Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-07-10 / 153. szám
2 U EGRI NÉPÚJSÁG 1925. július 10 munkáját, amellyel a városok részére a kölcsönt megszerezte, ünnepélyesen bocsánatot kér a minisztertől azért, mert itt a Házban megtámadta, mert Debrecen város a kölcsönt rövidesen nem kaphatta meg. Most már belátja, hogy ez a kölcsön meg van. (Helyeslés.) Követeli, hogy a pénzügyminiszter vizsgáltassa meg a' városok pénzügyi gazdálkodását. Meskó Zoltán kijelenti hogy a a városok sokkal kedvezőbb kölcsönt ie kaphattak volna. Kun Béla szóvátatte, hogy Hódmezővásárhely törvényhatósága megtagadta a kölcsön felvételét. Ez érthető, de a városnak nincs (fekvő vagyona, kizáróan az adókból tartja fenn.ma- gát, a pőtadókat pedig nem emelheti. Élesen bírálja a kormány gazdasági politikáját. A kormány bűne, hogy eddig fejlődtek az állapotok. Borforgalom. Érdeklődés mutatkozik továbbra is a borokban, ami a mezei munkák erőteljes folytatásának tudható be. Az árak azonban nem változnak és a kommerc-bor ára 500—550 kor. Maligand fokonkőnt a kereskedelmi forgalomban. Ezzel izemben a kistételű vásárlásoknál magasabb árakat lehet ^elérni. Uj mustra 2200 — 2500 koronás kötéseket jelentenek. mig ellenben a Tokajhegy- alján 6000 koronáért kötöttek le két uradalomban is uj mustot hordó nélkül. Teljes bizonytalanság uralkodik a termés mennyiségét illetőleg. Az utóbbi idők esője jő hatással volt, de több helyen az előtte lévő szárazság, különösen az ország keleti és északkeleti részein nem engedte a fejlődést. A virágzás nem mindenütt múlt el tökéletesen. Árjelentéseinkből közöljük : Kiskundorozsma 10—11 (kicsinyben), Monor 7—8, Balatonlelle 12—16 (kicsinyben),(Kalocsa 6—7, Somló 8—10. Mór 10, Mád (uj mustra) 6 ezer korona ab pince. Sóstóhegy 600—550 korona Ma- ligand-fokonkint. Külföldi vetésjelentések. A magyar királyi központi statisztikai hivatal közlése szerint Spanyolország termésbecslése ez évben a következő: búzából 35,125,000, rozsból 7,844,000, árpából 17 324,000 ás zabból 4,122 000 métermázsa. Spanyolországban 1924-ben búzából 34.282,000, rozsból 7.547,000, árpából 12.903,000 és zabból 3,601,000 métermázsa termett. Olaszországban az ez- évi búzatermés 61.000,000 métr- mázsára tehető az 1924. évi 48000,000 métermázsával szemben. Levél a cserkész-táborból. Hatökrös szekéren ... — „Entente-tisztek“. — Sátrak alatt a szőke Tisza partján. — A Géza bácsi kútja. — A bűvös cserkészpince. — A kis „vizes“. — Gyöngyélet a cserkésztáborban. Eger julius 9. A mai pőstán súlyos boríték érkezett az Egri Népújság címére. Felbontottuk : szép üde zöld falevél hullott asztalunkra s mellette négy széles ivet betöltő tábori levél a a Koháry-cserkészcsapattől. Az írott levelet itt adjuk : Kedves Szerkesztő Uram! Körülményes dolog a táborban a betűvetés. Mondhatom, hogy ennek a kiadós levélnek a megírásához pont egy óráig gyür- köztam neki, mig végre itt a konyha láda tetején írom e sorokat. Körülményes lenne rendbe szedni ide való utazásunk teljes históriáját, melynek egén négy napig csak könnyező, esőfelhők voltak és kutató szemeink akkora darab kis kékséget sem láttak amekkorából a leg- kissebb cserkészünk nadrágja kitellett volna. Szombaton végre ütött a szabadulás órája s hat ökrös szekeren megindultunk a tábor felé. Nohát a hat ökör kihúzott bennünket, de csak ügy- gyel-bajjal, mert a jő alföldi sár oly maraaztalőlag ölelgette a kocsi kerekét, hogy bizony többször is neki kellett rugaszkodnunk. Nem tudom, Petőfi megelégelte volna-e : »A szent Kleofás ! Minő karaván ?