Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-10-27 / 243. szám

Ara 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. október 27. kedd. XLII. évf. 243. sz.

Előfizetési dij postai szállítással:

•SB hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11.

A megszállott Felvidék

olyan közel van hozzánk, hogy kettőzött figyelemmel szemléljük az ottani magyarság egyre im- pozánsabb küzdelmét a cseh impérium elnyomása ellen. A megszállott Felvidék most éppen választások előtt áll. Most bontakoznak ki kontúrjai a prágai parlament új képének. És ha Benes élesebben megfigyelné azokat a kontúrokat, aligha sietne a Bratislavának csúfolt ősi Pozsony várát felőpíttetni — Masaryk professzornak, a csesz- ko-szlovénszka republika elnökének szórakoztatására. Ma a nemzeti törekvések új fellán- golásátől lázas Európa teste,

mintegy hatalmas tagadásáúl a kommunista nemzetköziségnek. A nacionalizmus lángja egyre magasabbra csapkod a magyar, tőt, német, morva, ruthén, lengyel népek elnyomására .állammá drótozott cseszko-szlovensz- ka republikában is. Talán csak Benes és Masaryk nem látják, hogy már a Hradsin ablakait nyaldossák a lángok. Mert a le- igázottak ereje lavinaszerűen nő és kezet fognak egymással a Felvidék magyarjai, a Tátra lejtőinek tőt ajkú lakossága, a »cseh paradicsomban« ősi jussát követelő szudéta németség és a Kárpátok keleti erdőiben cseh koszton éhező ruthének. Kezet fognak a közös küzdelemre a mindegyiküket elnyomó kisebbség ellen ; a minden áron uralkodni vágyó cseh hatalom ellen.

Uj remények sugara csillan a lelkűnkbe, erősebb hittel hiszünk az eljövendő nagy, magyar feltámadásban, mikor elszakított magyar testvéreinknek elszánt, héroszi harcát szemléljük. Politikai harc ez, a legnemesebb politikai bajvívás, amiből tanulhatnának sokan a duna- parti magyar országház hangos szónokai közül is.

A választási kampány megindulásával ünnep, felemelő magyar ünnep volt a cseh szuronyok alá került Felvidéken a Magyar Nemzeti Párt zászlóbontása. A párt megalakulása a magyar egység gondolatából fakadt. Ez azt jelenti, hogy a

magyarságunk mindnyájunkat egybekapcsol. A pártprogramra néhány nevezetes pontja így hangzik:

»Nemzeti reálpolitika és erőteljes, céltudatos, tervszerű harc a nemzeti, kulturális és gazdasági elnyomás ellen.«

»Mivel jelenlegi helyzetünk a nemzeti állameszme szolgálatában álló parlamenti többség és kormány magyarellenes törvény- hozásának és kormányzásának eredménye és nemzeti kisebbségi sérelmeink hosszú sorát ezek okozzák, programmunk a jelenlegi kormányzó-többség és

kormány minden áron való megbuktatása.«

»Pártunk becsülettel óhajtja szolgálni a nemzeti békét, külö. nősen testvéri viszonyt őhajt fenntartani a szlovenszkői és ruszinszkői őslakosság minden részével és ezt a két államrész autonómiájára való törekvés támogatásával kívánja szolgálni.«

így harcol a Felvidék magyarsága. »Mindnyájunkat egybekapcsol magyarságunk.« És mi innen a trianoni szégyenhatárok belső oldaláról csak testvéri néma biztatásunkat küldhetjük ehez a harchoz. — Egyelőre. (K.)

Az egri főegyházmegye római zarándoklata.

Velencén és Flórencen át Rómába érkeztek zarándokaink. — Elhelyezkedés Rómában. — Ünnepélyes bevonulás a Lateránba. — Az ezertagu csapatot az egri érsek vezeti.

A jubileumi esztendő hatodik zarándoklata, mint azt a lapok annak idején megírták, f. hő

14-én Budapestről elindult az örök város felé, hogy a katho- likus Egyház feje előtt újból is tolmácsolőja legyen a magyar katholicizmus hódolatának és törhetetlen ragaszkodásénak. Ez a zarándoklat különösen is érdekli az egrieket, mivel annak vezetésére az Országos Katho- likus Szövetség az egri főegyházmegye főpásztorát, dr. Szmre- csányi Lajos belső titkos tanácsos, egri érseket kérte fel « a főegyházmegye zarándokúira készülő hívei már ezért is ehhez a zarándoklathoz való csatlakozásukat határozták el.

Mint most lapunk egy barátjának leveléből értesülünk, a két csoportban összesen mintegy ezer főt számláló nemzeti zarándoklat dr. Zsembery István volt főispán és Fekete Márton kormánytanácsos rendezésével tette meg a hosszú utat, s az érsek- főpásztor az első csoporttal utazott. Ez a csoport útját először Velencében szakította meg, hol a Szent Márk templomban az érsek mondott a magyar zarándokok számára misét és a magyar fájdalomtól de egyben a magyar feltámadás gondolatától áthatott, szentbeszédet. Szavainak nyomán itt is ott is kiper| dűlt a szemekből a könny s | mélyen megindult lélekkel merengtek el Velence nagy múltjának emlékein a zarándokok. A flórenci dómban ugyancsak a főpásztor mondott misét, mely után Matuszka Mihály apát kanonok, egri plébános emelte az áldozatkész hazaszeretet ormaira a sziveket. Flőrenc patinája ‘és nagyszerű műgyüjteményei azem- melláthatőan meghódították az utasokat, akik kora reggeltől napestig járták a múzeumokat s a város egyéb nevezetességeit.

Rómába 20-án d. u. érkezett mindkét csapat. Fogadásukra megjelent Somssich László gróf vatikáni követ, dr. Serédi Jusz- tinián követségi tanácsos kíséretében, továbbá P. Bangha Béla és P. Buttykay Antal. Elszállásolás után az előbb még fáradt utasok jóformán valamennyien a Szent Péter térre siettek s az első benyomástól felvillanyozva késő éjszakáig folyt a tervezgetés a római öt nap minél alaposabb kihasználásáról. 21-én reggel aztán kezdetét vette a zarándoklat tulaj- donképeni programmjának lebonyolítása. Az egri érsek vezetése alatt ünnepi menetben vonult előbb a lateráni, majd onnan a S. Maria Maggiore bazilikába az ezerfőnyi zarándokcsapat, melyhez Rómában Izabella

főhercegasszony és Albrecht főherceg is csatlakoztak. A Late- ránban ismét az érsekfőpásztor mondta a misét, Kriston püspök pedig gyönyörű beszédben fejtegette a zarándoklat célját.

II. Szilveszter pápának a Lateráni bazilika egyik oldalfalán elhelyezett emléktáblája előtt dr. Ernszt Sándor prelátus-ka- nonok, nemzetgyűlési képviselő mondott beszédet a szent korona jelentőségéről s lelkes szavai nyomán ezer magyar ember ajkán méltóságosan csendült fel a Himnusz és a Magyar Hiszekegy.

A délutánt az ősi Róma legrégibb emlékeinek felkeresésére fordították az utasok. Csütörtöt

kön reggel a város falain kívül eső Szent Pál bazilika márványfalai visszhangozták a Himnuszt és Magyar Hiszekegyet s a budapesti Egyetemi Énekkarok lé- lekbamarkolőan szép éneke tömérdek idegen zarándokot csalt a magyar csoport közelébe. Az érsek miséje után itt dr. Iváno- vich Emil apát-kanonok intézett gyűjtő beszédet a hívekhez, akik innen vezetőik kalauzolása mellett a katakombák megtekintésére indultak.

Mint az út egész tartama alatt, úgy különösen Rómában ^megvan jóformán minden órának a maga programmja s az utasok túlnyomó része semmiféle kényelmi szemponttól nem engedi vezettetni magát, hanem szinte a kidőlésig rója az utcákat és templomokat. Este holtfáradtan tér lakására a zarándok s ez az oka, hogy a jelen sorok is — sebtében itt-ott összehevenyészett Írás — csak jókora késéssel viszik el az egri zarándokok üdvözletét a távol észak-keleten hagyott földieknek.

Gyászünnepély a hősök temetőjében.

November hó 1-őn, vasárnap délután 3 órakor a Hősök temetőjében Egerben gyfiszünnepélyt rendez a m. kir. honvéd katonai állomásparancsnokság a polgári közönséggel együtt. Városunk hazafias lakosságát ez alkalommal is arra kérjük, hogy gyertyákat, virágokat vigyenek a hősök sírjára. A hősök temetőjének jövő gondozását pedig azzal is segítsék elő, hogy virágmagvakat éa évelő növényeket adakozzanak a temető gondozó bizottságának.