Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-09-05 / 200. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. szeptember 5. 400 aranymárkát kértek a magdeburgi versenyúszók. Szeptember 19-én és 20-án lesz a szezonzáró úszóverseny. Ismeretes, hogy az egri Move ŰBZőszakoBztálya szeptember hő első felében tervezett egy nagyobb szabású úszőversenyt, amelyre a Budapesten időző magdeburgi úszókat is le akarták hivni. Az uszőverseny azonban elmaradt. Bárány Géza a Move alelnöke és az úszószakosztály igazgatója ebben az ügyben az alábbiakban informálta az Egri Népújságot-. — A magdeburgi úszók az Ú8zóver8enyen való részvételükért 400 aranymárkát kértek, ami magyar pénzben körülbelül 6 miliő. Én tiltakoztam ez ellen a követelés ellen, mert nem más, mint professzionizmus. Az ügyet bejelentettem a Magyar Úszó Szövetségnek, hogy a további lépéseket megtehesse. Természetesen így a tervezett űszóverseny elmaradt. A fiaink most pihennek, tanulnak, és előkészülnek a sze- zonzárő úszőversenyre, amelyen egy pár nevesebb fővárosi úszóval teljes számban részt vesznek, Ez az úszóverseny 19-én és 20-án lesz, amelyen a Les Torres vándordíj, Eger város vándordíja és a Musz vándordíja kerül eldöntésre. MMmMMSSM« Hit imioié .1IW00»9IM00 —fl Németország a magyar búza felöl érdeklődik. A magyar repcének Románia erős konkurrense lesz. Budapest, szept. 4. Az idei gabonatermésről szóló jelentések arról adnak hirt, hogy bár az amerikai gabonatermés túlhaladta a múlt évi mennyiséget, mégsem oly nagy, hogy ‘azt az európai piacok beözönlése fenyegetné, annál kevósbbé, minthogy Ausztrália vásárlóként lépett fel. Éppen ezért Németország az idei rozs termése mellett csupán búza és tengeri importra szorul. A behozatali szükséglet fedezése nem orientálódik az amerikai piac felé, ellenben nagy érdeklődéssel viselkedik a magyar búza és tengeri iránt. Németország az ilyen módon kínálkozó gabona-vásárlásának egyik feltétele a kivitelre kerülő gabona árajánlata. Németországra legkedvezőbb a helyzet a tengerinél, amelynél egyáltalán nem, vagy csak csekély vámtétel lesz alkalmazva. Jő kilátásai lehetnek a repce-termésnek is, mert a német termés silány, ezért import útján való pótlása szükséges. A repce-exportról azonban Romániával, mint konkurrenssel kell fölvenni a harcot. A hitelezett összegek forgalmi adója. A pénzügyminiszter kötelezte a kereskedőket és iparosokat, hogy a hitelben adott árak ösz- szege után járó forgalmi adót is róják le, még mielőtt az árú ellenértékét tényleg tmegkapták volna. Ez a [rendelkezés csak a blokkokat kiállító kereskedőket és iparosokat terhelte ugyan, de igy is igen sérelmes volt a gazdasági életre. A szegedi kereskedelmi és iparkamara a rendelet ellen fölterjesztéssel élt és kifejtette, hogy most, amikor a kereskedelem és ipar amúgy is sok nehézséggel kénytelen megküzdeni, jogosnak és méltányosnak kell tartani azt a kérelmet, mely az 1921. évi XXXIX. törvénycikk intencióin alapulóan arra irányul, hogy csupán aftény- leges bevételek vonassanak általános forgalmi adó alá, de mentesüljenek ez alól a kereskedők és iparosok hitelezései, amelyek megtörténtekor még igen kétséges, hogy [ezek a kihitelezések valaha reális és egyedül forgalmi adóval terhelhető bevétellé válhatnak-e. A kontáripar alkonya. A kereskedelmi minisztériumban most készült el a kontárkodás megakadályozásáról szóló javaslat, melynek alapelvei a következők : A kontárokat hatósági támogatást élvező és az ipartestületek által választott ellenőrök figyelik, akik a kihágás tényállásait is megállapítják. A beérkező panaszokat úgy az első, mint felső fokon, valamint a szakelőadók soron kivül intézik el és ugyancsak intézkedés történik azonnal a kontármunka beszüntetésére vagy marasztaló Ítélettel, vagy ha iparhatóságról van sző, végzéssel. Azok, akik tudatosan dolgoztatnak kontárokkal, — ezekkel egyenlő büntetésben részesülnek, ugyanigy az az iparos is, aki a kontármunka leplezésére nevével, vagy cégével közreműködik. A bontárügyi tárgyalásokra az ipartestületek kiküldötteit, mint szakértőket hívják meg, akik a tárgyaláson mintegy az ügyész szerepkörét fogják betölteni. A hét legrosszabb vicce. Két hatvani autótulajdonos beszélget: — Meg kellene egyszer már rendszabályozni ezeket a biciklistákat; állandóan veszélyeztetik a békés autózókat. A múltkor is egy biciklista rohant