Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-11-01 / 248. szám
!í EGRI NÉPÚJSÁG 1925. november 1. mentése és egy végzetük lett: a vértanú halál. Zsitvay Tibor beszéde után a Budai Dalárda a Hymnuet énekelte és ezzel az ünnepség befejezést ért. Ezután napirendi indítványt tett az elnök, amelynek értelmében a legközelebbi ülés november 3-án, kedden délelőtt 11 órakor lesz ős folytatják a pengő érték megállapításáról szőlő törvényjavaslat tárgyalását. Az ülés Va2-kor őrt véget. Eger és a protestánsok. Irta: Leskó József. Dr. Révész Kálmán, tiszán- inneni ref. püspök, nemrégiben igen meghatóan ecsetelte azt a paradicsomi állapotot, amelyben részesültek Egerben és a környékén az új hit követői. Az ér- dekes történeti előadást, egykorú okmányok alapján, egy-két vonással még megtoldhatjuk. A mohácsi vész után bekövetkezett országos zavarokban Eger és vidéke teljesen felfordult. Hol a Szapolyaiak, hol a Ferdinánd- pártiak dúlták fel a várost és környékét. Már e bajok között jelentek meg itt az új hit követői és különösen midőn Perényi Péter, e furfangos kiskirály, kezébe kerítette az egri várat és azt Varkucs Tamás sziléziai származású lutheránus várnagyúrra bízta, nyílt tág tarük a hit- egységet aláaknázni. Frangepán Ferenc, egri püspök, hiába tiltakozott, panaszkodott a sok jogtalanság miatt, amelyet ellene és a katholikus hit rovására elkövettek, a tehetetlen király nem tudott segíteni. Ennek az állapotnak keserű gyümölcseit élvezte utódja is, Oláh Miklós, királyi kancellár létére. Közben Eger lassanként végvárként szerepel. A naponkint egyre tovább terjedő török hódoltság elért Eger faláig és ugyancsak össze kellett szednie magát a magyarságnak, hogy egy-két ponton erősebben vesse meg a lábát. A püspök a kényszerűség hatása aialt feláldozta a püspökség összes jövedelmét a vár megerősítésére s csak így bírt Dobó István úgy-ahogy elkészülni a töröknek méltó fogadására. — Az ostrom előkészületei alatt felgyújtották a városnak szent épületeit, nehogy az ellenségnek alkalmas védelmet nyújtsanak. A várnak világhírű megvédelmezőja Dobó István katholikus volt, a többi vitézül elesett harcos között találjuk Bálint papot is. A törők kudarcot vallott, azonban Eger városa teljesen romokban hevert. Amit századok alatt alkottak, mind megsemmisült. Magát a várost is hosezú évek munkájával és rengeteg költséggel lehetett rendbehozni. A régi káptalani iskola csak nehezen kelt életre Ss az örökös harci zajban csak tengődött. Verancsies Antalban, az újabb egri püspökben, meg volt ugyan a jóakarat és a kiváló tehetség, azonban nem sokat tehetett egyházmegyéjéért, mert a kereszténység érdekében folyton járt-kelt mint követ. A magára hagyatott Egerben pedig furcsa dolgok történtek. Már Ferdinánd idejében is nagyrészt német és űjhitű várkapitányok parancsolták, ekik minden kikötés ellenére a katolikusokat üldözték, és a maguk malmára hajtották a vizet. Még jobban fölvirradt a csillaguk Miksa király alatt, aki köztudomás szerint rokonszenvezett az új tanításokkal. Különösen erősen jellemzi Magóesy Gáspár katolikusokat elnyomó, erőszakoskodó eljárását az egri káptalannak 1566 november 6-án Verán- csicshoz írt levele : «Szent helyeink több mint pegánymődra lett megszentségtelenítését, az isteni tiszteletnek kioltását siratjuk, mert csak ez áll hatalmunkban. Minthogy itt nincs, aki ápolja és élessze a hitet, a