Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-10-11 / 230. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925 október 11. A must sűrítésével legyünk egészen tisztában. Katolikus birlapirodalmunk> nak ez időszerint a szemefénye a Nemzeti Újság, október 8-i számában foglalkozott a must besűrítésével Mezőgazdaság rovatában, mely teljesen igazolja azt, amit a must besűrítéséről az Egri Népújság október 6-i számában elmondtam. Hozzá tehetem, csodálkoznunk kell, hogy az 1924-ik évi IX. t. c. és az ezek végrehajtása tárgyában kiadott kormányrendeletek a bornak szántmust besűrítéséről mint megengedett dologról tesznek említést. A Nemzeti Újság említett cikke dűlt betűkkel szedve ugyanis kereken ezt mondja:» A (meleg- utón) besűrített musttal feljavított must bora már sohasem le hét olyan bor, mintha az természetes mustból készült volna*. Én ezt nemcsak a meleg úton, de a fagyasztás, tehát hideg úton készült musttal való must feljavításra is állítom, mert aki vegytant hallgatott, az tudja, hogy a hideg és meleg bomlasztó hatása egy és ugyanaz; sót a hidegé még nagyobb, mert a viz azon kevés anyagok egyike, mely a hidegre nem húzódik össze, hanem kitágul; ezért porlasztja a hegyóriásokat, a Laharát, Gobit és a föld rögét. De halljuk a miniatűr, de, ki- kitünö cikket, miként írja a mai mustbesüritéseket ? A must besűrítése — Írja — meleg és hideg úton történhetik. A meleg úton való besűrítés, vagyis az erjedésbe át nem ment must víztartalmának részben történő elpárologtatása minden e célra alkalmas vörösrézből készült üstön lassú és hosszantartó forralással történik. A nyílt edényben való sűrítésnek a hátránya azonban nagyon hamar nyilvánul. A közvetlen megégést*) az úgynevezett megkozmásodáet, kavaráe segítségével vngy pedig vízfürdős katlan**) alkalmazásával már el lehet kerülni, de az, hogy a tüzelőfának a füstje a szőlőlevébe ne jusson, az már sokkal nagyobb elővigyázatot kíván. Nagyobb katlanban, ha az nem nagyon lapos, egész napon át kell a mustot egyenletes hőmérséklet mellett főzni, hogy a víztartalmának kétharmadát, illetően háromnegyedét elveszítse s akkor sem származik tiszta színű és izü anyag. A must besűrítése tulajdonképen csaka vacuum készülék***) alkalmazásával a legeredményesebb ... ekkor a megégés és megfÜMtölés veszélye minimális****) és a viz elpárologtatása is gyorsabb. Tekintettel azonban arra, hogy a VBCiiumoü eljárás gőzüzemet kíván, tehát megfelelő épületet, gőzkazánt, gőzvezetéket: tehát nagy befektetést követel. A meleg úton való mustbesü- ritésnek hátránya még az is, hogy bizonyos értékes mustalkatrészek, a zamatot befolyásoló éterikus olajok egyes részei elpárolgás, illetően vegyi átalakulás folytán eltűnnek, a szőlőkben található sók egy része pedig a lecsapolás utján ve*) Ä cukor karamelizálódása. **) Kettős üst, a külsőt éri a tűz, a belső közé viz van töltve, a felforrt viz főzi a belső üstbe öntött mustot. ***) Zár, légüres, nagy tartály. **** Tehát még ekkor sincs elkerülve. szendőbe megy. De azért ez az eljárás a leggazdaságosabb. A hideg úton való mustsűrítés újabb keletű s különösen Olaszországban alkalmazzák. Ennél az erjedés megindulta előtt a mustot — 10 fok alá, sőt jobban is hütik. A mustban levő víz szemcsés jéggé fagy, a must többi alkatrésze pedig megsűrű- aödik. A jeget azután edényekbe vezetik, amelyekből a nehezebb, sűrűbb must kifolyik. Ily úton első fagyasztáskor 3 liter mustból 1 liter sűrített mustot lehet