Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-09-22 / 213. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925 szeptember 22. kedd. XLII. évf. 213 sz. Kortézia mindig volt, van és lesz. Ez a könnyelmű kis mondás roppant lesújtó kritika, a gyönge, esetleg pitypotya, önérdekért mindent feláldozó elvtelen emberi jellem­ről és indokolni próbálja a sok alkalommal kis kaliberű tehet­ség és hiányos lelküség bűnös és káros diadalát. Mindenesetre azonban jellemző a világ erköl­csi és műveltségi állapotára. Per analogiam épugy lehetne a kolera és a tífusz létjogosult­ságát is védelmezni, mert a nya­valyák is voltak, vannak és lesz­nek. Isten mentsen azonban tőlük! A romlatlan, természetes fel­fogás és egyetlen biztos módszer szerint mikor embert kritizálunk, elbírálásunk középpontjába lel­két kell állítanunk, mert e nagy szempont mellett érthetőieg el kell törpülnie a cimboraságnak, sőgorságnak és komaságnak. A lelket pedig képességei mérle­gelésével a mélyen vallásos érzés és őszinte hazaszeretet szögéből kell néznünk. Mert a görbét a legügyesebb kortézia sem teheti egyenessé ás ha a görbeség diadalmaskodik, min­den egyenes csak szintén hozzá görbülve tud párhuzamosan ha­ladni és dolgozni. Ez is mindig igy »volt, van és lesz«. Az erkölcsi fogalmak leáldo- zásának szomorú, sötét idején csak annak szabad magasra jut­nia, kinek nemes gondolkodó s érző lelke képes fényt szórni a vak éjszaka ijesztő vigasztalan­ságára, aki minden szavával életet lehel, kinek szelleme és biztos világnézete kemény tég­lákat tud rakni a társadalom repedéses falazatába ; aki önzet­len munkaszeretet és tiszta szán­dék tekintetében megüti a mér­téket, akiben az igaz jó szándék össze van gyülekezve, mint fe­nyőerdőben az illat; aki Magyar- ország feltámadása előtt nem köntösökön valő osztozással van elfoglalva, hanem a hosszú, fe­kete magyar pénteken is a fel­támadásnak hivő és buzgó apos­tola. Mind az ilyen előre ! S viszont minden ilyen jóbor cifra cégér nélkül is kell, hogy karriert csi­náljon, kell, hogy fenkölt lelkek tarsolyába kerüljenek a mar- sallbotok. Ebben a feltámadásra váró csonka hazában nem akarunk közéleti iparlovagokat látni, árva nemzetünk közügye szent előt­tünk s e templomban az igaz­ság és becsület fanatikus pap­jaivá kell válniok a világi ható­ságoknak is. Azokon a prófétákon, kiket nem a magasságok küldenek, kiütközik az alacsonyság, s a sáros láb s szoknak minden cse­lekvésébe a percekre tervezett élet halálillata van belekeverve. És az illatos mezők közepére épített istálló csak arra lehet jő, Szombaton délután a vízveze­téki bizottság Trak Géza pol­gármester elnöklete alatt — te­kintettel az ügy fontosságára és sürgősségére — ismét ülést tartott. Az elnöklő polgármester beje­lenti, hogy az ülésre meghívta Pazar Istvánt, a miskolci Víz- és csatornaművek igazgatóját és Dr. Sohréter Zoltánt, a m. kir. földtaniintézet geológusát mint szakértőket hogy a vízvezetéki bizottságnak minden tekintetben a szakszerű feivilágosítást meg­adhassák. Dr. Schréter Zoltán, hogy minden hozzája verődött illat, annak durva, vizenyős fa­lán málljék szét. Olyan prófétákat várunk a közélet élére, akiknek küldeté­sük van, akikben kapcsolatot ta­lálunk az Istenhez, reményeink­hez, akikben az áldásos, termő szeretet csodás eredményekre virágzik ki. Az ilyen lelkek dia­dalát parancsolja nemcsak nyo­morult országunk ügye, hanem a természetes kiválasztás törvé­nye, a kultúra, erkölcs és igaz­ság is. E pár sző pedig nem ad rém íratott, hanem csak úgy általá­nosságban. Kádár József. sajnos nem érkezett meg, úgy látszik a polgármester meghí­vását nem kaphatta meg, mivel válasz sem érkezett s így való­színű, hogy nincs otthon. Elnöklő polgármester felkérte Dr. Kálnoky István v. tanácsost, hogy a vízvezetéki kölcsön fo­lyósítása ügyében a miniszté­riumban lefolytatott tárgyalások eredményét ismertesse. Dr. Kálnoky István v. taná­csos kimerítő jelentést tesz el­járásának eredményéről. Úgy a belügy, mint a pénzügyminisz­tériumban a legnagyobb meg­értéssel fogadták [előterjesztéseit és az eredetileg megállapított 169.000 dollár kölcsönösszeget 180.000 dollárban állapították meg; amely összegnek a fele mintegy 5 milliárd nehány napon belül folyósítva lesz; a másik felét a város október 15.-ike után fogja megkapni. A kölcsön folyósításának egyik főfeltétele, hogy a város tulaj* donát képező összes ingatlanok­nak tehermentesnek kell lenni. Ezek tehermentesek is. Jelenti továbbá, hogy a most folyósítandó és a pénzintézetek­nél elhelyezendő kölcsönösszeg elhelyezésére vonatkozólag két fővárosi pénzintézet 9—lle/«-os kamatot ajánlott fel a felmon­dási időhöz képest; míg a hely­beli pénzintézetek minden kikö­tés nélkül egyöntetűen l2V2°/°-ot ajánlottak fel s így természete­sen a város ezen kedvezőbb fel­tételek mellett fogja az összeget a helybeli pénzintézeteknél [el­helyezni. Trak Géza polgármester ezután felkérte Pazar Istvánt, a mis­kolci vízművek igazgatóját, hogy ismertesse a vízvezetéki bizott­sággal az Egerben létesítendő vízvezeték ügyében szakvéle­ményét és javaslatát, hogy mint lehetne a vízvezetéket a 10 mil­liárd kölcsönösszegéből a leg­előnyösebben megvalósítani. Pazár István nagy szaktudás­sal és évtizedes gyakorlata alap­ján ismertette elsősorban Európa nagyobb városainak kedvezőt­len vízvezetéki helyzetét, ami­nek a legfőbb oka az, hogy a szükségelt vízmennyiséget egyes forrásvizekből óhajtották bizto­sítani és építették meg a vízmű­veket ; aminek a legtöbb esetben az lett a következménye, hogy különösen a szárazabb években nem rendelkeznek a városok a szükségelt vízmennyiséggel. Ebben a tekintetben hazánk­ban Eger városának a helyzete a bő fürdőforrásokkal oly ked­vező hogy nemcsak Eger váro­sát leszünk képesek a legna­gyobb fejlődés mellett a szük­séges vízmennyiséggel ellátni, de Budapest vízszükségletét is képesek volnánk biztosítani. A legfontosabbnak tartja, hogy Az utolsó szentévi zarándoklás Mónidba. Az Országos Katolikus Szö­vetség rendezésében dr. Szmre- csányi Lajos egri érsek vezeté­sével október 14-én indul Magyar- országról az utolsó nagyszabású VI.Nemzoti ZarándoklásRőmába. Az utolsó nemzeti zarándoklás iránt oly nagy az érdeklődés, hogy az Országos Katolikus Szövetség kénytelen volt a határidőt szept. 25 ben megállapítani. Az eddig beérkezett jelentke­zések már általános képet nyúj­tanak, hogy a VI. Nemzeti Za­rándoklás milyen nagyszabású és milyen impozáns lefolyású lesz, mert a katolikus társadalom minden rétege képviselve lesz ezen az utolsó zarándokláson, mely méltó kifejezése lesz Ma­gyarországnak a Szentszékhez valő ragaszkodásához. A zarándoklást vezető Szmre­csányi Lajos érseket útjára a püspöki kar több tsgja is elkiséri és a katolikus társadalom vezető tagjai közül eddig többek között a következők jelentették be rész­vételüket: Zichy János gróf az Orsz. Kát. Szöv. elnöke, bárczi- házy Bárczy István dr. állam­titkár, Preszly Elemér Pestvár­megye főispánja, Rriston Endre püspök, Ernszt Sándor dr. pápai protonotárius,nemzetgyűlési kép­viselő, Mészáros János érseki helytartó, Frühwirth Mátyás nemzetgy. képviselő, Jeszenszky Kálmán prelátus, Török Kámlán Venczel Ede és Énekes János, prépost-kanonokok, és Almássy Alajos gróf, Cziráky Almássy Erzsébet grófnő, Majláth Er­zsébet grófnő, gróf Szápáry Györgyné és még a katolikus közélet számos vezető tagja. A vízvezetéki bizottság ülése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom