Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-08-29 / 194. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. augusztus 29. szombat 2LI.II övf. 194 sz Előfizetési dij postai szállítással: egg bóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Egykönyvű ember lehet nagyon ez a Zaj ti Ferenc. Fanatikusa Zarathustra Zend-Avestájának. Ebből meríti vallását, philosophiáját, történet- tudományát. Az egykönyvű tudós hevességével, türelmetlenségével és korlátoltságával támad azokra, akik más történelmi nézeteket vallanak olyan kérdésekben, amelyek a mithos és történelem határán mozognak.Ilyen kérdésekben a tudós egy-két töredékes adatból indul ki és a tévedések légiójába eshetik, azonkívül ugyanazon alappal 2—3 kombinációt is meg kell engednünk. Az egykönyvű hős ilyesmikkel nem törődik. Azzal sem törődik, hogy a vendéglátó házában nem illik annak hozzátartozóit mos- datlanul támadni. Az egykönyvű túlteszi magát g tudományos vitatkozás ősi formáin is. Nem érvekkel vonul fel, de személyes gorombaságokkal. A bombasztikus üres frázisokban telik kedve s azért köny- Dyen téved a zöldségek közé. Zajíi Ferenc nem egyedülálló típus. Vannak elődei és szépvízi Balázs Bála szintén a hunn Őstörténetben utazik és nem átal- ja a kereszténységet ócsárolni, amelynek a hunn utódok fennmaradásukat köszönhetik. A magyar társadalmi egyesületek és a fajvédő mozgalom jól tennék, ha a magyar őstörténelem kőtyagosait, csak a lipőt- mezei mesedélutánókra léptetnék fel. Jivanyi Jamshedji Modi dr. kutatásai csakis akkor fognak komoly és eredményes tudományos munkásságot megindítani, ha távol tartjuk tőle a csupán temperamentummal dolgozó egy- bönyves tudósokat. A bolsevizmus utáni politikai mozgalmaink szintén azért voltak aránylag terméketlenek,mert a magyar társadalom nemtörődömsége miatt akarnokok és politikai kalandorok árasztották el a magyar közéletet. Forradalmi konvulziők után ez mindenütt be szokott következni, de sehol annyi ideig nem tartották magukat nyeregben, mint mi- nálunk. Magyarázatúl hivatkozhatunk talán fatalisztikus természetünkre, de arra is rá kell mutatnunk, hogy a fatalizmus nem ország- feltámasztó tényező. Több energiát kell kérnünk a jóízlés, a jobb politikai eszközök érdekében. — p. e. — A lengyel-magyar kereskedelmi szerződés két oldalról megvilágítva. 200 arany zloti helyett csak 20 aranyzloti a vám hektolitenként, de az uj fogyasztási adó literenként egy arany zloti = 14 ezer papirkorona. Lengyelországban szabad ipar a műbőr készítés. szőlősgazdák országos kongresszusáról. Feljegyzések a magyar Eger, 1925. augusztus 27. Amint megírta az Egri Népújság, jelen voltam a múlt héten Budapesten rendezett sző- lőegazda-kongresízusoD, melyről helyszűke miatt csak icike-picike jelentésben számoltam be lapunk olvasóinak. A kongresszusról azonban több olyan följegyzés maradt noteszomban, amely utólag is megérdemli, hogy Eger és Hevesmegye szőilősgazdöi megismerjék. E gyűlésen érdekes képben rajzolódik elénk a magyar-lengyel kereskedelmi szerződés képe, fontossága és értéke két hivatott és szak-férfiúnak egymással ellentétes megvilágításában. Heuduska Rezső kormányfőtanácsos vezérigazgató az egyik legnagyobb, vagy talán legnagyobb [magyar borértéke- nitő vállalatnak, (melyhez többek között egri és hevesmegyei vállalatok is tartoznak) vezetője ezeket mondotta a kongresz- szuion: — Borkrízis Magyarországon tulajdonképpen nincs. Csak az a hiba, hogy a magyar kormány nem teszi meg azt, amit meg kellene tenni, pedig így óriási tőkék, befektetések válnak semmivé. Az állam és a városok több mint száz percent hasznot akarnak nyerni a boron, ezen az egyetlen cikken, fogyasztási és más adókban. Melyek termelési ággal teszik ezt még meg ? Egyikkel sem. Ami a borkivitelt illeti, Magyarországnak 5 millió hektoliter bora terem évente. Ebből Ausztria, ha a legkedvezőbb szerződést kötjük is vele, legfeljebb 500 ezer hektolitert képes fölvenni, többet nem. Csehország jő szerződés mellett sem képes többet felvenni 5—600 ezer hektoliternél. Marad tehát Leírt- gyelország. Itt azonban a szerződést éppen megfordítva csinálták, mint vártuk. Lengyelországban ugyanis bortörvény — nincs. Ott meg van a bőrgyártás lehetősége. A műboira mint ipari cikkre kis fogyasztási adó van kiróva, a bevitt borra ellenben nagy. Ide tehát bevinni nem lehet. Ez a szerződés így semmit sem ér. Marad tehát a belfogyasztás. És most oly nagy rekordtermésnek nézünk elébe, mint 1908 ban. (Közbekiáltások : Tévedés!) Mi nem ia termelünk jó bort. Az a maga mineműsőgében nem ex- poriképss. (Közbekiáltások : a hegyi szőlősgazdáktól: Nem kell olyat termelni. Az a baj, hogy beültetik a jó földeket ! Azért van rekordtermés!) Az volna helyes, ha a kormány engedné feljavítani a mi borainkat is ! Steiner Antal a Lengyel-Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkára Heuduskával teljesen ellentétben hrlyesli és jónak tartja a lengyel- magyar kereskedelmi szerződést. A szerződés ratifikálásának napjától 90 százalékos vámkedvezményt élvez a Lengyelországba behozott magyar bor. Ez azt jelenti, hogy 200 arany zloti helyett csak 20 zloti behozatali vámot kell fizetni egy-egy hektoliter után: Igaz, hogy szeptember 1-től ezenkívül 1 arany zloti (kb. 14 ezer magyar papirkorona) fogyaszsási adót kell fizetni a határnál 16 Malligant- fokig. Rendkívül nehézséget fog okozni, hogy a határon fizettetik ki ezt is, de a lengyel kormány hitelt is hajlandó nyújtani bizonyos feltételek mellett. Tény az, hogy a magyar borkereskedelem Lengyelország felé megindul. Nagy nehézségek vannak még, de a magyar termelők és kereskedők ügyességén múlik, hogy a magyar bor ismét elfoglalja helyét a lengyel piacon. Ami pedig a műbor kérdését illeti, új törvényt hozott a lengyel parlament, mely szerint minden palackra rá kell írni a bortermelő nevét és azt, hogy műbor-e vagy nem a tartalma. (k. a.) Október elejen folyósítják a mezőgazdasági hitelt. A hosszú idej9 húzódó és vajúdó kérdés úgy látszik a megoldás felé közeledik. A legújabb hírek szerint ugyanis a mezőgazdasági kölctön október elején kibocsátásra kerül ős pedig az újabban megállapított feltételek szerint 88-as árfolyamon, 12 és fél százalékos kamattal, amelyből 2 és fél százalék a törlesztés. Az október folyamon kiosztásra kerülő rész elég kevés, összesen egymillió font, de remélhető, hogy a további részletek is S öveíni fogják. A franciák újra tárgyalnak az oroszokkal. A Petit Párisién arról értesül, hogy már a napokban ismét megindulnak a francia-orosz gazdasági tárgyalások. Erről tanácskozott tegnap Painlevé miniszterelnök Dalbiez képviselővel, a francia tárgyaló bizottság elnökével, aki azután Briand külügyminisztert kereste föl és vele tanácskozott, a konferencia után pedig Briand külügyminiszter fogadta Kraszin párizsi orosz szovjetkövetet. A riff-kabil frontról. London. (Reuter.) MTI. A druzok egy automobil-vonatot, mely a bagdadi császári persa- bank számára aranyat szállított, Szíriában megtámadták és kifosztották. A kísérő személyzet három tagját megsebesítették. A francia hatóságok egy tevés osztagot és egy aeroplánt küldöttek ki, hogy őrszolgálatot teljesítsenek.