« tisztes megszólítását, ka szeme elé került volna ez a hat szekér, oldalán a kiálló kályhacsövekkel, ásőkkai és sze- kercékkel, kimeredező és kifityegő rudakkal és mindezeknek a tetején, mint az ág végére telepedett méhraj ott csüngtek a cserkészfiuk. Mert, hogy szép látvány volt, azt csak onnan következtetjük, hogy Tiszaszent- imre és Uszaderzs polgársága, beleszámítva az öklömnyi kis magyarokat is, seregestül bámulta meg elvonuló csapatunkat. Azt már azután igazán nehéz volna összeszedni, hogy mi- nemü véleménnyel voltak rólunk. A legtöbben kis katonáknak néztek bennünket, a parancsnokot pedig kevésbé jámbor és még kevésbé jóindulatú szavak kíséretében >entente tiszU nek véleményezték. Egy szegény jő öreg asszony szive nagyon megesett ennyi apátlan-anyátlan árva láttára gondolván, hogy valami árvaházat, vagy lelencházat szabadítottak a falura. Délelőtt kilenc órakor pillantottuk meg a kanyargó, szőke Tiszát, amely tiszteletünkre két partjának csaknem a felső széléig kijött. Megkezdődött a serény munka : az öregcserkészek keze nyomán egymás után bújnak elő a földből a cserkészsátrak ; amott a konyha kiásásán buzgólkodnak, addig a szakács rögtönzött tűzhelyén főzi a pörköltet ebédre. Hirtelen kürtszó rivall. A tábor középpontjában felállított tiz méter magas árbocrúdra felszökken a Koháryak kezdőbetűivel díszített nemzeti szinü lobogó, a kalaphoz repül minden kéz és felharsan a cserkészinduló. Aztán folyik a munka tovább. A füzes árnyas, hűs ülén épül az Úr hajléka, az oltár. Hatalmas lombsátor, mezei virágokkal ékesítve. Előtte gondos cserkészek parkírozták a helyet. Ide jön a tábor népe minden reggel szent misére. Emitt kutat ásnak Gáza bácsi felügyelete alatt; a viz természetesen nem iható, de Géza bácsira való tekintetttel Koháry-győgy- forrásnak neveztük el. A náddal fedett konyhasátrat takaros kerítés zárja el a profán közön ségtől. Felírás is ezt hirdeti: »Ott, túl a rácson, egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát.« A föidbeásott cserkéiz- pince, zsúfolva minden földi jövel, ami cserkészgyomornak ked vés : tábla számra szalonna, két nagy bödön zsír, zöldségféle, stb. Vígan folyik a tábori élet. Reggel ugyan nem madár dalra ébrednek a cserkészfiuk, hanem katonásan kiábrándító kürtszóra. Egy perc múlva sorakozó és futólépésben megindulnak háromszor a tábor körül. Ezután ötperces csapattorna, csak igy kezdődik az öltözködés. Ezután reggeli imádság és szentmise. A reggelinél oldódnak meg a nyelvek, mert a takarodőtől kezdve a reggeli-ig szigorú kailgatás a parancs. Szorgalmas minden nsp éleí8. A fiuk egy része a konyhán foglalatoskodik, más része mint élelmező osztag a falut járja. Tejet, kenyeret, zöldséget gyümölcsöt hoz és a nagy méretű cserkészlevelezéit osztja szét a kultur világba. A csapat fele naponkint szabad. Ez a természet szabad ölén gyakorolja a sokféle cserkész- mesterséget, amelyet elméletileg az otthon csendjében az örsi órákon tanulgatott. Délben, este felharsan a legörvendetesabb trombita szó, mely az étkezés idejét jelzi, őrsönként sorakoznak a cserkéazfiuk, imádkoznak, a két fehér kötényéé szakács kiemeli a tűzhelyről a kondért s megkezdődik a kiosztás. Egy- egy lombosabb fa árnyékában telepszik le egy-egy kis család és költi el sokszor valóban fáradságos munkája után jő izű cierkész kosztját. Vacsora után mégegyszer fellobban a cserkész jókedv a tábortűz körül. A rőzse hatalmas lángjai megvilágítják a magyar éjszakát és nótánk üzenet a rabságban sínylődő Tisza-forrásnak, hogy élünk, üzenünk, soha nem felejtünk, mindaddig, míg csak személyesen el nem mehetünk. Vidám nóta- szóval bűcsúzunk minden naptól a tábortűznél, ahol nótának, mókának, vígasságnak nehezen akar vége szakadni. Csak a kis «vizest,» legkisebb cserkészünket, nyomja el néha a buzgőság. Nem is CBoda, hisz egy öreg arató magyar bennünket is elég hitvány tiszai kubikusoknak tartott, de ez a kis cseléd — úgymond — csak vizesnek jő. Akik esetleg aggódnának értünk, nyugodjanak meg, mert a Tiszában csak kikarőzott helyen, vezetőink felügyelete mellett für- dünk. Ha valamit kérünk, akkor az semmi más, mint kérjék velünk együtt a jő Istent a jő időért. Kedve« jó Szerkesztő Uram ! Ajándékot is küldünk az Egri Népújságnak, amolyan tábori ajándékot. Ezt a levelet mindnyájunk nevében megcsókolta egy kis cserkész. Az ó tiszta csókja, ami szeretőiünket küldi, mert hisz a lelkünk távolból ia Egerhez tapad. Ez a zöld levél pedig innen a Tisza partjáról vigye el a mi nagy reménységünk, amelyben bízunk és amelyet valóságra akarunk váltani. Hofmann László, a. őrsv. Békés elintézést nyert a Breznay—Kelemen sajtópör. Eger, 1925. julius 9. Ma délelőtt 9 őrára tűzte ki az egri bir. törvényszék Prettenhof- fer-tanácsa a főtárgyalást abban a sajtőpörben, amit Breznay Imre, az Egri Népújság akkori felelős szerkesztője indított annak idején Kelemen Andor ellen, aki ekkor a Magyar Szó szerkesztője volt. A vád képviseletét Breznay Imre fömagánvádlő megbízásából dr. Alföldi Béla ügyvéd látta el, mig Kelemen Andor védője dr. Kálnoky Viktor volt. Mielőtt a tárgyalást érdemlegesen megkezdte volna dr. Prettenhoffer Ödön elnök, dr. Kálnoky Viktor kezdeményezésére, aki kijelentette, hogy msgbizőja hajlandónak mutatkozik a sértettnek férfias elégtételt adni A felek kölcsönös felszólalások után a békés megoldást választották, melynek értelmében Kelemen Andor az alábbi nyilatkozatot irta alá s ezzel az ügy befejezést is nyert — egy férfias kézízorítással. Nyilatkozat. A «Magyar Sző»-nak 1924. okt. 19-én megjelent 111. számában, mint nevezett lapnak akkori felelős szerkesztője, cikket írtam ilyen címmel: *A Hevesmegyei Jegyzőegyesület közgyűlése Breznay Imre eltávolítását követeli az egri Jegyzőinternátus éléről.» Ennek egyik/ alcíme ez volt: «... Mint várm. tűzrendészen felügyelővel sem hajlandók vele együtt működni.»
