Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-10-13 / 231. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 koron».

Eger, 1925 október 13 kedd. XLII. övf. 231 sz.

Előfizetési dij postai szállítással: cgg hóra 40.000 E, negyedévre 120.000 K.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11.

Az ígéret szép szó.

őszinte rokonszenvünk és együttérzésünk állandó kísérője a magyar iparostársadalom céljai és ideáljai érdekében folytatott küzdelemnek. Különösen a most lepergő válságos időkben, amikor a nemzet épületének eme értékes pillérét a lét vagy nem lét kérdése, gondot okozó módon megcsappant munkaalkalmak, ennek ellenében aránytalanul fokozott közszolgáltatások súlya nyomja. Meg vagyunk győződve arról, hogy a jajsző, mely meg- megújuló erővel keblükből segítségért felszakad, nem színészi póz, hanem a sötéten Iátő két- ségbeeséB mesterkéletlenül kitörő kiáltása.

Éppen ezért nem volna szabad előfordulnia oly gyakran s következetesen olyan jelenségeknek, melyeknek egyes iparoiok munkáját igénybe vevő ember közvetlenül szenvedő tanúja lehet s amelyek az iparos nyomorúságos helyzetét panaszlő sirámok őszinteségét s igazságát felületesen gondolkodó elme előtt kétségessé tehetik. A következőkben nem őhajtunk általánosítani, kinek nem inge, ne vegye magára, de konkrét és sajnos túl- gyakori tapasztalatok alapján kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy sok-sok iparos a megrendelő n teljesítő között kötött munkaszerződésnek, mint bizalmi viszonynak egyik leglényegesebb biztosítékát: a pontosságot s ezzel kapcsolatban a szavahihetőségében való biztos megnyugvás kellékét (szándékosán-e, vagy a viszonyok kényszerítő nyomása alatt-e, nem tudjuk) a teljesítés alkalmával figyelmen kívül hagyja.

Pedig a megrendelő nem puszta szórakozásból fordul az iparoshoz s a legtöbbször igazán nem mindegy, hogy napokkal, esetleg hetekkel később jut a megrendelt portéka birtokába, viszont az iparosnak érdekében áll nemcsak jő, de pontos teljesítéssel is a bizalmat önmaga iránt továbbra is előlegeztetni, valamint pontos és gyors teljesítéséért az ellenértékhez is mielőbb hozzájutni. Ha valamely iparos ezen jól felfogható érdeke ellen cselekszik, ennek nem

tudjuk más magyarázatát adni, minthogy annyira tűi van halmozva munkával, hogy legjobb akarattal sem képes idejére kötelezettségének megfelelni. Ha tehát sok a munkája, józan és becsületes felfogás szerint ezen nem a megrendelőnek változatos ürügyekkel való hitegetésével s újabb, ugyancsak be nem tartandó határidők kitürésévei segíthet, hanem több, szintén a megélhetés gondjaival küzködő, mert munka nélkül lézengő segédmunkás kenyérhez juttatásával. Mert bizony elég furán hangzik egy {ilyen munkával agyonterhelt s ezért késedelmes- kedve teljesítő mester ajkáről a panasz, hogy «tönkre megyünk».

Az egyszer kimondott sző szentsége minden érdeknél nagyobb. Ein Mann, ein Wort! ahogy a német mondja. Tessék gondosan mérlegelni a lehetőségeket, a teljesítési időt éppúgy kell tudni kalkulálni, mint az árát a dolognak. Ez utóbbiban

nem szoktak tévedni rendszerint. — Az üzleti összeköttetés alapja a bizalom: nem ezt érdemli ki az az iparos, aki máról-holnapra hitegeti szállítást sürgető megrendelőit. Van sok ember, akit csak egyszer lehet hitegetni, másodszor jobban megválogatja, hogy kihez menjen. Ahhoz fog menni, akiről az a hir járja, hogy pontos és szava- tartó!

Dr. Urbán Gusztáv.

A magyar alkotmány három pillére:

A királyság, a katholikus egyház és a magyar vármegye.