nép annyira vallástalan, mintha Isten sem volna már, ki az emberektől imádtatni akar. Az Urnák szentelt templomokat bezárták és elfoglalták. A szentmise áldozat, a szentségeknek szabályszerű kiszolgáltatása, az isteni tiszteletnek folytatása tilos. Harangjaink némák, megcsonkíttattak. Az öreg templom és a szent Mihály kápolnájának oltárai összetörettek s alóluk a szentek ereklyéi kiásattak ; a szent kereszt, a boldogságos Szűz és Szent Jánosnak oltárképeik átlyukaBz- tattak. A zászlókat ellopták. A püspöki szék mellől a püspöki címert levakarták; a keresztkutat, szószéket, a szenteltviztartót széttörték. — Itt minden egy nyakas embernek esztelensége által annyira feldúlva s forgatva van, hogy a népnek a keresztény néven kívül nem maradt egyebe. És a szomorú tragédia rajtunk, fötisz- telendő uraságod káplánjain végződik, kiket folytonos ijesztgetésekkel s koholt hírekkel akar innen elriasztani, hogy a maga gonosz tévelygéseit s rablásait annál szabadabban űzhesse .. .» A leleplezett Magóesy Gáspár kénytelen-kelletlen távozott, azonban az egri vidék katolikusainak a helyzete csak nem javult ezután sem. Elődjének ösvényét taposta Forgách Simon várkapitány is. Ellene a jő fel- németiek épen Miksához fordulnak panaszaikkal — 1569-ben. Vádolják Forgáchot, hogy katholikus hitük miatt őket igen terhes munkálatokkal és szolgáltatásokkal zaklatja, reájuk eretnek ministert tukmál.* A felnémetiek hangulatát festi az egykorú verses mű is, amely az új hit igehirdetői ellen irányul: „Isten igéjével ők úgy kompiárkodnak, Mint uzsorás tözsér, de ők kereskednek, Mert ki száz forintért, ki a háromszázért, Jó isten k ad véért úgy prédikállanak —“ „Ö házastársokat oly igen tarkázzák, Aranyos fedéllel fejeket burejtják, Drága gereznákkal testeket fedezék, Őket ékesejtik, hogy inkább szeressék. Csak szájokban Krisztus,nincsen példájokban, Nyelvvel igen vallják, élettel tagadják, Csak hassal imádják, szakillal követik, Húsétel ö nekik hitek erőssége —“ ** * Verancsies: Manuscripta T. 8. (Egri fö- egyházmegyei könyvtár.) ** Eégi magyar költők tára VI. kötet. 293—296. 1. Frank Béla egri kereskedő borzalmas öngyilkossága. Kegyetlen halálnemet választott magának Frank Béla egri kereskedő, akinek megrázó tragédiájáról tegnapi számunkban helyszűke miatt csak párszóval emlékezhettünk meg. A 32 éves teljesen egészségesnek látsző férfi felszállt tegnap délután a Füzesabony felé induló vonatra. Alig indult el azonban a vonat, ő a másik oldalon leugrott és gyorsan a kerekek alá feküdt. Az első kerék, mely átment rajta, fejét tőből lemetszette. Az utasok kiáltozására megállították a vonatot, de ekkor már minden hiába való volt. A mentők az izraelita temető hullaházába szállították a holttestet. A megrendítő öngyilkosságnak hire gyorsan elterjedt a városban. Az öngyilkos ismerősei azt állítják, hogy ja végze tss elhatározásnak az oka nem csupán az volt, amit a rendőrségnek címzett levélben Frank Béla megemlített,-hanem az élet ben való csalódás is. A héten újból megkezdődtek a magyar-osztrák kereskedelmi tárgyalások. A magyar borpiac helyzete. — Savanyú az uj bor. Budapest, október 31. A Borászati Lapok írja: A borforgalom tekintetében újból előtérbe kerültek a magyar-osztrák kereskedelmi tárgyalások, melyek a múlt héten éppen a bor miatt (és a liszt miatt is) megakadtak. Az osztrákoknak a 40 aranykoronáé vámja, amit »nagylelkűen« beígértek, egyáltalában sem a hivatalos körök, sem pedig a szőlősgazdák érdekeltségei részére nem képezheti tárgyalás alapját. Mi tisztában voltunk és vagyunk azzal, hogy az osztrák relációk nem fognak oly módon felelevenedni, mintahogyan azok a múltban alakultak, de viszont tisztában vagyunk azzal is, hogy az osztrák főváros nem fogja sokáig nélkülözhetni a magyar bort, éppen fogyasztói szem pontjából, akik már torkig van nak a gráci és egyéb borhamisítás szereivel és hiába hozzák elő az osztrák kistermelők poli tikai nyomását, ők maguknak kell belátniok, hogy 300,000— 400,000 hl. magyar bor csak használ az ő boraiknak, hogy élvezhetőbbek is legyenek. E heten ujből kezdődött tár gyalások remélhetőleg már több eredményt hoznak. Képviselőnk értekezett a Magyar Szőlősgaz dák Országos Egyesületével is ős a tőle kapott információk alapján is tovább fogja védeni a magyar szőlő- és borgazdaság érdekeit. A múlt hét különben már csendesebb mederben haladt és a mustüzletek megszűntével az ujborok felé irányul az érdek- "ődós és a nagykereskedelem gyengébb árura 375—400 K-ás ilalligand-fokonkinti árat engedélyez, míg finomabb árura 400— 420 koronásat. Az ujbor az eddigiek szerint, dacára a későbben szüretelt dusabb cukortartalomnak, savanyúnak mondható. Ez befolyásolni fogja a nagykereskedelmet az egész éven át. A tulalacsony árak azonban eltűntek, de az exorbitáns magas árak is. A szüretet egy-két nagyobb telep Kivételével befejezték, csupán Tokaj hegy alj a kezdte meg a múlt hőt 21-én, amikor is 20-án több községében havazás volt. Itt a legkülönbözőbb minő ségek vannak szintén. A kezdet 16—17°/« volt, mig egyes helyeken (pl. Mád) 24%. Mennyiség nem rossz. Aszúról az idén lemondtak, ha csak a nagyon későn, e hő végén sző- retelők nem fognak kapni a szép időből. Külkereskedelemben csupán az osztrákok (móri) érdeklődése bír jelentőséggel, ami annak tulajdonítható, hogy egy megegyezésben ők is bíznak. A lengyel kereskedelmi szerződés eddig mindössze 1700 hl. kivitelt eredményezett, ami, sajnos, nem mondható túl •oknak. A belfogyasztás emelése, illetőleg bénitásának megszüntetése képezi az érdekeltségek legfőbb törekvését és nincsen minden remény nélkül e fáradozás. A szőlők állása. Egyes vidékeken a szőlősgazdák a szüretet már befejezték. Nagyobb szőlőbirtokosoknál pedig most van folyamatban. Tokajhegyalján a szüret most kezdődött. A must cukortartalma a klosterneuburgi muatmérő és minőség szerint 15—24 fok között mozog. Kecskeméten egyes fajták 30 klosterneuburgi fokot is elértek. A szüreti eredmény a sok helyen nagymértékben fellépett rothadás és sok jégverés következtében általában közepesre tehető. A jobb fekvésű és jól kezelt szőlőkben az átlag 15—35 hektoliter kát. hol- dankint, a romlott szőlőkben pedig 1—10 hektoliter között mozog. A szőiövesszök beérődévé egyes helyeken szépen haladt előre, máshol pedig ezideig kedvezőtlen. Ó-bor ára minőség szerint Maligand-fokonkint 580 —1000 korona, amely literenkint 5000—14,000 korona között váltakozik. Űj-bor ára minőség szerint literenkint három-hatezer korona között ^ mozog. A borok iránt az utóbbi napokban élénkülés tapasztalható. A Mansz folyó hő 3-án, kedden d. u. 726 órai kezdettel, az állami polgári iskola I. emeleti tanári szobájában taggyűlést tart. A Mansz elnöksége kéri a hölgyeket, hogy minél számosabban vegyenek részt a havi taggyűlésen.