nyerni. A termelők teljesen tiszta, sűrű, erjedésmentes, palackozható, hordőzhatő, nagy táperejfi, a gyenge must javításánál előnyösen használható. Ha ezt a folyadékot még egyszer sűrítik . . . mézsűrűségü anyag keletkezik, míg a közbenső termék a szőlőkocsonya, mely fogyasztásra, cukrászatban édesítő anyagúi használható. Eddig a cikk; végső következtetése még ez : «A besűrített mustból készült bor elveszti faji jellegét.» Tehát megvan a mentő gondolat! Csináljunk erősebb bort! Tandíjunk bortcsinálni az oláhoktól! Miért?! Hogy az igazi bort francia, olasz módra elrontsuk, nemzetközi jellegtelenné tegyük ... és utóbb senkinek se kelljen a kis Magyarországé. De pardon! Ha ed nótám cukorka gyár valami nyalánkságokat akar készíteni a mustból, erre már inkább kapható vagyok, mert a szőlőknek jobb jövedelmet ígér; ekkor már sző lehet mustbesüritő gyárakról. Előbb azonban jó lenne ezeket a termékeket kipróbálni, jobban veszik-e a »Nyalókánál,« mert nekünk nincsenek gyarmataink, hogy a kafferekkel étettessük meg az itthon rekedt must-nyalánkságainkat. Végii Kálmán Mátyás, intsssssswssssíiss» ívws» ««uw» «w «ws Egy állatias vén embert agyonvert a menye Kerecsenden. Megölte, mert a nagyapa bűnös ösztönei számára követelte 16 éves leányunokáját. Véres gyilkosság tartja izgalomban Kerecsend lakosságát. E hő 6-án reggel Urbán Máténé, született Grósz Teréz egy mor- zsolőszékkel agyonverte 72 éves apósát, Urbán András földművest. Az öreg Urbán Kerecsenden házsártos, veszekedő ember hírében állott. Amint ez már falun szokás, a fia, Urbán Máté, az apja házába vitte az űj menyecskét, akinek hamarosan leánya született. Amíg a leány föl nem cseperedett, békésen és egyetértőén éltek az apóssal a fiatal házasok egy födél aiatt. Ezelőtt öt évvel azonban a már 67 éves nagyapában természetellenes ösztönök ébredtek tizenegy éves unokája iránt. Amikor rájöttek a bestiális nagyapa gondosan titkolt és rejtegetett bűnére, följelentették az egri királyi törvényszéken, ahol a vén sza- tírt több hónapi fogházra ítélték. A fogházbüntetés azonban nem tudta megjavítani Urbán Andrást. Kiszabadúlása után egy- ideig jól viselte magát, de az utóbbi időben a 16 éves hajadonná serdült unokáját ismét üldözte szerelmével. A leány elpanaszolta szüleinek nagyapja viselkedését, akik feljelentéssel fenyegették meg az öreget. Ez azonban semmit sem használt. Urbán András vakmerősége hihetetlen arányokat öltött. Magának követelte unokáját és azt akarta, hogy együtt éljen vele Az állatias nagyapa e követelését az istenfélő szülők nem voltak hajlandók teljesíteni és felháborodva utasították vissza, mire az öreg kiakarta zavarni házából fia családját. Október 6-án reggel Urbán András iámét előállott követelésével. A fia ekkor nem tartózkodott odahaza. A menye éppen párhőnspos kisgyermekét táplálta s a fölgerjedt vén ember undorító szavait először figyelemre sem méltatta, az öreg azonban nem tágított és a veszekedés hevében fölragadta az asztalról a kést, rátámadt a menyére, akinek az ölében csöndesen szunnyadozott a csecsemő és szúrt. A kés azonban az asszony vastag mellényén elgörbült. Amikor Urbán újra szúrni akart, az asszony biztonságba helyezvén a gyermeket, fölkapta a mellette lévő kukorica morzsoló Bzéket s avval védekezve több ütést mért Urbánra. Jogos felháborodásában, dühében és önvédelmében szinte eszét vesztve osztogatta a székkel a gyalázatos vén emberre a csa pásokat, majd addig fojtogatta, mignem az kiszenvidett. Dr. Imregh Lajos vizsgálóbíró vezetésével tegnap szállt ki a bizottság a véres dráma színhelyére. Dr. Türk Szilárd és dr. Karikás József törvényszéki orvosok felboncolták Urbán András hulláját és megállapították, hogy a halált gégetőrés következtében beállott fulladás okozta. Mivel Urbán Máténé részéről a jogos önvédelem ténye látszik fennforogni, a vizsgálóbíró egyelőre nem rendelte el a letartóz- { tatását. 