Jézus vagy Marx?“ — „A lelkek forradalma.“ — „Elpusztul egész Nyugateuröpa kultúrája, ha nem a katholikus eszmék vezérelik!“ — „Nem tűrjük, hogy a sajtón és színházon keresztül a bűn mételyezze országunkat!“ — A XVII. Országos Katholikus Naggyülés első napja. — Zichy János gróf, Orsenignó pápai nuncius, Preszli főispán, Czettíer Jenő és Glattfelder püspök beszédei.

Budapestről jelentik: Vasárnap kezdődött a XVII. Országos Katolikus Nagygyűlés, amelyre a katolikus hívek az ország minden részéből igen nagy számmal érkeztek a fővárosba. A háromnapos nagygyűlés meg- nyitásaképen reggel y29 órakor Orsenigo Caesaré pápai nuncius szentmisét és Veni Sanctet pontifikáit a Bazilikában. Az elnöki székben gróf Zichy János ült; jobbján Csernoeh János hercegprímás, baloldalán Orsenigo Caesaré pápai nuncius foglaltak helyet. Zichy János gróf nyitotta meg a nagygyűlést hosszabb beszéd kíséretében:

— A katolikus társadalomnak a mai helyzetben két igen fontos teendője van. Az első a hitélet kimélyítése. A hit egyensúlyban tartja a lelkeket, amire ebben az excentricitásra hajlő korban elsősorban szükség van, a hitélet kimélyítése visszaállítaná a tekintély tiszteletét és a szeretet uralmát. A másik fontos teendő a szociális érzés terjesztése és praktikus alkalmazása. De nemcsak szószékről kell hirdetni a szociális eszméket, hanem jgya- korlatilag alkalmazni is ezeket, mert különben a tömegek zöme beleveti magát a szociáldemokráciába. — Kenyeret kell adnunk, munkaalkalmat kell szereznünk a katolikus munkásságnak, nehogy eladják magukat a szociáldemokratáknak.

Orsenigo Caesaré pápai nuncius olvasta föl ezután olasz- nyelvü beszédét, amelyet tolmács fordított magyarra:

— Erre a nagygyűlésre — mondotta a nuncius —, amely a történelemben a «szentévi katolikus nagygyűlés» néven fog szerepelni, XI. Pius pápa üdvözletét tolmácsolom a résztvevőknek. XI. Pius pápa jelmondatát idézem : •Pax Christi in regno Christi.» Krisztus békéje Krisztus országában.

Zichy János gróf elnök üdvözölte a nunciust beszéde után, majd indítványozta a nagygyűlésnek, hogy küldjenek hódoló táviratot XI. Pius pápának, továbbá a száműzetésben éló királyi családnak. Az elnök ez utóbbi szavait a közönség percekig tartó tapssal és éljenzéssel fogadta. Hódoló táviratot küldött a nagygyűlés Horthy Miklós kormányzónak is.

Preszly Elemér, Pest vármegye főispánja volt a következő szónok :

— Három intézmény az, amely

minig pillére volt az alkotmánynak. Az első: a királyság intézménye a szent koronával. A másik két intézménye a katholikus egyház ősi püspökségeivel és a magyar vármegye az ezeréves alkotmány szellemével. Állam és egyház mindig vállvetett erővel dolgoztak: Szent István az egyház nagy konszolidációja erejével alkotott államot, művészetben, tudományban is ott látjuk a katholikus egyháznak és főpapjainak kezét. A marxizmus — amint annak idején a francia forradalom ic — azt hirdetted, hogy szét kell választani az egyházat és az államot, a vallás magánügy. Holott ma, amikor a legborzalmasabb gyilkosságokról hallunk és olvasunk, amikor gyermek apát, testvér testvért megölni képes, nem nélkülözheti az állam a vallást.

A szociáldemokrácia napjainkban irányt és módszert változtatott. Hartwia: »Jézus vagy

Marx« cimü könyvében azt Írja, hogy aki gondolkozik, az nem imádkozhatik és aki imádkozik, az nem gondolkozhat. Hát ha nem imádkozunk, nem hiszünk Istenben, miben higyjünk, miben bízzunk ? Az emberi hatalom: korlátolt, a tudományos kutatá-