Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-10-23 / 240. szám
Ara 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. október 23 péntek. XLII evf. 240. sz. Előfizetési di) postai szállítással: agg bóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. mmmmtmm ihhihiiiiibihihiíwhiiii w—111 mpiiiii ii iiiimn■ib^ipmiiIiifiwiiiimihiiiiéip'mii'hhüih ii Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefonszám: 11. ben a tárgyban gazdasági világ- konferencia üljön össze, mely a jövő háború veszedelmét az általános termelés szabályozásával, a gazdasági individualizmus megszüntetésével küszöbölje ki. Minthogy pedig a Nemzetek Szövetségének csúfolt intézmény a győztes hatalmak »polgári« képviselőiből áll, akik a szájuk ize szerint kialakult jelent még az ördöggel való cimboráskodás árán is, mindenesetre újabb há- borűskodás nélkül fenn őhajta- nák tartani, a Nemzetek Szövetsége kész örömmel fogadta ezt a javaslatot s a gazdasági világ- konferencia összehívását a leghatékonyabban szorgalmazza. Mit jelent az általános termelés szabályozása s a gazdasági individualizmus megszüntetése? Az első azt jelenti, hogy az eddigi trösztök urai, akik több embert tartanak máris rabszolgasorsban, mint az ókor s középkor rab- szolgatartői összevéve, még mindig nincsennek megelégedve az eddigi eredményekkel, hanem a Nemzetek Szövetségének égisze alatt egy minden eddiginél hatalmasabb, mert az egész világra szóló termelési szervezetet, — a trösztök trösztjét — kívánnak létrehozni. Melyben természetesen különös gondjuk lenne a a német ipari termelés «szabályozására». A gazdasági individualizmus megszüntetése pedig azt jelenti, hogy az emberi kezdeményező erő, emberi kitartó munka, önfeláldozás, ambíció, egyéni tehetség, amelyeknek a kultúra s jólét mai foka köszönhető, csupa a múltak lomtárába vetett holmi lenne ezentúl. Az alkotó, a gazdasági anarchiát szító ember legyen ezután a világszervezet intéseinek vakon engedelmeskedő gépember. Hogy ezek az álmok, helyesebben most már követelések, melyeket a Nemzetek Szövetsége oly feltűnő jóakarattal és gyorsasággal propagál, közös álmai s közös követelései a szociáldemokrata, kommunista világ- szervezeteknek, nem is szükséges bizonyítani. A vér s az arany találkozott egymással az érdek országutján: az önzetlen munkásvezérek gazdasági és politikai érvényesülése szintén nem képzelhető el másként, mint a gépiesitett tömegemberek közös akkordra vágó engedelmességére támaszkodva. Trösztvezérnek és munkásvezérnek egy a célja : a hatalom! Dr. Urbán Gusztáv. Dr. Vass József a nemzetgyűlést nemsokára a sürgetett egészségügyi reformokkal foglalkoztatja. A nemzetgyűlés ülése. A vörös és az arany internacionálé szövetkezése. Az utolsó ötven év társadalom- és gazdaságpolitikai története jórészt a kapitalizmus és a szociáldemokrácia elkeseredett küzdelmeinek jegyében folyt le. A küzdelem túlnőtt a nemzeti határokon s a veszélyeztetett hatalmi érdekek közössége az egész világon megteremtette a maga harci eszközeit a vörös ős az arany internacionálé kereteiben. Az arany folyama elkígyózott mindenhova, ahol az emberi elme, akarat, találékonyság, nyerészkedés vágya megfelelő működési területeket hódított meg magának. Nyomon követte mindenütt a vörös agitáció áradata s mint engesztelhetetlen ellenség vak gyűlölettel támadta a tőke hadállásait. Közeledésről, fegyverszünetről soha szó nem esett, mint ahogy a mágnes két ellentétes irányú sarka sohasem közeledhetik egymáshoz. Kőt véglet: az egyik a tűz, a másik a viz, oly halálos ellenfelek, hogy találkozásuk cjak öldöklő robbanás formájában képzelhető el. Legalább is így látták, így hitték ezt sokan, sajnos tűlsokan, akik ezt a gigantikusnak ígérkező harcot a kispolgári közöny s az atomokra való széthullás elkerülhetetlennek vélt távlatából nézték. Akik ha választanak