Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-09-15 / 207. szám
2 az állandó választmány 10 milliót javaslatba is hozott. Subik Károly a maga részéről ellenezte a 10 milliót: — Azért nem mentem színházba — mondotta — mert hallottam, hogy ■ok malacságot adnak. Ha tisztességes darabokat hoznak színre, akkor segítünk. A színészet a kultúra terjesztője, de az nem volt kultúra, amit Mari- házyék nyújtottak. Dr. Szabó Szilárd Subik Károly ellenjavaslata mellett foglal állást. A képviselőtestület úgy határozott, hogy Mariházy Miklós kérelmét elutasítja. Ezután a tanács beterjeszti a városi viliamosmüvek 1924 ik évi zárszámadását, amely 75.110.000 K plusszal zárúl. A képviselőtestület a jelentést tudomásűl veszi, a felmentést megadja. Nagyecséri Kánitz Dezső takarékpénztári vezérigazgató az egységárak leszállítása mellett k ardoskodik, Ringelhann Béla vezérigazgató válaszában bizonyítja, hogy az egri egységárak jóval alatta vannak az országos egységáraknak. A tárgysorozat fontosabb pontja volt még a húsospiaci bódék és mészárszékek átfestése és karbanhozatalának a kérdése annál is inkább, mert egészség- ügyi szempontból egyik-másik erősen kifogásolható volt. Rapcsák József városi főmérnök előterjesztésére és az állandó választmány javaslatára a képviselőtestület 15 milliót szavazott meg erre a célra. Eger város tisztikara, Trak Géza polgármester és dr. Kálnoky Isván városi tanácsos bűnvádi eljárást indítottak .. A délutáni órákban arról értesül az Egri Népújság szerkesztősége, hogy Eger város tisztviselői kara együttesen, Trak Géza polgármester és Kálnoky István dr. városi tanácsos pedig külön-külön is, rágalmazás ciméu bűnvádi feljelentést tettek a kir. bíróságnál Tőt-Csepreghy András és Láng Nándor városi képviselőtestületi tagok, valamint Su- rányi Dániel volt városi főkertész ellen. A Koksz vámkezelési illetékének felfüggesztése. A pénzügyminiszter a vámkezelési illeték felfüggesztését általában elrendelő előbbi rendeletének kiegészítéseként a huta- (kohó) és öntödei koksz behozatali-vámkezelési illetékét további intézkedésig ugyancsak megszüntette. EGRI NÉPÚJSÁG Város a földalatt. — Az egri vár földalatti folyosóinak feltárásához. — Eger, 1925. szeptember 14. A világháborúban az egri háziezred pótzászlőaUa a cseh Kuttenbergben állomásozott. — Kuttenberg környéke a vallásháborúk hadszíntere volt. Ezrek és ezrek {[csontjai pihentek itt a puha cseh földben, míg ügyes j és élelmes kezek föl nem tárták j az évszázados katonatemetőket és Ssedlec kisváros sírkertjébeD világszerte híres csontkápolnát rendeztek be az elesettek csontjaiból. Ezek a vallásháborúk, ezek a katonatemetők [nem is jelentettek valami túlnagy dicsőséget a cseh nemzetre. Kuttenberg vagy Szedlec, Kolin vagy Csaszlau városok neve még cseh fiák lelkében sem igen jelentheti a cseh nemzeti, hadi erények szimbólumát. Mégis külön kápolnát emel az elesettek csontjainak a cseh kéz és olyan művészi gonddal helyezi el a csontvázakat, régi harcosok bordáiból, lábszárős kéz-csontjaiból olyan tökéletes mozaik-képek, csillárok, gyertyatarlók, címerek vannak ott kirakva, hogy angol túrísták is járnak csodájára. Mindezekkel nem azt akarom mondani, hogy mi is utánozzuk a cseheket és mozaik-képeket rakjunk össze hőseink csontjaiból, de nemzeti érdekeink és az élet, nekünk is azt diktálják, hogy ne hagyjuk veszendőbe menni a magyar múlt ragyogó emlékeit. Különösen ma, a Trianon utáni esztendőkben van arra szükség, hogy a magyar földön minden fűszál, minden rög, minden kő a múltról beszéljen, a letűnt ezredév nagyságáról, di- ciőségéről és erősítve a jövendő ezredévbe vetett kemény magyar hitet. Mikor ilyen gondolatokkal foglalkozom, önkéntelenül előmbe jön egy kérdés: Mit csinálnának a csehek Egerből, ha az ő dicsőségüket hirdetnék a düledező romfalak, az ő vérük volt volna Dobó István és egy maroknyi cseh vitézsége védte volna meg oly diadalmasan a várost az ostromlő törökök százezrei ellen ? Ez a kérdés ugyan enyhén szólva egy kissé groteszk, mert akik közvetlen a saját szemeinkkel lehettünk a tanúi a világháborúban a cseh fiák hadi tetteinek, még a történelem ismerete nélkül is, csak úgy látatlanba is, esküdni merünk rá, hogy a cseh föld nem termeti Dobó Istvánokat és a cseh történelem lapjai csak az árúlások évszázados sorozatától feketék és ebbe a feketeségbe nem ragyognak ’ bele seholsem *egri csillagok». Még ilyen körülmények között is érdemes azonban elképzelni, mit csinálnának a csehek egy olyan városból, ami olyan dicsőséget jelentene a cseh névre, mint Eger a magyar névre. Nem szólva arról, hogy világhírű fürdőtelepet építenének a molegvízforrásokból és az egész földiekén büszkén árulnák az Eged, az Almagyar és a Síkhegy tüzes borait, valamint a négy égtáj minden irányiba szállítanák a vasutak az egri gyümölcsöt úgy frissen, mint konzervekben, — a város tereit és környékét árnyas ligetek szépítenék, ahol kellemes padok elegendő számban várnának a közönségre, mely a világ minden tájáról csodájára járna az ősi város szépségeinek és történelmi emlékeinek. És ezek a történelmi emlékek nem romok, szürke kőhalmaz volnának. — Nagyrészt restaurálva hirdetné az egri vár Dobónak és az egrieknek vitézségét. Fenn a [bástyákon olvasható feliratok beszélnének angol, francia őb német nyelveken is az ostrom nagy napjairól. Rég föl volnának tárva a kazamáták, melyek mint a római katakombák, egész földalatti városhoz hasonlítanak és még műszaki emberek csodálatát is kiérdemli bámulatos építési technikájuk. Az idegenek naphosszat elbolyonghatnának és gyönyörködhetnének a földalatti folyosókban, termekben, ahol mint óriási múzeumban volnának elhelyezve a híres városírom idejéből fennmaradt tárgyak, fegyverek, szerszámok stb. A templom, a hires ezer éves templom, melynek tornya alá Imre királyt temették, szintén restaurálva, a maga ódon pompájában emelkednék ott fenn a magasban. S egyik legmagasabb bástyán az ország összes férfiainak költségén óriási méretű s a nemzet legnagyobb művésze által alkotott szobor hirdetné az egri nő történelmi dicsőségét. Minthogy azonban Eger nem a cseheké, hanem hála Istennek a mienk, mi csak most fogunk hozzá saját nemzeti kincseink fölfedezéséhez, városunk kultu- turális, természeti, gazdasági és történelmi erőinek felhasználásához. Bocsássák meg olvasóink, de az elmondottak jöttek toliamra, mikor az egri vár kazamatáinak feltárásáról cikket akartam írni. Kelemen Andor. 1925 szeptember 15. Külföldiek alkalmazása. A miskolci Kereskedelmi Iparkamara felhívja a munkaadók figyelmét a belügyminiszter rendeletéinek alant röviden ismertetett azon részleteire, melyek külföldieknek belföldön való alkalmaztatására vonatkoznak. Nem nyerhet a hatóságtól állandó ittlakásra jogosító lakhatási bizonylatot olyan külföldi a) aki munkaalkalmat von el olyan téren, ahol hazai munkaerőkben jelentékeny felesleg, illetőleg nagyobb mértékű munkanélküliség mutatkozik, b) akinek itt lakása az ország gazdasági érdekeinek kárára van. Munkára, vagy szolgálatra csak olyan külföldit szabad alkalmazni, aki két hónapnál rö- videbbitt tartózkodása esetében: útlevelét- a két hónap eltelte után pedig: itt tartózkodásának jogosságát igazoló egyéb okiratát (tartózkodási engedélyét, lakhatási bizonylat iránti kérelem előterjesztésekor kapott el- ismervényét, vagy lakhatási bizonylatát) felmutatja. Az a munkaadó, aki tíznél több külföldit foglalkoztat, köteles ezekről külön névjegyzéket vezetni és azt az ellenőrzést teljesítő rendőrhatósági közegnek bármikor előmuíaíni. Iparűzésre csak az a külföldi kaphat engedélyt, akinek szabályszerű lakhatási engedélye van. Munkavállalás, vagy alkalmaztatás céljából 1925. aug. 1 után csak olyan külföldiek utazhatnak be az országba, akik ebből a célból előzetes beutazási engedélyt kaptak ás akinek útlevelében a láttamoző külképviseleti hatóság ezen engedélly alapján feljegyezte, hogy az illető baíu- zási engedélyt nyert és hogy a megnevezett munkaadónál bizonyos helységben bizonyos időn át alkalmazható. Ily beutazási engedélyért a munkaadó tartozik folyamodni ős eziránti kérelmét, ha ipari, kereskedelmi vagy háztartási alkalmaztatásról van szó, a m. kir. állami munkaközvetítő hivatalhoz kell benyújtania. Azt a külföldit, aki meghatározott munkaadónál, meghatározott időn át leendő alkalmaztatás céljából kapott beutazási engedélyt, más munkaadó, mint aki az engedélyben és az útlevél láttamozási záradékában meg nevezve, az illetékes szakminiszter engedélye nélkül,nem foglalkoztathatja. Ugyancsak nem szabad az ilyen külföldit az engedélyezett időn túl foglalkoztatni. Minden olyan külföldi útlevelébe, aki nem ilyen engedély alapján jön belföldre, külképviseleti hatóságaink a vizűm alkal-
