Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-09-19 / 211. szám

L 2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. szeptember 19. helyezze el a pénzt, hogy a mai súlyos pénzügyi és gazdasági helyzetben Eger kereskedelmé­nek, iparának és gazdaságának a segítségére siessen. Az egri pénzintézetek ankétja. A város a kölcsön elhelyezé­sének dolgában ma délelőtt há­romnegyed 12 órára az egri pénzintézeteket értekezletre hív­ta össze. A megbeszélés Trak Géza polgármester elnöklésével a pol­gármesteri hivatalban folyt le. Megjelentek : Lipcsey Péter dr. kormányfőtanácíos a Hitelszö­vetkezei, Gáspárdy Gyula ve­zérigazgató a Hevesmegyei Ta­karók, Poldnkay László dr. igaz­gató az Egyházmegyei, Lőw Béla az Agrár, Hevesi Sándor dr. az Egri Takarék képvisele­tében. Részt vettek még az ér­tekezleten : Kdlneky István dr. tanácsos, Ringelhann Béla vil- langyyárj vezérigazgató és Ka• kuk Jenő számvevőségi főnők. Az értekezlet bizalmas termé­szetű volt, mégis annyit sikerült megtudnunk, hogy Ez időezerínt a kölcsön fcleösz- szegét folyósítják, ami körülbe­lül öt milliárdnak felel meg. A kölcsönt felerészben október hő második felében folyósítják. az egri pénzintézetek és a vá­ros között létrejött a mogegye­ZÓ8. A város 12 és 7a'/«’O® kamatoz­tatásra az eddigi arány szerint osztja meg a takarékok között a kölcsönösszeget, kikötve azon­ban, hogy szükség esetén a be­tétek fölött azonnal disponálhas- son. A pénzintézetek képviselői evvel szemben azt kérték, hogy a kamatláb emelkedésével, vagy csökkenésével arányosan emel­kedjék vagy csökkenjen a vá­rosi betétek ezidőszerint meg­határozott 12 és Va’/o-os kamat­lába. A pénzintézetek ajánlatai­kat az értekezlet szellemében holnap nyújtják be a városi ta­nácshoz, úgy hogy a kölcsön gyümölcsöztető elhelyezésének kérdését még a ‘hét elején elin­tézi a rendkívüli közgyűlés. Városi zeneiskolát Egerben! Ilyen című, f. hó 10-én meg­jelent cikkünkre vonatkozóan Gdspárdy Katinka, úrnő aki, mint ismeretes, egy kitünően vezetett és szép eredményekkel működő magán zeneiskolának tulajdonos nője városunkban, a következő sorokat küldte bs : Félreértések elkerülése céljá­ból mindenekelőtt le kell szö­geznem, hogy egy városi zene­iskola felállítását mindenkinek, aki a zenekultúránk ügyét iga­zán s önzetlenül szolgálja, kí­vánnia s a terv megvalósulásán dolgoznia kell. A zenei művelt­ség általánosítása mindenesetre megkívánja, .hogy annak érde­keit teljes mértékben altruista intézmények szolgálják. Ennek érdekében az évek hosszú során át magam is ismételten interve­niáltam az illetékes tényezőknél, a terv keresztülvitele azonban mindig hajótörést szenvedett városunk mostoha anyagi hely­zetén, de részben talán a kellő megértés hiányán is. Az állam, mint zeneiskolafenn- tartó — sajnos — a számításból teljesen kihagyandó, mert az Orsz. Zeneművészeti Főiskolán kívül ilyen jellegű intézmény egyáltalában nincs, más ilyen intézet felállítására az állam egy­általában nem hajlandó. A vallás és közoktatásügyi miniszter úr, mint a zenei kul­túránknak is legfőbb őre, éppen az állami és városi zeneiskolák — tehát altruista intézmények — hiányában arra törekedett, hogy a nagyközönség érdekeit meg­bízható magániskolák állításá­nak engedélyezésével szolgálja s megvédje a nagyhangú, képe­sítés és felelősség nélküli egyé­nek tisztán üzleti vállalkozásai­tól. A képesített iskolafenntar­tók zeneiskoláit külön rendelet­tel engedélyezte, azokat felügye­lete és ellenőrzése alá helyezie s úgy tanrendjét, mint szedhető tan- és egyéb díjait megállapí­totta, mig a többieket zeneiskola állításától — kihágás elköveté­sének terhe mellett — eltiltotta. Az előfeltételek mérlegelése után engedélyezte a miniszter úr zeneiskolámat — mint Eger­ben az egyetlen zeneiskolát — s ezen miniszteri engedély azt jelentette, hogy zeneiskolám ugyanolyan állami felügyelet és ellenőrzés alá került, mint bár­melyik fővárosi, »neves» zeneis­kola, -azokkal minőségileg s mennyiségileg teljesen egyenlő, annak tanrendje és díjai — utóbbi a fővárosiaknál ugyan tetemesen alacsonyabban — szi­gorúan megköttettek. Természetes, hogy zeneisko­lám, mint magánvállalkozás az altruizmus tekintetében nem me­het annyira, mint egy városi zeneiskola, de a szegény és te­hetséges tanulók oktatását is lehetővé teszi s részükre olyan tandíjengedményeket biztosít, amilyent az ország más magán­iskolái aligha nyújtanak. Addig tehát, amíg mindany- nyiunk közös óhajtása : a városi zeneiskola felállítása teljesedésbe nem megy, ne adjunk félreér­tésekre okot, ne bántsuk álla­milag engedélyezett s a minisz­térium felügyelete alatt álló zeneiskolánkat, amelynak fenn­tartása óriási erkölcsi és anyagi áldozatot, vajmi kevés elisme­rést, s fenntartójának csak sze­rény kenyeret jelent. Gáspárdy Katinka. Mi újság? — Reval. MTI. Puszta külügy­miniszter lemondott. — Berlin. Beow szolgálatonki- vüli követ 86 éves korában meg­halt. Bellov Pál követ Budapes­ten is volt politikai állásban. — Berlin. A belga követ át­nyújtotta a meghivő jegyzéket Németországnak. A jegyzéknek a francia és angol jegyzékkel azonos szövege van. — Genf. A leszerelés kérdé­séről tanácskozó nemzetközi bi­zottság ülésének további folya­mán Engberg (Svédország) hoz­zájárul Apponyi Albert grófnak abbeli javaslatához, hogy a le­szerelési konferencia [előmunká­latait azonnal kezdjék meg. «sesíSKaaacsaiisaiacKcansnsanB Vigyázzatok! Itt jönnek! Rettegjetek. Csendélet Kompolton. A kis faluban, ha nincs szen­záció — és többször nincs, mint van — akkor csinálnak, hogy 8z idegedző eseménytelenségben és nyugalomban legyen miről beszélniük a jó falusiaknak. Persze a csendőrség az ütköző­pont és a fiatalság ezen a ponton ma is ellenzéki. I. B. és Sz. P. a napokban Koropolt utcáin virágos jóked­vükről értesítették a falucska már szundikáló jámbor lakossá­gát, mert éjszaka volt már, amely kedvez a jőhangulatoknak. — A koinpolti csendőrök bőkére intették a két urat,[akik iparüzó foglalkozásuk révén Kompolton csak egy hajszálnyira vannak az intelligenciától, amelynek egyik tagja, valószínűen a hagyomá­nyos alsó soron, rájuk riasztott: «Vigyázzatok! Itt jönnek a tol­lasok ! Megesznek bennünket! Rettegjetek!» A csendőröknek J. B. és Sz. P. barátságos rábeszélésére sikerűi lecsendesíteniök az illető urat, aki józan állapotban elegáns bankfiű. Diktum-faktum, a csend­őrök is nyugalomra tőrnek. S már esik a bakter őrködik az éjsza­kában. De éjfélután a bankfiű bezörget a csendőr-laktanya ka­puján. ó be akar menni. Bo­csássák be. A csendőrök, akik azt hiszik, hogy hivatalos ügy­ről van sző, beengedik szépen. A bortól bebátorodott ifjú lár­mázva követeli a csendőr-lét­számot. Ó tudni akarja. Mível nem tudják megértetni vele, hogy ehhez nincsen joga, kites­sékelik szintén szépen. A kapu­ban az ifjú fölüvölt: «Jelentse­nek fel. Majd én odabenn Egerben elintézem.» Erről beszélnek most a jó kompoltiak. Ugyan elintézik-e Egerben ? HÍREK — Eger, 1925. szeptember 19 — A dalköltő cigány síremléke. Egerben még ma is emlékez­nek Balogh Gáborra, a híres cigányprímásra, akinek a mellét császári kitüntetés- is díszítette. Fiatal ember volt még akkor Balogh cigányprímás, amikor Badenben hangversenyzett a német császár előtt. S aztán ha­zajött. Egerbe s élete végéig a Széchenyiben muzsikált. On­nan kitérte el az öreg dalköltőt utolsó útjára az egri társada­lom. Mert Balogh Gábor dalokat is költött, népdalokat, merengő, elbúsító, nevetve is síró meló­diákat szerzett a hegedűjén. Ki emlékeznék már ezekre a da­lokra ? Most az Egri Műkedvelők Köre egypár kegyeletes érzésű ember hozzájárulásával sírem­léket csináltatott a cigányprímás hatvani-temetőben domboiodó sírja fölé s a közeli napokban avatja föl. A porladó vén hegedűs sírjá­nál összegyűlnek azok, akik Balogh Gábor híres játékában gyönyörködhettek. Balogh Gábornak visszazen­gett a síron túlról a hegedűje. Negyven éves papi jubileum. Me­leg ünneplésben részesítette a napokban a közelben fekvő Bükkzsérc község Pathy Jánost, szeretett plébánosát, pappá szen­telésének 40. évfordulója alkal­mából. Holik Sámuel második doktorátusa. Holik Sámuel dr-t, aki Rómá­ban a Collég. Germ. Hungari- cumban folytatja tanulmányait, ugyanott bölcseleti doktorrá avat­ták. Ez 8 második doktorátusa, most készül a theol. tanulmá­nyokból a harmadikra. Népmissió lesz Egerben. Az Egy­házmegyei Közlöny értesülése szerint az ősszel az egri hívek részére népmissió lesz a jezsuita atyák vezetése alatt. Változékony idő várható, Hazánk­ban az időjárás ma reggelre borús volt és a nyugati része­ken eső is jelentkezett. Időjós­lói- Változékony idő várható kevés vagy semmi csapadékkal, lényegtelen hőváltozással. Kitüntették az egeresein-1 leven­téket. Az Egerciehi-i Levente Egyesületet az Országos Test­nevelési Tanács oklevéllel tün­tette ki. A Szent Mihályi vásár. Megírtuk, hogy az Egri Kereskedők Egye­sülete avval a kéréssel fordűlt a kereskedelmi minisztériumhoz, hogy a Szent Mihályi vásárt ne 28., 29. és 30-án, hanem a hó 29., 30-ik napján és október 1-őn tartsák meg. A kérvény bejárta a különböző közigazga­tási fórumokat s most az alispáni hivatalból értesülünk, hogy a kérést méltányolva, a vásárt egy nappal eltolták s erről már ér­tesítették is aj járási főszolga­bírói hivatalokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom