Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-08-28 / 193. szám

2 vedelem csak egyszeresen fedezze a kölcsön kamatát és évi tör­lesztési hányadát. — Ez esetben azonban figye­lemmel kell lenni arra, hogy a kölcsön évi kamat- és törlesztési hányada a város 1925. évi ren­des bevételi összegének egy ötö­dét meg ne haladja. Ezt a köny- nyítést azért tartja szükségesnek a kormány, hogy az egyes vá­rosoknak módjuk legyen kellően indokolt igényeik megfelelő ki­elégítésére. Minthogy a törvényhatósági városók és a nyolc rendezett ta­nácsú város kölcsönügye a pénz­ügyminisztérium véleményével már a belügyminisztériumban van, előreláthatóan tiz nap alatt a városok hozzájutnak a kölcsönhöz. Természetes, hogy mindazok a városok, amelyeknek határo­zata most fog beérkezni, ugyan­csak ilyen gyorsan és rövid idő alatt fogják elérhetni ügyük el­intézését. r<9ar9«r9«>» fwwiwwiwvwww Petri Pál államtitkár Egyek község díszpolgára. Debrecen, augusztus 27. MTI. Petri Pál vallás- és közoktatás- ügyi minisztériumi államtitkárt Egyek község díszpolgárává választotta. A beiktatás a kép­viselőtestület ünnepélyes köz­gyűlésén történt, amelyen meg­jelent Hadházy Zsigmond fő­ispán, Pákozdy alispán, Ethey László főszolgabíró, továbbá a kultuszminisztérium küldöttsége. A beiktatási beszédet Kalocsay Gusztáv esperes-plebános mon­dotta, amelyben a község hűsé­gét és szeretetét tolmácsolta az államtitkárnak. Tizenhét csabai asszony a biróság előtt. Fogházbüntetéssel sújtották a magzat- elhajtókat. Békéscsabáról jelentik : A gyu­lai törvényszék tegnap tárgyalta Pluchar Györgyné és tizenhat társa tömeges bűnügyét, vala­mennyien békéscsabai asszonyok, akiket magzatelhajtással vádol­tak. A főbünös Piatkó György- né, aki évek óta folytatta bűnös mesterségét és saját bevallása szerint, busz esetben végzett til­tott Elütését, amelyek közül az egyik halállal végződött. A vád­lottak valamennyien töredelme­sen beismerték bűnösségüket. A vád- és védőbeszédek után ki­hirdette a bíróság az ítéletet. A biróság Piatkó Györgynőt egy évi, hőt vádlottat egy havi, egy vádlottat másfélhavi, két vád­lottat tizenöt napi fogházra, egy vádlottat pedig 2 millió korona pénzbüntetésre ítélt. Egy vád­lottat felmentett a biróság. A vádlottak és védőik megnyugod­tak az ítéletben, az ügyész sú­lyosbításért felebbezett. EGRI NÉPÚJSÁG 1925. augusztus 28 Eger város külföldi kölcsöne. Pénteken összeül a vizvezetékügyi bizottság. — Ringelhann Béla és Kálnoky István dr. Debrecenbe utaznak a vízvezetéki müvek tanulmányozására. Lukács Ödön minisztertaná­csos fenti nyilatkozatával kap­csolatban érdeklődtünk a város­házán, miért nincs Eger azok között a városok között, melyek már most kézhez kapják a köl­csön összegét. Megtudtuk, hogy Eger város határozata még nem került jóváhagyás végett a vár­megye törvényhatósági bizott­sága elé. A vármegye főispánja egyébként, mint a városnak ez a határozata a megyéhez érke- kezife, azonnal rendkívüli köz­gyűlést fog egybehívni a kül­földi kölcsön fölvételére vonat­kozó városi határozat jóváha­gyása ügyében. Ezt a jóváha­gyott határozatot azután fölter­jesztik a minisztériumhoz és ak­kor Eger is'rövidssen megkapja a kölcsönt. Ismeretes, hogy Eger város körülbelül hétszázezer aranyko­rona külföldi kölcsönt kér. En­nek az összegnek évi kamatait és törlesztését kétszeresen fedezi a kereseti és forgalmi adóból származó városi jövedelem. A város évi bevétele pedig a költ­ségvetés szerint 9 milliárd ko­rona, azaz jóval fölötte áll 600 ezer aranykoronának, tehát ki­látásunk van arra is, hogy 700 ezer aranykoronánál többet is kapunk a kölcsönből. Trak Gáza polgármester egyéb­ként péntekre összehívta a viz­vezetékügyi bizottságot, mely le­tárgyalja az aktuális kérdéseket és remélhető, hogy Eger város is rövidesen hozzáfog a vízve­zeték megalkotásának közvetlen munkálataihoz. Kálnoky István dr. városi ta­nácsost és Ringelhann Béla vil­lanygyári vezérigazgatót értesü­lésünk szerint Debrecenbe küldi a polgármester az ottani vízve­zetéki művek tanulmányozására. Debrecenben ugyanis artézi fú­rásokkal nyerték a vízvezeték vizét, tehát hasonló berende­zésre lesz szüksége Egernek is. Eger, 1925. augusztus 27. Szomorú szám ás cseppet sem áll arányban a hangoztatott Gárdonyi-kultuszsal: az 1923, 1924 és 1925 években, tehát bá­rom esztendő alatt mindössze 4.200,000 koronára emelkedett a Gárdonyi Géza mauzóleumára megindított