Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-07-12 / 155. szám
L 2 1 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. július 12 Esik a föld ára. Kérelem az Egri Városfejlesztő R. T. részvényeseihez. Az Egri Népújság f. évi junius hő 24-iki számában fenti cím alatt megjelent cikkem alapján a mai napig a következők adták át kezemhez a tulajdonukat képező Városfejlesztő részvényeiket : N. N. (ajándékozás) „ 12 darab Reiss Ferenc — — 50 < Cs.L ................... 2 5 « Dr. Vőgh Jenö„ — 5 < T. A. _ _ _ 17 < Venczell Ede__— 5 « H ámán András (ajándékozás) —__ 5 C B alog József — — 5 < összesen 124 darab, mely részvény mennyiséget Eger városának beszolgáltattam. Ismételten kérem különösen azokat a t. részvényeseket, akik szívesek voltak annak idején Eger város javára a tulajdonukat képező mintegy 300 darab részvény átadását megígérni; hogy azokat az összeg lefizetése ellenében akár a városhoz, akár pedig én hozzám eljuttatni szívesek legyenek. Hiszem, hegy ez a szép sikerrel kezdődő akció rövid idő alatt a Városfejlesztő részvényíöbb- ségét Eger városának birtokába juttatja, amennyiben kilátása van a városnak rövidesen nagyobb mennyiségű részvényt megszerezni. Sajnos, akadnak egyesek, akik ezt az áldásos .akciót nyerészkedésre akarják felhasználni azzal, hogy a részvények árait felsrófolni próbálkoznak. Csalódnak, ha azt hiszik, hogy célt érnek. A város teherbírő|képes- ségével számotvetve, elment a legvégső határig, amikor 30— 40.000 koronát fizet a részvényekért. Aki ahelyett, hogy kötelességének tartaná a várost támogatni, a városon nyerészkedni akar, az tartsa meg részvényeit. Igen rövid idó alatt a város a rőszvénytöbbség birtokában lesz s akkor majd jóval olcsóbban is szívesen fel fogják ajánlani részvényeiket a városnak, különösen ha a város, a városfejlesztést megvalósítandó, a fürdők minden jövedelmét befektetésekre fogja fordítani és beláthatatlan ideig osztalékot nem fog fizetni. Városfejlesztés szempontjából a legfontosabb kérdést, a vízvezeték és csatornázás létesítését, a képviselőtestület dicséretre méltó egyhangú határozatával biztosította. Legsürgősebb kötelességünk most már a fürdők visszaszerzésével városunkat egy kedves fürdővárossá varázsolni. Hogy ezt minél előbb megvalósíthassuk, mindent el kell követnünk, hogy mozgalmunkat siker koronázza. Akadálya ennek nincsen. Vasabaratíal mindent meg lehet valósítani, ha kizárólag városunk érdekeit fogjuk szolgálni; a város fejlődésére és polgárainak jólétére törekszünk. Radii Károly. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában t » A földárak lemorzsolódása nem uj tünet. Körülbelül már egy év óta állandóan tart a föld értékének hanyatlása. Az árak nem egyöntetűen alakulnak, de az áresések minden esetben igen nagyok és általánosságban azt mondhatjuk, hogy a mezőgazda- sági ingatlanok ára az arany- paritás 50 százalékra esett vtssza. Mi lehet az oka ennek a feltűnő jelenségnek? Csak részben Í az, hogy a föld hozadéka csők kent. Az a körülmény, hogy a „ termelési költségek változatlanok maradtak, ezzel szemben azonban az állatárak az utolsó e#z- tendőben mintegy 30 százalékkal estek vissza, a gazdáknak a hasznát igen nagy mértékben csökkentette, mert hiszen az állatnevelés a mai árak mellett már alig fizetődik ki. Ila országos viszonylatban nézzük ezt a dolgot és megfontoljuk, hogy az állatok és az állati termékek exportja majdnem annyi bevételt juttatott az ország részére, mint a növényi termékek exportja: be fokjuk