 1222 vei több, mint az előző év szeptemberében. Elhalt 10.501 lélek, 616-tal kevesebb, a múlt év ugyanezen hónapjában elhaltak számánál. Ez a különbség majd­nem egészében a cseciemőhalot- takra esik, akiknek száma tavaly szeptemberben 3658 volt, az idén pedig 3155. A népesség termé­szetes szaporodása szeptember­ben 9471 . volt. Olyan kedvező szám ez, amilyet a háború óta egyetlen hónap sem mutat fel. Töröljék el az útlevélkényszert I Szegedről jelentik: A szegedi kereskedelmi és iparkamara fel­terjesztést intézett a kereskedel­mi, valamint a külügyminiszter­hez és kérte Ausztria és Magyar- ország között az útlevélláttamo­zási kényszer megszüntetését. A mozgalom támogatására a többi kamarát is felkérte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom