Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-11-11 / 256. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. november 11. lő milliárd 263 millió korona Hevesvármegye közúti költségvetése. Ebből 14 milliárd terheli a vármegyét és csak egy milliárd koronát fizetnek az érdekeltségek. Eger, november 10. Tóbiás József műszaki tanácsos, az állam-őpitészeti hivatal főnöke ma délelőtt terjesztette elő javaslatát Hevesvármegye közúti költségvetéséről. A költségvetés teljes összege 15 milliárd 263 millió korona s ebből egy milliárdot az érdekeltségek fizetnek, míg a többi a vármegye közönségének a terhét képezi. Az útadó 10 százalékos lesz. Ebből mintegy 3 milliárd bevételre lehet számítani. A közmunkák megváltása címén pedig mintegy 8 milliárd korona folyik be. A Közigazgatási Bizottság ülése. Hevesvármegye közegészségügyi állapota az elmúlt hónapban kedvezőtlen volt. A vármegye közigazgatási bizottsága ma délelőtt 10 órakor tartotta rendes havi közgyűlését Isaák Gyula főispán elnöklete alatt. A főispán megnyitó szavai után Lukács Gyula vármegyei másodfőjegyző olvassa föl az alispáni jelentést, mely szerint [a Hevesmegyei Hitelbank R. T. kényszer felszámolási ügyében a királyi törvényszék a pótfelszámolási tárgyalást már kitűzte. Ezután az egyes jelentések hangzanak el. A vármegye közegészségügyi állapota az elmúlt hónapban kedvezőtlen volt. Több hastifuszos, vőrhas-, vör- heny-, difteritisz- és kanyaró megbetegedés fordult elő. Rusztek Károly tanfelügyelő jelentése az országos tanfelügyelői értekezletről számol be és fölemlíti, hogy 9990 ©009’ a kultuszminiszter az elemi népiskola nyolc osztályú kifejlesztésére vonatkozó javaslatát magáévá tette. Tóbiás József műszaki főtaná- cíos jelentése megnyugtatóan számol be a hengerlés alatt állő útszakaszokon végzett munkákról. A hidak javítása is folyamatban van. A jelentés elhangzása után Graetfl Jenő és Keglevich Gyula gróf szólaltak fel út- és hídjaví- tási ügyekben. , Jekiersky Mihály gazdasági főfelügyelő jelentése szerint az őszi vetés állása jó. Az utóbbi esőzések sokat használtak a vetés fejlődésében. Osinger Nándor állategész- ségügyi jelentése szerint veszettség 8 községben és Egerben is, lépfene 6, sertésvész 12 községben lépett föl. A bizottság a jövő hónap 7-őn tartja rendes ülését. A volt tízes honvédek ezrednapja. Miskolcon utcát neveznek el a hős ezred emlékére. Osztrák vélemény az uj pénzről. Az osztrák valutareform tanulságai. Most már kétségtelen, hogy a kormány 12,500-as osztőszámmal kreált uj pénze, a nemzetgyűlésen elhangzott ellenvélemények dacára is, életbelép. Az uj pénz problémája így most még sokkal jobban foglalkoztatja a tömegeket, mint a tervezés korszakában. Mindenki sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonit a reformnak, mint az általában megérdemli. Egyik osztrák lap bővebben foglalkozik a magyar valuta- reformmal, mert Ausztriával való szoros gazdasági kapcsolatunk révén ezt az ügyet ott is fontosnak tartják. Az osztőszámot komplikáltsága miatt az osztrák kritika sem fogadja kedvezően. Az önkényesen megválasztott 12,500-as számért az osztrák lap szerint kár volt az aranykorona tradícióját, vagy a 10,000 osztó biztosságát mellőzni. Az osztrák vélemény azonban végül arra az eredményre jut, hogy az osz- tőszám megválasztása lényegtelen technikai kérdés csupán és annak a gazdasági helyzethez kevés köze van. Majd példákat hoz föl, hogy milyen hatása van a hasonló eszközökkel végrehajtott osztrák valutareformnak. Azt is sokan ellenezték. Árdrágulást és átszámítási komplikációkat emlegettek. S bár igaz, hogy az osztrák átszámítási kulcs népiesebb, igy minden zökkenés nélkül lépett életbe a reform. Illetőleg a nép szélesebb rétegei nem sokba veszik a reformot, hanem a be- idegzett reform előtti nagy számok, koronákban számolnak. Az egysillingest egyszerűen 10,000 koronának nevezik és igy tovább. Emlékeztet ez a tünet a Wekerle-féle valutareform alkalmával mutatkozó korona- és forintszámitás versenyfutására. Az öregek még a kötelező ko- ronaszámitás után is a forint- számítást használták. Az osztrák piacon a valutaváltozásnak semmi hatása sem mutatkozott. A kereskedők mindenütt shillingben fejezik ki áruikat. Remélik, hogy a nagy számokhoz szokott közönséget igy becsalogatják üzleteikbe. A vevők viszont a régi koronás árakban alkudoznak. Az osztrák valutareform életbeléptetésének zökkenéstől mentesítését biztosította, hogy Ausztriában a nem kerek számokat a legkisebb váltópénzig a legnagyobb lelkiismeretességgel használják. Nem fordul elő az, mint nálunk, még közpénztáraknál is, hogy a százasokat, mint elhanyagolható értéktelenségeket a fél kárára figyelembe nem veszik. Az osztrák lap szerint — az Ausztriához hasonló pontosság mellett a magyar pénzreform semmiféle gazdasági bonyodalmat nem hozna magával. Miskolc, november 10. Vasárnap zajlott le a volt miskolci 10-ik honvéd gyalogezred ezrednapja, melyre az ország minden részéből egybesereglet- tek az ezred kötelékébe tartozott bajtársak, hogy megjelenésükkel is demonstrálják azt a bajtársias egyetértést, mely a 10-ik ezredben mindig emlegetett volt. Az ünnepségeken Miskolc város képviseletében Nikel József polgármester helyettes és dr. Halmay Béla főjegyző vettek részt. Borsod, Heves és Zemplén vármegyék főispánjai és alispánjai azért nem vehettek részt az ezred ^ünnepén, mert vasárnap zajlott le Budapesten az országos Széchőnyi-ünnep, amelyen valamennyi törvényhatóság főispánja és alispánja küldöttsé- gileg vett részt. Fél 10 órakor az egybögyült 10-esek, élükön Adorján Ágoston és vitéz Sátrán Géza altábornagyokkal a Széchényi- utcán és a Kossuth-utcán át megindultak a Hősök temetőjébe, hol a miskolci m. kir. 13. honvéd gyalogezrednek egydisz- százada és a katonazenekar is helyet foglalt a fenyőbokrokkal díszített kápolna körül, hol Bán- kövy Kornél, volt 10-eB tábori lelkész és Kertész Gyula tábori lelkész misét mondtak. Mise után a katonazenekar akkordjai mellett vonultak el a temetőből a 10-esek. Imponáló látvány volt, amikor öreg népfelkelők, törzsaltisztek, előkelő polgári állású volt 10-es tisztek és egyszerű emberek négyes sorokban, ki- gyűlő szemmel, lelkes hangulatban vonultak a Vármegyeházára. Fél 12 órakor a vármegye- háza [zsúfolásig megtelt nagytermében Adorján Ágoston altábornagy, — a háború elején a 10-es honvédek második zászlóaljának volt a parancsnoka — nyitotta meg az ezredgyülést. Petrik Ernő százados felolvasta a múlt ezrednap jegyzőkönyvét, — majd Nagy Laci szkv. főhadnagy szavalta el frenetikus hatással Sassy Csaba »Ezrednap« cimü alkalmi költeményét. Utána Szabó Sándor vezérkari ezredes, az "ezrednek az olasz front felbomlásakor volt parancsnoka ismertette a nap jelentőségét. Majd a rendező bizottsághoz érkezett üdvözlő táviratokat és leveleket olvasta fel Szabó Géza ezredes. Levélben mentették ki elmaradásukat Subik Károly egri c. kanonok, pápai kamarás, Sol- dos Béla dr. Borsod, Isaák Gyula Hevesvármegyék főispánjai, Zsó- ry György borsodi, és Bernáth Aladár .‘zempléni alispán, vitéz Zalán tábornok, Putnoki ezredes. Szabó Sándor vezérkari ezredes indítványára elhatározta az ezredgyülős, hogy ezentúl ezred- napját minden évben fix napon, a május elsejét követő első vasárnapon tartja meg. Sassy Csaba indítványára elhatározta az ezredgyülés, hogy átiratban kéri Miskolc város törvényhatósági bizottságát, hogy a 10-es honvédek nevéről, akik 1869 október 30. óta, tehát egy félévszázadon át Miskolcon állomásoztak — a város utcát nevezzen el. Az ezredgyülést a Magyar Hiszekegy zárta be, melyet Bán- kövy Kornél volt tábori lelkész mondott el. Délben díszebéd, este vacsora és utána táncmulatság volt a Korona szálloda nagytermében. HÍREK — Eger, 1925. november 11. — No hát ezt egyszerűen nem lehet kibírni; nincsen olyan nap, hogy valami címen pumpolási eljárást ne indítsanak az ember ellen: rokkantak, tüdőbetegek, szegény diákok, kulturális építkezések, vakok, emléktáblák, stb. stb. címen, abszurdum, lehetetlen állapot! Mikor ezt a bővített mondatot különböző variációkban és gesztusokkal nap-napután, uton- utfélen hallgatom és lelki szemeimmel magam előtt látom, hogy a jobb sorsra érdemes gyűjtő- ivek és szégyenkező csekklapok mint repülnek megfelelő mar- cangolás után a papírkosárba, eszembe jut az a bizonyos Kohn, aki panaszkodott Grünnek, hogy a felesége reggel, délelőtt, délben, délután, este folyton-folyton csak pénzt kér tőle. ' — Mit csinál a te feleséged azzal a sok pénzzel? kérdezte erre Grün. — Nű, hát adok én neki? — válaszolta Kohn. Voala ! Kádár Jószef.