látni, hogy az állattermelés hasznának az elmaradása óriási jövedelemcsökkenést okozott a mezőgazdáknak. így az olcsóbb állatárak végeredményben fokozták a pénztelenséget és előmozdították a földekben megnyilvánuló kínálatot az amúgy is pénzhiányban szenvedő gazdák részéről. Ez azonban még nem magyarázza a földárak rohamos hanyatlását. Hiszen a búzatermés, de egyéb termelési ágak is még mindig megfelelő, vagy közei megfelelő hasznot biztosítanak a birtokosoknak. (|A (magas búzaárak idején még sem szabadna előfordulnia annak, hogy a földeket sok helyen a békeárak feléért, egyes esetekben pedig a régi értéknek egy negyedéért is elvesztegessék. Azelőtt a gazda, ha pénzhez akart jutni és máskép nem tudott segíteni magán, eladta a földjének egy részét és az igy nyert összegek segítségével folytatta a gazdálkodást a megmaradt területen. Most azonban a földreform sok esetben megakadályozta azt, hogy a gazda eladhassa birtokának egy darab • ját. Ugyanis a földreformmal kapcsolatos birtokpolitika lehetőleg a kisemberek számára igyekezett az eladásra kerülő földeket visszatartani. Ez azonban azt jelentette, hogy a föld olyanok számára eladó, akiknek tőkéjük nincsen és akik az eladandó földet nem tudják kifizetni. Da a birtokoknak a földreform által létrejött megkötöttsége azt is eredményezte, hogy a gazda nemcsak a főid részleges eladásában volt akadályozva, de más utakon is igen nehezen tudott hitelhez jutni és igy az annyira szükségessé vált befektetéseket nem eszközölhette. Ez megint előidézte azt. hogy a gazdák uzsorakölcsönök hajójában vergődnek és az eladósodás újból megkezdődött, mert a mai termelési haszonból alig lehet kifizetni a kamatokat. Ez azután hozzájárul ahhoz, hogy sok birtokosnak elmegy a kedve a gazdálkodástól és nem riad vissza attól sem, hogy elkótyavetyéli a földjét. A jelentékeny áresések azt a helyzetet idézték elő, hogy a szabadforgalomban már sokszor olcsóbban lehet földhöz jutni, mint a töldbirtokreform révén. Az állami váltságföldek árát ugyanis úgy állapították meg, hogy a vételár az évi haszonbér összegének [25-szöröse legyen. Az évi haszonbér pedig 1 q búza szokott lenni, igy tehát 25 q búza lenne egy hold váltság- föidnek az ára. Ez a mai búzaárak szerint 12 és fél millió koronának felel meg, ami jóval több, mint amennyit szabadforgalomban ma 1 hold földért el lehet érni. Most a földbirtokreformban érdekeltek közül sokan azt szeretnék, hogy a kiosztott váít- ságföldek árát szállítsák lejebb, körülbelül a mai földárak alacsonyabb színvonalára. Ugyanis nem tartják méltányosnak ,hogy ők drágábban kapják a földet, mint amennyiért az a szabadforgalomban megszerezhető. Itt azonban tekintetbe kell venni, hogy legtöbben, abikvált- ságföldet kapnak, jelenleg úgysem fizetik ki a vételárat. A vételár megállapítását általában elszoktál halasztani 10 évre, ami igazségosnak is látszik, mert a 10 év utáni gazdasági viszonyok minden-valőszinüség szarint sokkal reálisabb értékelését teszik majd lehetővé a földnek, mint a maiak. De ha a földidénylők most akarnák megállapítani a vételárat, amihez joguk van, csak úgy járnának el igazságosan,|ha azt rögtön ki is fizetnék. Ekkor tudniillik a régi tulajdonos a mai olcsóbb földárak mellett tudna magának újból birtokot bevásárold, mert ha viszont a birtokos csak évek múlva kapja meg a mai árak alapján kalkulált ösz- ezeget, lehet, hogy azért már sokkal kevesebb földet fog tudni vásárolni, mint jelenleg tudna. Ez pedig szemmel látható igazságtalanság. Hiszen