Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-07-02 / 146. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. július 2 A gyöngyösi É. M. E. zászló- szentelési ünnepélye. Felejthetetlen, lélekemelő ünnepe volt a gyöngyösi keresztény társadalomnak PéterPál napján. Az Ébredő Magyarok Egyesülete szentelte nemzeti szi nű zászlaját a Ferencrendiek templomában a helyi és vidéki közönség ezrei előtt. A szentelési szertartást a rend tartományi főnöke végezte nagy segédlettel, ki magasztos imában kérte a Teremtőt, hogy a zászlót segítse diadalra. Az Istentisztelet után a különböző társadalmi alakulatok éa a vidéki egyesületek zászlószögeinek be- verése következett, majd a 240 főnyi környékbeli lovasbandó- rium sorfala között a zászló- anyák és koszorús leányok vezetésével a Főtérre vonult az ünneplő menet, hol a nemzeti színnel szegélyezett emelvényről Rákóczy Béla a nyírbátori É. M. E. elnökének bevezető szavai után Dr. Eckhardt Tibor országos É. M. E. elnök méltatta a nsp jelentőségét. Utánna Csé- csey László szavalta el Gyula diák Mementő cimü versét nagy hatással, majd Máhr Esztike gyöngyösi leány meleg szavak kíséretében megkoszorúzta a felszentelt zászlót. Ezután Budaváry László rövid bezáró beszéde következett, majd a Kith, Legényegylet nagytermébe díszközgyűlésre vonult az É. M.E. hol a helyi csoport agilis elnöke: De Sorgó Miklós megnyitójában üdvözölte Magyarország kormányzóját. — A díszközgyűlés után a Osathő- kertben 850 terítékes társasiebé- det adott az É. M. E. a vendégek tiszteletére, mikor is az első pohárköszöntőt Dr. Puky Árpád Gyöngyös város polgármestere mondotta. V. J. A Faluszövetség Czegléden tartja századik kiállítását. Czeglédről jelentik: A Falu Országos Szövetség, Czegléden, augusztus hó 30-án nyitja meg századik jubiláris kiállítását. A kiállítást Horthy Miklós, Csonka- Magyarország kormányzója nyitja meg, aki a kiállítás fővédnöke és aki ugyanekkor részt fog venni a czeglédi kultúrpalota alapkőletételi ünnepségén és a Move sportpálya felavatásán is. A jubiláris kiállítás elnöke: Sárkány Gyula dr. polgármester és a Faluszövetség rész érői Bodor Antal dr, ügyvezaíő-alelnök irányítják a kiállítás munkálatait. A kiállítás augusztus hő 30-án nyílik meg és tart Ezeptember hó 6-ig bezáróan. asn«gBB8ggCTa^a «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában 1 > régi cs. és kir. 60. gyalogezrednek és így bizonyára avatott kézzel, volt bajtársi szeretettől eltelve, intézi az egri rokkantak sorsát, már amennyire az tőle is függ. Az egri rokkantakról a következő statisztikai adatokat sikerült megtudnom: A tiszti csoportban 25 százalékos rokkant van 13, 50 százalékos 27, 75 százalékos 3, 100 százalékos 4. Az altiszti csoportban 25 százalékos 79, 50 százalékos 36, 75 százalékos 19, 100 százalékos 14. A legénységi csoportban 25 812 az »ellátottak« létszáma Egerben. Eddig 33 milliót, az új megállapítás szerint 40 miiiió koronát kapnak havonta összesen. — A 100 és a 75 százalékos rokkantak közül 50 személy részére osztottak ki ruhát és bakkancsot. — Részletes kimutatás az egri hadirokkantakról, árvákról és özvegyekről — Eger, 1925. julius l. kiváló tartalékos tisztje volt a Nagy háborúk után minden hadviselő országban nagy kérdést alkot az invalidusok kérdése. A rokkantak ügye a nemzet ügye és a nemzet becsülete is megköveteli, hogy azok a fiai, akik roncitesttel kerültek haza a harcterekről és nem tudják megkeresni mindennapi kenyerüket, ne legyenek kénytelenek koldulni. A rokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek ügyének helyes megoldása a legerősebb támasza lenne a nacionalizmus gondoltának, leghathatósabb elő- segítője az irredentizmusnak, a legszebb biztatása az áldozatokra éa tettekre nevelt jövő nemzedéknek. Egészen más lélekkel szálltak fel a menet századok annak idején a frontra robogó virágos vonatokra, ha a halálra szánt vitézek példákból tudják, hogy haláluk vagy bénaságuk, félkezük, falábuk nem akaszt majd koídustarisznyát családjuk nyakába, melynek eddig fenntartói voltak. Csonkamagyarorezágon bizony ma még mindig csak megoldás felé kullog a rokkant kérdés. Igaz, hogy ennek oka az is, hogy az ország is rokkant, megcsonkított, bénís. Da ha végignézünk az állami költségvetés tételeinek során, a budget nem