Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-10-14 / 232. szám
2 eks EGRI NEPÜJSAG 1925 o ktőber 14. Ha mi félmiiliárdokat dobunk ki a drága vízvezetéki kölcsönből pusztán tervekre, akkor még másik 10 milliárd is kevés lesz! Tisztán a saját intencióitól vezetve, Budapesten jártában, fölkereste Paulovics Gyulát, a budapesti vízművek igazgatóját, aki saját hivatali elfoglaltsága miatt nem állhat ugyan Eger város rendelkezésére, de a vízvezetéki tervek felülvizsgálását, ha Eger város eziránt megkeresi, készséggel elvállalja; esetleg őszintén és melegen ajánlja Becsey Antalt, akit legelső szakembernek tartanak ma hazánkban ezen a téren. Radii Károly érdeklődött a miskolci vízművek iránt is. Tizenkét év óta, mióta felépítették, Miskolcon állandóan baj van a vízvezetékkel. Ilyen körülmények között, akár Pazárral, akár mással szerződünk, szükségesnek tartja, hogy más szakember is felülvizsgálja a terveket. Javasolja, hogy bizassék meg Pazár István a tervek és költségvetés elkészítésével; ezek alapján tegyünk pontos számítást, hogy a belváros területén létesítendő vízvezetéki hálózat vízdíjaiből mily bevételeket remélhetünk és mily összeggel kellene a városnak hozzájárulni, hogy az amerikai törlesztéses kölcsönt fedezhessük. Nem tartja megengedhetőnek, hogy a vízvezeték vizét a belváros területén csak mintegy 5000 ember élvezhesse, a többi 25.000 lakos pedig szinlén viselje a terheket közadők alapján, ami igazságtalan volna. Itt most évszázados alkotásról van szó. Pazár sem minősítheti tehát bizalmatlantágnak, ha mi mást is felkérünk a tervek felülvizsgálására. Egyébként Pazár jelentette ki a múlt napokban, hogy Eger város amerikai kölcsönéből legföljebb tesafe a feje és szíve» épül föl a vízvezetéknek. Félő, hogy tizenöt milliárd is lesz a tíz milliárdból. így azután be- teíjessdhetik az a jóslat is, hogy közadőkből kell befejezni a vízvezetéket és ugyancsak köz- adókból kell letörleszteni a kölcsönt is. Ezt azonban «megköszöni► nekünk a város közönsége és a sírban is átkozni fog bennünket a jövő generáció. Fontos, legégetőbb kérdés a vízvezeték megoldása. Ámde mintsem a sötétbe ugorjunk, ha látjuk, hogy nincs elegendő anyagi erőnk hozzá, nagyon sajnálná, de hagyjuk abba akkor az egészet. Trak Géza polgármester: Annak a súlyos kijelentésnek, hogy «sötétbe ugrunk ...» akkor kellett volna elhangzania, mikor a közgyűlés a kölcsönt megszavazta. Ez most már késő. Itt van a nagyon súlyos kölcsön a kezeink között. Itt már csak tenni lehet. Bárány Géza : A szakértők megbízását ne hamarkodjuk el. Bízzuk meg Pazárt, hogy adjon nekünk általános vázlatos terveket és költségvetést. Nekünk teljesen tisztán kell látnunk nemcsak a költségek, hanem a vizái jak tekintetében is. Az sem szükséges, hogy ugyanaz építse a vízvezetéket, aki a terveket készítette. Vannak nekünk erre műszaki embereink, helybeli mérnökeink. Rapcsák és Ringelhann vezessék a munkálatokat és így is nagy összeget spórolunk meg. (Helyeslés ) Dutkay Pál: Helyesli Bárány javaslatát. Csináltassuk meg az általános terveket és a költség- vetést, de ezt is vizsgáltassuk felül Pauloviccsal, a budapesti vízművek nagytudású igazgatójával. A nagy közönséget pedig fel kell világosítanunk, esetleg hírlap utján is, és meg kell nyugtatni a közvéleményt. Ki kell mutatnunk magyar papír koronákban, mennyit ígértek és mennyit kaptunk a kölföldi kölcsönből, mert borzalmas, hogy 90 ezer dollárból 69 ezret adtak kezeinkhez a levonások után. Kálnoky István dr. előadó reflektál a felszólalásokra: Készséggel hozzájárúl, hogy az elkészítendő terveket más szakértőkkel is felülvizsgáltassák. Kéri Radii Károly bizottsági tagot, hogy ne Ítélje meg olyan penzimisztikuesn a helyzetet. Radii Károly: Mi a képviselő- testületi közgyűlésen a kölcsön törlesztéses terheit a vízdíjak bevételeiből véltük fedezni. Arról sző sem volt, hogy egy tekintélyes részét közadőkből fedezzük. Számoljunk ceruzával a kezűnkben s akkor látni fogjuk, hogy ebből az összegből sem a vízvezetéket megépíteni, sem pedig a törlesztést fedezni nem tudjuk. Ily körülmények között a felelősséget sem vállalhatjuk. A városra égetőbb kérdés mt§- oldása nem vár, mint a vízvezeték kiépítése, de a költségvetés ismerete nélkül még sem ugorhatunk ebbe bole. Trak Géza polgármester végül kihirdette a vizvezetókügyi bizottság határozatát, mely szerint a bizottság Pazár Istvánt megbízza az általános tervek és a költségvetés elkészítésével és addig, míg ezeket nem ismeri, részletek tárgyalásába nem bo- csájtkozik. A bizottsági ülés este 7 órakor ért véget. Kelemen Andor. —imws»#»ow>iwh»v oswn rwMHmoto ciiim?