Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-07-11 / 154. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925 július 11 Egyesült Államok valamennyi államában a kormányzatnak nyugodnia kell, kizárja ezt a felfogást, mintha az államnak egyeduralma volna a gyermekek felett s ennek alapján arra kény- szeríthetné őket, hogy kizárólag állami tanítóknál tanuljanak. A gyermek nem tekinthető egyszerűen az állam tulajdonának. A legfőbb amerikai törvényszék e döntése nemcsak az ore- gon-állami katolikusokat szabadította fel a félelem alól, hogy iskoláikat igazságtalanul elnyomják, hanem általános jogérvé- nyénél fogva az egész Egyesült Államok területén legalább is hosszú időre lehetetlenné teszi minden további merényletet a katolikus iskolák ellen. Dallas Lore Sharpnak s egyéb szabadkőműveseknek az a tetszetős okoskodása, hogy az amerikai demokratikus gondolkodás csak az állami iskolákon keresztül biztosítható, ezzel megdőlt. Nagyon kíváncsik vagyunk azonban, hogy az amerikai legfőbb bíróság döntése s annak messzehatő jelentőségét mennyi re fogják regisztrálni azok az európai sajtóorgánumok, amelyek egyébként Amerikát mint a demokrácia Ígéret földjét nem győzik mintaképül állítani olvasóink ;elé. A katolikus iskolát elnyomó irányok ezentúl semmi esetre sem hivatkozhatnak Amerika példájára. A Miskolci Katholikus Férfiliga zarándoklása Egerbe. Ötszáz katholikus férfi tisztelgése az egri érseki előtt. — Miskolcról írják : A miskolci hitvallő katholikus férfiak tábora — tagjai közül mintegy félezerrel — 12-én, vasárnap Egerbe utazik, hogy Szmrecsányi Lajos dr. érsek előtt hódolatát nyilvánítsa. A zarándokok 12-őn vasárnap reggel 5 óra 20 p.-kor indulnak a miskolci személypályaudvarról. Egerbe reggel 8 órakor érkeznek, ahonnan a várba vonulnak. Kilenc órakor zenés ünnepi nagymise lesz a Hat évi f egyházra Ítélték a szurkdlódzó egri földmívest, halált okozó súlyos testisértés miatt. székesegyházban, melyen az áldozni óhajtók szentáldozást végeznek. Tiz órakor hódoló tisztelgés az érsekfőpásztornál.j A tisztelgő látogatás után a Lyceumot és a város egyéb nevezetességeit tekintik meg a zarándokok. 12—1 óráig étkezési idő az Érsekkertben. A Liga tagjai Egerből délután 1 óra 35 párékor a vadregényes eger—putnoki vonalon keresztül indulnak hazafelé. «MM mében $ főleg a »Kuklux Klan« titkos szervezetei mindent elkövettek, hogy a katolikus u. n. szabad iskolák eltöröltessenek. Kiadták a jelizőt, hogy amerikai állampolgár csak az lehet, aki az amerikai állami iskolákat látogatta. A katolikusoknak az egyes államokban évtizedes heves küzdelmeket kellett végig- küzdeniök, hogy a szabadkőműves törekvések az egyes államok törvényhozásában célt ne érjenek. Azonban bár a legtöbb helyütt győztek, egy államban, a túlnyomóan protestáns Oregonban tavalyelőtt mégis vereséget szenvedtek. Oregon állam képviselőtestülete törvényt hozott, mely szerint a public school-ok látogatása minden gyermekre kötelező. Ez a törvény nemcsak az oregon-állami katolikus iskolákat fenyegette veszéllyel, hanem félő volt, hogy általa elvi rés támad a katolikus iskolák jogi bástyázatán az egész Unió területére vonatkozóan. A törvény ellen egyetlen jogorvoslat volt: a felfolyamodás a Federal Sup- rem Court-hoz, az Egyesült Államok legfőbb alkotmánymagyarázó bírósághoz, mely Washingtonban székel s amely az alkotmányjogi kérdésekben legfőbb fórumként szerepel. Az oregoni katolikusok felfolyamodtak a Federal Supreme Court-hoz. Egész Amerika egy éven át izgatottan leste a legfőbb, független alkot- mánymagyaráző bíróság döntését, annál is inkább, mert e bíróságban az Unió legkiválóbb jogászai foglalnak helyet. A döntés végre megtörtént és a — katolikusoknak adott igazat. A legfőbb bíróság előtt mint fellebbezők a hill-i katonai akadémia és a Jézus és Mária Nevéről nevezett iskolanővérek szerepeltek. A fellebbezés alapja az volt, hogy az oregoni törvény ellentétben áll az Egyesült Államok alkotmányával, amellyel egyetlen állam törvényhozása sem helyezkedik szembe. A legfőbb törvényszék 1925. julius 1-én egyhangú határozattal helyt adott a fölebbezők jogi álláspontjának s megsemmisítette az oregoni törvényt. A nevezetes törvény indokolásában a következőket mondja : »Teljesen kétség kívül áll, hogy az 1922-iki törvényjavaslat indokolatlanul megcsonkitjv a szülők és gyámok szabadságát a rájuk bízott gyermekek neveltetésében és oktatásában. Miként e törvényszék ismételten kijelentette, az alkotmány által biztosított jogokat egyetlen állam törvénykezése sem rövidítheti meg, hacsak az illető állam különleges szükségségletei bízó- nyithatólag nem követelik. A szabadság alapelve, amelyen az Eger, 1925. julius 10. Még a múlt év, április hő 15-én történt, hogy Nagy Lajos egri lakos földmivest ifj. Joő János földmives, egri lakos előzetes szóváltás után, de ölési szándék nélkül, Füzesabonyban mellbeszúrta. A szúrás következtében Nagy Lajos rövid idő múlva meghalt. Ifj. Joő János ugyancsak ekkor Kelemen István egri lakost is megszórta a fején a füle mögött. Ugyanekkor történt, hogy Joő Mihály egri lakos Kelemen Istvánt egy borosüveggel arcon vágta, mire a bántalmazott Joő Mihályt késsel hátbaszúrta. Az egri kir. törvényszék Prettenhof- /ier-tanácsa a múlt év junius 17—18-ik napjain megtartott főtárgyaláson ifj. Joő János elsőrendű vádlottat halált okozó súlyos testi sértés büntette címén marasztalta el él 6 évi fegyházra, mint fő és 50,000 kor. mellékbüntetésre ítélte. A két másodrendű vádlottat, még pedig Joő Mihályt 2 hónapi fogházra, mint fő és 50,000 korona mellékbüntetésre, Kelemen Istvánt pedig 1 hónapi fogházra, mint fő és 30.000 korona mellékbüntetőire ítélte. Az elsőrendű vádlott fellebbezése folytán a kir. táblához került az ügy, hol az erős felindulásról szőlő szakasz alkalmazása mellett 3 évi és 6 havi börtönre szállították le ifj. Joó büntetéaét. A ^főügyészség semmiségi panasza következtében az iratok a kir. Kúriához kerültek, ahol azután a másodbiró- sági ítéletet megsemmisítenék és az első bíróság ítéletét jelentették ki jogerősnek. A harmad- bírósági ítéletet tegnap délelőtt hirdette ki az egri kir. törvényszék. A magyar-spanyol kereskedelmi szerződés. A spanyolokkal való kereskedelmi tárgyalások eredményhez vezettek és a két nemzet között a szerződést nemrég Madridban alá is írták. A szerződésnek a gazdákat leginkább érdeklő pontjaihoz félhivatalosan a következő megjegyzéseket fűzik: Magyarország beengedi a nehéz spanyol borokat, amelyeknek szesztartalma nem alacsonyabb 18 foknál. Ez a megállapodás általában nem érinti bortermésünket, legfeljebb csak a tokaji boroknak támaszthatnak némi versenyt a spanyol importborok. Köteleztük magunkat továbbá arra is, hogy beengedjük a spanyol aszuszőlőt, amelyet nálunk malagaszőlő elnevezés alatt ismernek. A kultuszminiszter rendelete a szorgalmi idő megrövidítéséről. A kultuszminiszter az iskoláztatási kötelezettségről még 1921. évben kiadott rendeletének magyarázata tárgyában újabb rendeletet intézett a közigazgatási bizottságokhoz, ahol az eredeti rendeletet különféleképen értelmezték. A mostani rendelet rámutat arra, hogy az eredeti rendeletben feltüntetett 10 éves korhatárt egyes közigazgatási bizottságok akként értelmezik, hogy indokolt esetben a 10 éven felüli tanulók mindegyikének megadható a kedvezmény tekintet nőikül arra, hogy az illető az elemi népiskola hányadik osztályát látogatja. Ez az értelmezés a gyakorlatban egyes osztályok munkarendjét teljesen fölboríthatja, mert sok tanuló 10 éves életkora ellenére csak a II. vagy III. osztályba jár. Ha ezek számára is engedélyezik a tanév megrövidítését, akkor a megjelölt osztályok haladása lehetetlenné válik. Az iskolák munkájának sikerét és az egyöntetű eljárást akarja a miniszter biztosítani, amikor a hivatkozott rendelet intézkedését úgy értelmezi, hogy a szorgalmi idő megrövidítése csak különösen indokolt esetben és csak a IV., V. és VI. osztályba járó tanulók részére engedélyezhető. Katolikus újságírói tanfolyam Milánóban. Rómából jelenti tudósítónk: Augusztus 31-től kezdcdőleg a milánői katolikus egyetemmel kapcsolatban ^kéthetes újságírói tanfolyamot rendeznek, ezúttal nem kezdők, hanem aktiv újságírók számára. A tanfolyam előadói közt a katoiikuB Olaszország legkiválóbb tudósai s Írói szerepelnek, igy a világhírű P. Gemelli, a milánői katolikus egyetem rektora, Della Torre gróf, az Os- servatoré Romano szerkesztője, P. Rosa a Civilta Cattolica szer- keaztője, Dr. Monti, a római nemzetközi katolikus iroda vezetője és mások. A tanfolyam iránt nagy érdeklődés mutatkozik, sőt egyesek azt vélik, hogy a kezdeményezés mögött nem kisebb ember mint őszentsége a pápa áll.