gyűjtések összege. Iskolák, községek és magánosok adományaiból 1923-ban 164 té­telben összesen 1.759,590 korona gyűlt össze, 1924-bea tizennégy adakozásból 694.484 koronával Egy sárbogárdi földbirtokosnak kétszáz húsz sertése hullott el sertésvészben. Harc a cigányok és a dögtemető őrei között. Budapestről jelenti tudósítónk: Sárbogárdon Szabolcsi Béla bérlő 220 Yorkshirei sertése sertész- vész következtében elhűllt, ame­lyeket a közeli dögtemetőben ástak el. Alig esteledett be, ami­kor a környékbeli cigányok sűrű rajokban lepték el a dögtemetöt, hogy az elhúllott sertéseket ki­ássák. A cigányok és a dögte­metőőrök közt eközben valóságos harcra került a sor. A cigányok erősen tartották magukat, mert az örök segítségért mentek, de mire az erősítéssel visszatértek, már csak hűlt helyét találták a cigányoknak,akik időközben több sertést kiástak a dögtametőböl. Három év alatt mindössze négy millió kétszázezer korona gyűlt össze Gárdonyi Géza mauzóleumára. gyarapodott ez a szám, 1925-ben pedig még mjndössze csak 51,473 korona érkezett a Gárdonyi- mauzóleumra, ezt is a miskolci állampénztár küldte egyedül. A kamatokkal együtt ma mind­össze 4.200,000 korona van a Hevesmegyei Takar ékpénztár ­ban, mint a Gárdonyi-mauzoleum céljaira gyűjtött összeg. Mikor lesz ebből mauzóleum? Avagy valóban csak szép sírkövet állí­tanak az »egri csillagok« Író­jának ? Megállóit a borárak esése. A magyar bortermelés válsá­gos helyzetét kereskedői körök arra igyekeztek felhasználni, hogy rémhíreket terjesztve, le­nyomják a bor árát és igy ol­csón vásárolhassák össze az idei musttermést. A rémhírek többek közt arról is regéltek, hogy a nagy hordőhiány következtében a szőlősgazdáknak nem lesz mi­ben szüretelniük. A kormány most megjelent rendelete, amely- lyel ideiglenesen beszüntette a hordók behozatali vámját és ez­zel biztosította a szőlősgazdák hordószükségletét, máris érezteti jótékony hatását, mert a bor­árak indokolatlan áresése meg- állott s a gazdák már nem igye­keznek minden áron előre is megválni termésüktől. Kinek lesz haszna a hadikölcsön valorizációjából. Ismételten tárgyaltuk már az Egri Népújság hasábjain azt a hosszmozgalmat, amely a fix kamatozású papírok piacán új­ból mutatkozik. Ennek a jelen­ségnek tudvalevőleg az az oka, hogy az érdekeltek határozott formában beszélnek a legköze­lebb (?) már életbelépő általános valorizációról. I A fix kamatozású papírok piacának megélénkülését leg­szembetűnőbben a hadikölcsön- árfolyamok mutatják. E :hő ele­jén a 6 százalékos I—V. kibo- csátáiu hadikötvényt 1750-nel jegyezték, e kéten pedig már 2900—2950 koronáig emelkedett. Az 5 és fél százalékos II—VII. kibocsátáju hadibölcsön 1000— 1050 koronás árfolyama 1850 koronáig javult. Igen sokan ve­szik spekulációs szándékkal e hadiköicsöuöket, ez hajtja fel az árfolyamot. Erre a spekulációra számítanék a beültető ügynökök, akik saját jól felfogott üzleti érdekükből elfelejtik közölni a közönséggel, hogy hogyan is áll a valorizáció kérdése tulajdon­képpen. Eddig Németországban, Ausz­triában és Lengyelországban történtek hasonnemü intézkedé­sek. A dolog természeténél fogva egyik országban sem volt álta­lános és teljes a valorizáció. A valorizáció mártéke általában mindenütt 10 százalékos volt. Vagyis pl. 100 aranymárka név­értékű kötvényt 10 aranymár­kára bélyegezték le. Hasonló arányt feltételezve a jelenlegi aranyárfolyam szerint kb. 145,000 K értéket képviselne egy 100 K s hadikötvőny. Az emelkedés, ha a valorizá­lás tényleg megtörténik, ebből a szempontból indokolt. Azon­ban Nőmet- és Lengyelország­ban azzal a korlátozással lép­tették életbe a valorizációt, hogy az csak a kimutathatóan őstu­lajdonosok javát szolgálhatja. A papirvalutás korszakban olcsón beszerzett állampapírokra a valorizáció nem terjed ki. Ausztriában pedig vagyoni cen­zushoz kötötték a valorizációt és csak azoknak az eredeti jegy­zésű hadikötvényeit valorizál­ták, akik vagyonukat teljesen állampapírokba fektetve nyo­morba jutottak. A külföldön bevált valorizálási szisztémáktól eltérd módszerrel nálunk is aligha fognak kísérletezni. Úgy, hogy a hsdikőtvények forgalmánál a legnagyobb tartózkodás ajánla­tos. Az ősuilajdonos eladással lemond valorizálási igényéről, mig az uj vevő hiába vásárol e látszólag kedvező árfolyamra, mert igy befektetett tökéje alig fog gyümölcsözni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom