Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-07-14 / 156. szám
Ara 2000, vasárnap 2500 korona Előfizetési dij postai szállítással: egg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. F,ger. 1925 július 14. kedd. XLII. évf. 156 sz. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Karakószörcsök felé fog vinni az útam iTósokberén- den és Kolontáron át s lehet, hogy Csömodérpákán és Ker- kaiklődon keresztül Rédicsig is elmegyek. Lehet azonban az is, hogy Kerta táján már megírnom a vicinális gyönyörűségeit s keményen megvetem Boba mellett a lábam. Amint a fenneb- biekből látni méltőztatik, a Dunántúl, a magyar föld legműveltebb részén, szándékozom utazgatni s 'igazán nem tehetek róla, hogy ha a magyar királyok ősi koronázó városát magam mögött hagyom, félnapig is eldöcög velem a vonat, míg egy jelentékeny helységben tarthatok pihenőt. Lelkes hazafi létemre a tenyérnyi »belföldön« akarván eltölteni csekélyke vakációmat, csendes irigységgel gondolok Németországra, melynek lakosságából jóval többen laknak városokban, mint falun s még inkább irigylem Anglia fiait, akik közül minden harmadik ember százezernél nagyobb lakosságú városban él. Már pedig egy nemzet fejlődését a városok munkája viszi előre; a falunak csak az a szerep jut az ország életében osztályrészül, hogy nyersanyagot termeljen s ellátván azzal önmagát és a várost, ez utóbbi számára lehetővé tegye az ipari és kereskedelmi tevékenységet s a kultúra előbbre vitelét. Nagyobb lévén, hasonlíthatatlanul nagyobb, a városok kultúrája, az ott lakó népnek igényei is a táplálkozás bőségét kivéve, nagyobbak, számosabbak s azok kielégítése is alkalmasabb módon lehetséges. A városi ember talán kevésbé bőven, de az egészség követelményeinek megfelelőbb módon táplálkozik, gyakrabban és gondosabban tisztálkodik, kövezett úton, éjjel világított utcán jár, bevásárlásait, ügyes-bajos dolgait javarészt lakóhelyén elintézheti, munkája vagy egyéb árucikke számára szélesebb körű piacot talál, vallási, szellemi, esztétikai .igényeit könnyebben kielégítheti, társas életet élhet, gyermekeit jobb nevelésben részesítheti. Ezen előnyök felismerése vezeti az embereket arra, hogy hovatovább egyre többen tóduljanak a városok felé. A mai ember fejlettebb igényeinek és kulturáltabb, finomabb, emberibb életének a város sokkal megfelelőbb keret, mint a falu. Ennek a keretnek fenntartása azonban nagyobb áldozatot is követel az érdekeltek részéröl, mint amennyit a primitiv és olcsóbb falusi lét részesei viselnek. Városunk most a vízvezeték létesítése által újabb hatalmas lépéssel jut előbbre a fejlődés útján. Ez az előlépés persze megint csak fokozni fogja a terheket, melyeknek növekedését azonban ezúttal igen szívesen látjuk. És cseppet sem irigyel- j jük a [magyar falvaknak anyagiakban aránylag kevésbé megterhelt, de sivár közegészség- ügyi és kulturális viszonyok közt élő népét. Tar. Vass miniszterelnökhelyettes a 7'okkant- kérdés megoldását első feladatának tekinti. Budapestről jelentik: Bethlen István gróf miniszterelnök távollétében továbbra is Vass József népjóléti miniszter látja el a kormányelnöki teendőket. Vass József miniszterelnökhelyettes legközelebbi terveiről a kővetkezőkben nyilatkozott: — Egyik legfőbb feladatomnak a rokkantkérdés megoldását tartom. — Bár a pénzügyminiszter űr már a Ház elé terjesztette a rokkant-adóról szóló törvény- javaslatot, én addig is, amig ez a kérdés törvényhozási úton rendezendő lesz, szükségesnek tartottam rendeleti úton intézkedni. — Az a rendeletem, amely a rokkantkérdásnek egyelőre ideig" lenes megoldását célozza, már elkészült, keresztül is ment a minisztertanácson, úgy hogy a napokban megjelenik a hivatalos lapban. Ez a rendelet lényegesen felemeli a rokkantjárulékokat, némely esetben több mint száz százalékkal. — ősszel a nemzetgyűlés első feladata a rokkanttörvény megszavazása lesz. Ezt követi a már benyújtott költségvetési törvényjavaslat tárgyalása. Minthogy a költségvetés vitája az ügy természeténél fogva hosszú lesz, nagyon korai volna arról nyilatkozni, hogy milyen törvényjavaslatok követik majd egymást a Ház napirendjén. swswsut»»» ftswuMKiM —x Of»« sun m> A Keresztény Gazdasági Párt ünnepe Gyöngyösön. A Gyöngyösi Gazdakör házszentelése. — Mayer János földmivelés- ügyi miniszter, Frühwirth Mátyás és Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselők ünnepi beszédei. — Szakadó esőben is sürü tömegek ünnepelték a keresztény politikusokat. Gyöngyös, julius 13. Zuhogó esőben, de mégis az egész város közönségének érdeklődése mellett folyt le a Gyöngyösi Gazdakör házszente- lési ünnepsége, melyet országos jelentőségűvé avattak a megjelent keresztény poliiikusok beszédei, nyilatkozatai. A Keresztény Gazdasági párt demonstráló ünnepét ülte itt Gyöngyös városa és környéke. Reggel 9 órakor a plébánia templomban szentmisével kezdődött az ünnep. A szentmisét Mátéffy Viktor, esztergomi prépost - plébános, nemzetgyűlési képviselő mondotta teljes főpapi segédlettel. Szentmise alatt Bo- zsik Pál dr. prépost-főesperes plébános, a gyöngyösi kerület nemzetgyűlési képviselője mondott szentbeszédet, melyben fejtegette a Gazdakör jelentőségét a szociális béke szempontjából. Szentmise után a Gazdakör helyiségébe vonult át az ünneplő közönség. A Gazdakör emeletes palotája a főutca legszebb helyén áll. (A volt Hanák ház, amelyet másfólmilliárd koronáért vásároltak meg a gyöngyösi gazdák). Az autón érkező Mayer János földmivelésügyi minisztert a Gazdakör előtt Dredor Ferenc gyöngyösi gazda fogadta üdvözlő beszéddel. Benn az épületben Isaák Gyula alispán a vármegye és a helyi hatóságok nevében, Puky Árpád dr. polgármester pedig Gyöngyös város nevében fogadta meleg üdvözlő szavakkal a minisztert. Mayer János Farkas Béla dr. miniszteri titkár kíséretében érkezett. A miniszterrel jöttek Gyöngyösre Láng János, Frühwirth Mátyás keresztény gazdasági párti és Hedry Lőrinc dr. egységespárti képviselők. Az előkelőségek sorában ott láttuk továbbá Puch- lin Lajos vármegyei főjegyzőt, Borhy György földbirtokost, valamint a gyöngyösi társadalom számos kiválóságát. A miniszter üdvözlése után Mátéffy Viktor prépost teljes íőpapi ornátusban megkezdte a házszentelés egyházi szertartását, melynek végeztével, emelkedett hangon többek között a következőket mondotta : — A gazdakör most szükséges és hiányt pótló intézmény mindenütt. Engedjék meg nekem, aki egész életemet szenteltem a földmives nép |kulturálie, gazdasági, erkölcsi és szellemi haladásának, hogy kijelentsem : A földmives nép, mely a kommunizmus idején Istenéhez és hazájához hű maradt és a nemzet háláját érdemelte ki, még mindig messze van attól, hogy ennek az országnak nemzetfenntartó eleme legyen. A gazdakörök, ezek a házak, lesznek hathatós eszközök arra, hogy a földmives nép kiemelkedjék az elesettségből, amelyben eddig élt. — E házakban erősödjék ez a nép szer6tetben, együttérzésben, mint a többi társadalmi osztályok. Örülök annak, hogy a földmives nép is par kettes szobákban fog járni, de legyen a lelke is szalonba illő, tinóm. Legyen hű Istenéhez, királyához, hazájához, vallásához. Az ezek iránt érzett áldozatos szeretet kapcsolja össze a lelkeket. Ebből a házból, mint főkusből induljon ki a világosság. S a gazdakör tagjai adjanak példát másoknak is, mint a magyar haza és a katholikus egyház hű fiai.