120 millióval szaporodott az utolsó 14 esztendő alatt a föld lakosainak a száma. A föld lakosainak száma 1924- ben 1 milliárd és 800 millió volt míg 1910-ben csak 1 milliárd 680 miiliő ember élt a földön, Az utolsó 14 év alatt tehát a háborúk és járványok ellenére 120 millióval szaporodott a föld lakosainak száma. Európa lakossága ma mintegy 450 miiliő ember. A hevesma gyei kisgazdák a tagosítás mellett. Eger, 1925. október 10. Hevesvármegyében nagy lendülettel indult meg a tagositási mozgalom a kisgazdák körében. Avatott vezetés, felvilágosítás után belátja népünk azt a magától értetődő tényt, hogy a sok elaprózott birtoktest, az egymástól messze fekvő sok kicsi parcella nagyon megnehezíti a gazdálkodást. A józanul gondolkodó falusi kisgazdák, hogy ezen a bajon gyökeresen segítsenek, a tagosítás eszközéhez nyúltak. A tagositási mozgalom mintegy három év óta állandóan erősödik Hevesmegyében. Annál is inkább, mert e népgazdasági szempontból fontos ügynek olyan lelkes propagálói vannak, mint pl. Csepela Lajos dr. kápolnai esperesplebánoe. Az utóbbi három esztendőben befejezést nyert a tagosítás Bes- senyőtelek, Erdőtelek, Tarnabod és Hasznos községekben. Folyamatban van Kompolt, Pély,Nád- ujfalu Hevesbátor falvakban és Pusztaszederkényen. A kompolti tagosítás munkálatai egy év alatt teljesen befejeződtek még pedig a lakosság őszinte megelégedésével. Itt a költségek mintegy 3 vaggon búzát tettek ki. A felmérési munkálatokat Katona Béla kataszteri mérnök végezte a budapesti 22. számú földmérési felügyelőség ellenőrzése mellett. Újabban Poroszlón indult meg élénk mozgalom a tagosítás mellett. A tagosítás szükségességét igazolja az alábbi két példa is : Egyik poroszlói 110 holdas gazda mondja: Földem apró darabokban annyi felé van, hogy nem tudom megművelni. Megesik, hogy egyik vagy másik darab vetetlen is marad. Ezen csak a tagosítás segíthet. A tarnabodi 200 holdas pedig így beszél: Amióta a tagosítás megvolt, a község hamarabb végzi munkáját és szemmel láthatóan gyarapodik. Pilótatemetés. Néhány nappal ezelőtt megemlékeztünk a tragikussorsu, miskolci származású fiatal repülőtiszt : Tóth Ernő tragédiájáról. Az ifjú pilóta Szombathelyen gyakorlatozás közben gépével lezuhant én szörnyethalt. Tóth Ernő holttestét a héten Miskolcra vitték és csütörtökön délután helyezték örök nyugalomra a város közönségének impozáns, őszinte részvéte mellett. Megható, szivbemarkoló momentuma volt a temetésnek, hogy a szertartás alatt a Magyar Aerofor- galrni Részvénytársaság egyik repülőgépe állandóan ;ott keringett a gyászház, majd a temető relett. Elő gépmadár búcsúzott az emberi kuliura, előrehaladás és technikai fejlődés nevében a bukott, halálraítélt gépmadár mártírjától és ennek az utolsó Istenhozzádnak voltak beszédes bizonyítékai azok a koszorúk, amelyeket a levegőben keringő repülőgépről dobtak le a koporsóra. A szertartás végeztével tompa zajjal hullottak az anya- föld göröngyei a mártirsorsu Tóth Ernő koporsójára és domborulni kezdett a hant, jelezve