kellene az érdek és a kényelem között, inkább az utóbbit választanák. Vájjon lesz-e elegendő felráző ereje annak a meglepetésnek, amelyet a Nemzetek Szövetségének technikai bizottsága mostani ülésszakában a széthúzó és tespedt polgári társadalom számára tartogatott. Nem történt itt semmi egyéb, mint hogy a pozitív és a negativ sarkok békességesen egy- másrataláltak, a tűz és a víz együttműködésre készek, a vörös és az arany internacionálé a világ rémének: a háború kiküszöbölésének ürügye alatt szövetségre léptek. A francia szociáldemokrata munkásság — ugyanis azzal a követeléssel lépett a Nemzetek Szövetsége elé, hogy mivel a gazdasági anarchia okozta a világháborút, ebBudapest, október 22. (MTI.) A nemzetgyűlés mai' ülését y4ll órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Fájdalommal jelenti be a gávai kerület képviselőjének, Veres Ferencnek az elhunytál, akiben köztiszteletben álló nesztorainak egyikét vesztette el a Ház. Javasolja, hogy emlékét jegyzőkönyvben örökítse meg a nemzetgyűlés és ezt tudassa a családdal is, egyben felhatalmazást kér, hogy a nemzetgyűlés nevében koszorút |helyezzen el. Felhatalmazást kér arra is, hogy az új választás iránt a belügyminisztert megkeresse. Szeder Ferenc a közegészség- ügyi intézet felállításáról szőlő törvényjavaslatot elfogadja. Az a 245.000 dollár, amelyet Rockefeller adományozott a közegészségügyi intézet fejlesztéséhez, nem kis összeg, azonban a költségvetésben is talált volna módot arra, hogy a közegészségügy céljaira nagyobb összeget fordítsanak. A betegségek nagy elterjedésének okát a mai szociális viszonyokban látja. Mivel több szónok nem volt, az elnök a vitát bezárta. Drehr Imre előadó rámutatott arra, hogy az intézetet magának az alapítványnak kifejezett kívánsága szerint nem lehet Rockefellerről elnevezni. Ezt az elnevezést az alapítvány a Newyork- ban lévő intézetek számára tartotta fenn. Az intézet terveit a népjóléti minisztérium egyik kiváló tisztviselője, Jendrasik Alfréd készítette. Az alapítvány kívánsága szerint az intézetet dr. Juhász Béla egyetemi magántanár fogja vezetni. Vass József népjóléti miniszter reflektál az elhangzott felszólalásokra. Reméli, hogy a nemzetgyűlést nemsokára a sürgetett egészségügyi reformokkal foglalkoztathatja. Visszautasítja EsztergályosjJá- nosnak azt a vádját, hogy egészségügyi téren a kormány részéről semmi sem történt. A kórházi ápolási dijakkal kapcsolatban avval vádolják őt, hogy ő az oka a kórházak leron- gyolódásának, mert alacsonyan állapította meg a díjakat. Ez nem áll. Köszönetét mond a vita során felvetett számos helyes gondolatért, amelyeket, ha ezidőszerint nem is tud megvalósítani, de mihelyt mód adódik rá, igyekszik megoldani. A Ház a javaslatot általánosságban elfogadja. A részletes vita során a címnél élénk vita fejlődött ki, mert Ruppert Rezső ős Rainprecht Antal azt kívánják, hogy töröljék a királyi szót. Ezzel a két képviselő közjogi oldalra tereli a kérdést, azonban Vass miniszter felszólalása után a Ház az eredeti szöveget fogadja el. Az intézet terveiről szóló szakasznál Alföldi Béla szólal fel. Kéri, hogy az intézet vegye kezébe az egészségügyi propagandát és a tiszti orvosok képzését is. Vass miniszter megnyugtatja Alföldit, amennyiben a kérdés fölvetésére nincsen szükség, mert a javaslatnak az intézet célját tárgyaló szakasza maga is módot nyújt erre. A vármegyei virilisek névjegyzékének tervezetét ma délelőtt megtekintette munkatársunk. A tervezet szerint az 1926. évi virilisek névjegyzékében az első Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek 63898 aranykorona évi adóval, mig az utolsó Vajda István tiszafüredi lakos 586 aranykorona évi adóval. Ez a tervezet még változni fog, mert többen jelentkeznek a névjegyzékbe való felvételre, akiknek évi adója meghaladja az 586 aranykoronát.