«* «wjnwW'Mt A francia belügyminiszter rózsái. Trak* Géza polgármester a Városok Nemzetközi Kongresszusáról Eger, 1925. október 13. Szeptember hó 27-én nyílt meg Párisban a Városok Nemzetközi Kongresszusa, amelyenTVaA Géza polgármester is részt vett ás szombaton, f. hó 9-én, érkezett haza. Mielőtt a képviselőtestület közgyűlésén hivatalosan is beszámolna párisi kiküldetéséről, a polgármester tegnap tea-estélyt adott, amelynek keretén belül ismertette a kongresszus célját, lefolyását, valamint azokat az erkölcsi eredményeket, amelyek a magyar delegátusok szerepléséhez fűződnek. Megjelentek: Okolicsányi Imre alispán, a városi tanács, az egri társadalom és közélet több kitűnősége. Az Egri Népújság Trak Géza polgármester tartalmas előadását, megfigyeléseit és értékes tapasztalatait, amelyek Franciáéi. Németország szociális, kuhű- ráiis, valamint politikai és köz- gazdasági állapotainak jellemző, pillanatfölvételazerű fény képmásai, lapunk következő számaiban közölni fogjuk. Trak Géza polgármester magáról a kongresszusról a kővetkezőket mondotta: — Harminc államból több mint 400 külföldi és francia város, köztük 24 főváros, mintegy 600 képviselője vett részt a városok nemzetközi kongresszusán, amelyet a parid városháza dísztermében tartottak meg M. Georges Guillomin, a városi tanács elnökének elnöklete alatt. Magyarország részéről 60 polgármester reprezentálta a magyar városokat. Az első napon, amint arról már szűkebb táviratomban is megemlékeztem, mindössze 10 állam képviselőinek felszólalását és üdvözlését vették tervbe. De Magyarország nem szerepelt a programmon. Ez sértette nemzeti önérzetünket és Dvorcsák Győző Párisban élő hazánkfia közbenjárása révén ki tudtuk harcolni, hogy Magyarország az első napon jusson szóhoz. Kijelentettük, hogy ha ez nem történik meg, nemzeti sérelemnek fogjuk tekinteni. így Lobmayer \ Jenő dr. székesfővárosi tanács- < nők még az első nap felszólalhatott Magyarország képviseletében. A városok nemzetközi kongresszusának célja a nemzetközi barátság kifejlesztése, ébrentartása és egyes, a városok életébe vágó közigazgatási kérdések megtárgyalása volt, amelyeket Magyarország részéről Lobmayer Jenő dr., Varga László dr. műszaki főtanácsos, Csikán Béla pestszeníerzsébeti polgármester dolgoztak ki. E kérdések közűi rommmmm*esKi9SBMisramwies5sasB9j» ■■■ fontosabb volt a telepítések kérdése, a lakásügy rendezése, s a nagy városok perifériális városainak és községeinek esetleges beolvadása és a perifériális részek közigazgatási jogviszonya a felszívó centrumokhoz. A programm egyik legfontosabb pontjaként a tuberkulózis elleni védekezés szerepelt. Fayl Gyula, balassagyarmati polgármester, aki kitünően beszél franciáúl, még az úton remek beszédet írt, melyben a francia néphez fordúl a megcsonkított ország érdekében. Ezt a beszédet el is mondotta a Kongresszus záró ülésén. A francia dicsőség eszményét köszöntötte, a lovagiad francia nemzet gloárját, • ennek a glo- árnak a védelme alá helyezte Magyarországot. A beszédet lelkesen megtapsolták a cseh szlovákok kivételével. A kongresszust bankett fejezte be, amelyen Lobmayer Jenő a francia kultúrára emelt poharat s ekkor a francia belügyminiszter az előtte lévő vi- rághalomből kivett egypár szál rózsát és átnyújtotta Lobmayer Jenőnek. Egypár szál rózsát csak amelynek az odaajándőkozását az utódállamok féltékenyen kísérték; de ez a pár szál rózsa sokat jelentett a a francia belügyminiszter e kedves, kitüntető bókkal a magyar kultúra előtt hajtott fejei. (J J.) Holttest a vasúti síneken. Vasárnap délután az isaszegi csendőrörs értesítette a budapesti rendőrkapitányságot, hogy a falu határában, a sínek között egy 50 — 60 év körüli férfi holttestét találták. A holttestet a vonat kerekei a sző szoros értelmében teljesen lefejezték. A főkapitányságról rendőri bizottság szált ki a helyszínre és megállapították, hogy az eigázolás már órákkal előbb történhetett. A szerencsétlenül járt ember ruházatában semmiféle írást nem találtak, melyből személyazonosságát megélapitbatták volna. Csak az egyik zsebében volt kőt kisebb dinamitszelence. A rendőrség ebből arra következtet, hogy a szerencsétlenül járt ember bányamunkás volt, aki öngyilkossági szándékbó vetette magát a vonat kerekei alá. A holttest mellett egy K. J. monogrammos zsebkendő hevert. A titokzatos eigázolás ügyében a nyomozást megindították. A bélapátfalvai művész - Kolónia kiállítást rendez Egerben A bélapátfalvai művész-Kolőnia : Páncél Béla, Imreh Zsigmond, Léner Alajos és Morvái Kálmán festőművészek Egerben még ebben a hónapban kiállítást rendeznek. A kiállítás 25-én nyílik meg.