nekünk. Tönkre tette a gépet ős még nekem kellett fizetni. A szigorú embör. A Kecskeméti Közlöny Írja: Az alábbi kis eset a kecskeméti törvényszék első emeleti folyosóján, a vizsgálőbirői iroda|előtt játsződott le. A pádon ül egy 40 év körüli gazda, valamelyik környékbeli pusztáról. Szemügyre vesz mindenkit, látszik, hogy valamiben töri a fejét. A vizsgálóbírótól valaki kijön, a magyar megmozdul, kalapot billent a megszólal: «InBtálom, bén van a tekintető! ur?» — Melyik tekintetes ur? — A Könyeres já- rásbirő ur, akinek itt a zirodája, mondja a magyar s feláll, miközben a bal karjával valamit odaszorít a kabátja alatt. — Az nem járásbirő, hanem vizsgálóbíró, hangzik a válasz. — Nono, szól a magyar, allöhet. — Bent van. Miért? valami ügye miatt jött? — Há olyanféle, mondja s aztán bizalmasabb hangon szól: Egyedül van ? — Most egyedül, hangzik a válasz, de hát mit akar tőle? — Krákog a magyar, meg izzad is egy kicsit, aztán a bal karja alá bökve, ahol szorong valami, halkan szól: Há, ekkis dohánt hoztam vőna . . . — Micsoda dohányt? pattan fel a másik. — Nono, szól a magyar, cíak tán nem finánc a zűr, fáin szűzdohán e. Mögmutatnám, csakhogy sokan gyünnek-mönnek itt. — Hét aztán mit gondolmaga? — áraul e a »zűr«, maga ajándékot akar adni a vizsgálóbírónak ? Nohát ki is vágja vele együtt, csak menjen be. — Meg- hökken a magyar, megtörüli a homlokát, aztán, mint akinek befellegzett, megszólal: — Hiányé, hinnye, a zántiját hát oan szigorú embör ? Mer evinném én a lakására is, fáin dohán, e szihati ezt akárki. . . — Csak nehezen lehet neki megmagyarázni, hogy vigye vissza gyorsan, ahonnan hozta, akármilyen fáin szűzdohány is. „Én vagyok az angol királyi“ Budapest, szept. 4. MTI. Ma reggel 6 órakor egy ismeretlen egyén az Erzsébet-híd [alatt zsebkendőjét [lobogtatva igy kiáltozott : Én vagyok az angol király! Hála Istennek, jönnek már az angolok» A posztolő rendőr a főkapitányságra kisérte a Bzerencaőtlen elmebeteget, ahonnan az angyalföldi elmegyógyintézetbe szállították. Nem jó rázni a rongyot. Egy kellemetlen őszi szánkázás ügye a rendőrbirő előtt. A rendőrség előszobájában, mely a kihágási bíró és a detektívek hivatalos helyiségébe vezet, négy fiatal, szinte gyerek képű munkás várakozik. — Kettő bádogos, egy gépkocsi szerelő és a negyedik, a legjobban öltözött, lakatos. A többi három munkás ruhában van, kopott és rongyos térdű nadrágban. A bérkocsi szerelő olajfoltos kezeslábasa még a legelőkelőbb. Mindnyájan hallgatagok és látszik frajíuk, hogy unalmasnak találják az áciorgást. Megkérdezem, hogy milyen ügyben várakoznak. Hát kihágás, mondják különös mosollyal és húzőz- kodva. Már§ ők is tudják, hogy az újságíró előtt, hacsak lehet, be kell gombolkozni. . . Benn, a kihágási osztályban, Rátky Béla dr. rendőrkapitány egy kők munkászubbonyos, magas, sovány férfit vallat. Lehet úgy negyven körűi. Fenyvessy Bélának hívják. Jő név. Előkelő rokonai vannak, ó maga villanyszerelő. Elmondja, hogy 5-én éjjel, amikor kijött a műhelyből, találkozott négy fiatal'munkással, akik az Aranyizőlőbe igyekeztek, ö is velük tartott. A borozgatás után ittas állapotban hagyta el a vendéglőt s a négy fiatalember lábánál fogva hurcolta végig a Vásár téren és a Gíiky Sándor- utcán. Véresre horzsolődott a teste, úgy hogy rendőrért kiáltott, mire mulató barátai elfutottak. Rátky Béla dr, rendőrkapitány korholja. — Mit keres maga korához nem illő fiatalok között ? ! Fenyvessy fásűltan néz maga elé és valami mentegetőzésfélét mormog. Egymásután [hallgatják ki a négy pajkos sihedert. Azt vallják, hogy ők csak haza akarták vinni Fenyvessyt. Szerszám volt nála. A szerszámait el is szórta. Ök szedték össze és betették a belső zsebébe szépen. De arra, hogy mért szánkáztatták meg utcák során át elázott öreg barátjukat, már nem tudtak válaszolni. Nyilvánvaló, hogy éretlenségből cselekedték. Rátky dr. rendőrkapitány éjszakai botrány okozás címén egyenként 25—25 ezer korona pénzbírságra ítéli őket. Fenyvessyt is. A vádlottak összenéznek és elmosolyodnak. Az ítéletet látható megnyugvással fogadják. Elköszönnek. Három sietve eltávozik, de a bádogos megáll az ajtó előtt és Fenyvessyt előre engedi. Ö az öregebb ... Az udvaron már egy csoportban haladnak át. Úgy látszik, kibékültek. A kályha előtt egy csinos arcú, rokonszenves paraszt lányka álldogál, háttal az ajtónak,hogy