egy pontjára azt mondhatnék, hogy hagyjuk ezt még, várjon ez még, mindaddig várjon, míg egyetlenegy igazi i okkant, hadiözvegy vagy hadiárva könyör- adományokra szőrül Magyarországon. A rokkantaknak nem alamizsnát adunk. Hisz ők százszorosán ói ezerszeresen megfizettek azért, amit ma a Köztől kaptak. Hisz ők életüket, egészségüket, testi épségüket adták a hazáért akkor, amikor egye- ^*k vagyain szerzéssel foglalkoztak és a háborúból hatalmas nyereségeket vágtak zsebre. És szegény nacionalista képviselők a magyar parlamentben még mindig csak követelik a hadi vagyonok és háborús nyereségek illőbb megadóztatását. Mennyivel másként kezelik ezt a kérdést a franciák, v :gy volt fegyvertársaink: a németek. Ott még mindig nem a szürke koldus, hanem hőé a rokkant és megille- tődve néznek rá, mint a hazafiűi áldozatkészség élőszobrára. Ilyen gondolatok futnak át lelkemen, mikor az egri rokkantakról érdeklődöm a városházán Simonyi Nándor dr. tanácsnoknál, aki maga is hosszú front- szolgálaíott teljesített s 8gyik százalékos 223, 50 százalékos 122, 75 százalékos 40,100 százalékos 23. Tiszti özvegy van 14, altiszti özvegy 76, legénységi özvegy 171. Tiszti árva, teljesen szülődén 2, altiszti és legénységi egész és félárvák 105. Felmenő ágbeli rokonok csoportja, anyák, apák, öregapák: 34 személy. így összesen 812 Egerben az úgynevezett «ellátottak» száma. Esek eddig havi 33 millió koronát kaptak összesen, most az új megállapítás szerint havi 40 milliót kapnak. A 100 és 75 százalékos rokkantak közűi 50 személy részére osztottak ki nemrég ruhát és bakkancsot. A kiosztást külön bizottság ^végezte és azoknak adott, akik legjobban rá voltak szorulva. Ennyit tudunk a rokkantügyről Egerben. (K.) Az Egyesült Államokba az idén csak 170 ember vándorolhat ki Csonka-Magyarországról. Rendkívül megszorították a kivándorlást. — A kvótából csak 14 ember jut Hevesmegyére. — Kik adhatnak be kérvényeket? Eger, 1925. julius 1. Közöltük már néhány nappal ezelőtt a belügyminiszter rendeletét az amerikai kivándorlásra vonatkozóan. A rendeletet szükségesnek tartjuk részletesen ia ismertetni, lévén az Amerikába vágyók száma az utóbbi időben igen nagy. Csonka-Magyarország területéről az idén 170 ember vándorolhat be az ÉszakamerikaiEgyesülí Államok területére. Ebből, 13 felé elosztva, 14 kivándorló jutna Hevesmegyére. A rendelet szerint azonban nem megyék szerint, hanem együttesen bírálja el sz összes kivándorolni szándékozók kérvényeit a belügyminisztérium. Kérvényeket adhatnak be elsősorban azok, akik férjükhöz utaznak ki Amerikába, másodsorban pedig azok a 15 éven aluli gyermekek, akik oda szüleikhez utaznak. Szeptember 30. után kérelmezhetik az utazási engedélyt azok, akiket valami szoros cia- ládi kötelék kényszerít a kivándorlásra, vagy akiknek a kivándorlás gazdasági szempontból létkérdés. Kedvező elintézésre számíthatnak azoknak a kérelmei is, akiknek az Egyesült Államokban élő rokonaik vagy hozzá^ hozóik vannak ős akiknek ré az Egyesült Államok kü . kormánya kvótán kívüli 1*1 zásra kedvezményes viz^ helyezett kilátásba. v Ezen kívül felterjeszthető) a kérvényei azoknak in, akik aj a- könyvi kivonattal igazolják^ gy nem Csonkamsgyarország * > légi területén születtek ős i^L a magyar kvótát nem terhelik. Akik nem kivándorlás céljából akarnak kimenni Amerikába, mint pl. állami tisztviselők, lelkészek, kereskedők, ha Amerika megadja nekik a beutazási engedélyt, szintén útleveht nyerhetnek. Minden egyes amerkai ütle- vélkőrelmezőnek az eliőfokű hatóságokhoz megküldött minta szerinti kérdőívet kd kitölteni. Terméskilátások Hevesvármegiében. Gyenge búzatermés, takarmánynség. 420 kiló búza, 400 kiló rozs terem az idén átag kataszíráíis holdanként. — Vetőmagnak alkalmatlan lesz at idi: búza. — Beszélgetésünk Jezierszky Mihály varmegyei gazdasági 1 (ügyelővel. Eger, 1925. julius 1. Az Egri Népújság munkatársa felkereste Jezierszky Mihály vármegyei gazdasági felügyelőt, akinél az aratási eredmények és a vármegye általános mezőgazda- sági helyzete iránt érdeklődött. — Az aratás — mondotta Jezierszky gazdasági fel>gyej(5i _ különösen a déli nomolos, szikes részeken, kévfsserérés folytán túlkorán Itt az eredmőny gyeie' — A' 0n /gébként kétféle bűzé / Van doIgunk. Az ősszel ki'“ COrai vkéseknél állott be