a mai földárak csak a gazdasági krízis hatása alatt alakultak ki és ami eladás most előfordul, azt szinte kényszereladásnak lehet minősíteni. Bizonyos, hogy midőn a mezőgazdaság hozzájut a hosszú lejáratú hitelhez és hozzáfoghat a birtokok ujbői való felszereléséhez, ezáltal olyan pénzügyi helyzetbe kerül és olyan termelési jövedelmet biztosit magának, hogy nem lesz kénytelen földjeit alacsony árakon kiárusítani. így arra lehet számítani, hogy a földárak a jövőben újra emelkedni fognak ; senkinek sem érdeke tehát, hogy a mai kivételes árviszonyokhoz szabja a számításait. Kétszáz magyar tanító találkozója Diósgyőrben. Miskolcról Írják : Folyó hő 8-án, szerdán, összegyűlt Borsod, Gö- mór, Zemplén és Jásznagykun- szolnok vármegyék tanítósága Diósgyőrben, hogy tüntessenek a magyar kultúra előbbrevitele mellett. A miskolci járás tanítóinak értekezletét Lauday János psrecesi igazgató elnöklete alatt tartották meg szerdán délelőtt 11 órakor. — A gyűlésen szőba- került a tanítóképzés, a nyolc osztályú elemi iskola, a tanítók fizetése, a szervezkedés és még sok a tanítóságot érdeklő aktuális kérdés. A gyűlés után Perecesen 150 terítékes bankett volt, melyen több értékes felköszöntő hangzott el. tows A szamóca vagy földi eper miveíése. Hogy mily megbecsülhetetlen győgyerőt tartalmaz a szamócának nemcsak az ízletes gyümölcse, hanem még a levélzete is, arról a hírneves nagytudományu Kneipp Sebestyén emlékezik meg, aki megdönthetetlen alapos és hosszas tapasztalat nyomán bebizonyította, hogy a szamóca levelek tea alakjában jő, egészséges és rendkívül olcsó, tápláló anyagot szolgáltatnak úgy a gyermekeknek, mint a felnőtteknek egyaránt. A szamóca levelek gyűjtését az egyszeriermő fajtákról akkor kell megkezdeni, amikor a bogyók érőse véget ért, tehát junius hónapban. A szélső, alsó, megsérült, foltos, hibás leveleket nem szabad teának megszedni, ellenben az élet- dús, ép, egészséges, pettyek nélküli, tiszta belső leveleket, — a szívíevelek kivételével, — kell a tövekről egyik kezünk hüvelyk és mutatóujjának segítségével nyelestül óvatosan és kizárólagosan száraz időben letépni s tiszta kosárba, vagy más edénybe rakni. A megszedett leveleket száraz, szeilös és feltétlenül árnyékos helyen deszkára, lepedőre, vagy ponyvára vékonyan elteregetve, legcélszerűbb padláson megszárítani. A teának szánt szamőcalevele- ket soha sem szabad a napon szárítani, mert a nap hő sugarai nemcsak a gyógyerejüket, hanem a tápanyagukat is megsemmisítik. Csak az árnyékos helyen szárított szamőcalevelek alkalmasak a tea készítésére. Teának úgy az erdei, valamint a mivelés alatt állő kerti szamócák levele felhasználható. Akinek a tüdeje, mája és veséje meg van támadva, aki köszvényes fájdalmakban szenved, aki a tisztátalan vérokozta kiütések betege, akit belső láz gyötör, aki nehéz b etegségböl lábbadozik : az Kneipp szerint nyáron naponkint 2 és fél deciliter tejet keverjen össze negyed deci érett szamócával, azt más tápláló értékkel kapcsolatban, kétszer napjában jő rozikenyérrel fogyasz- *za el és hamar érezni fogja a feltűnő jő hatást, mely az erősítésen kívül a vértisztiiásáből is áll. A befőzött szamóca télen a legkitűnőbb módon helyettesíti, vagy pótolja az üde szamócza gyümölcsöt s különösen a hugy- kőben szenvedőknek ajánlja Kneipp napi egyenlő adagokban. Ugyanilyen jótékony hatása van a szamóca teának is, melyet nemcsak orvosságnak, hanem bármily külföldi tea gyanánt, mint tápanyagot is használni üdvösnek bizonyult.
