Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-08-28 / 193. szám
2 vedelem csak egyszeresen fedezze a kölcsön kamatát és évi törlesztési hányadát. — Ez esetben azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a kölcsön évi kamat- és törlesztési hányada a város 1925. évi rendes bevételi összegének egy ötödét meg ne haladja. Ezt a köny- nyítést azért tartja szükségesnek a kormány, hogy az egyes városoknak módjuk legyen kellően indokolt igényeik megfelelő kielégítésére. Minthogy a törvényhatósági városók és a nyolc rendezett tanácsú város kölcsönügye a pénzügyminisztérium véleményével már a belügyminisztériumban van, előreláthatóan tiz nap alatt a városok hozzájutnak a kölcsönhöz. Természetes, hogy mindazok a városok, amelyeknek határozata most fog beérkezni, ugyancsak ilyen gyorsan és rövid idő alatt fogják elérhetni ügyük elintézését. r<9ar9«r9«>» fwwiwwiwvwww Petri Pál államtitkár Egyek község díszpolgára. Debrecen, augusztus 27. MTI. Petri Pál vallás- és közoktatás- ügyi minisztériumi államtitkárt Egyek község díszpolgárává választotta. A beiktatás a képviselőtestület ünnepélyes közgyűlésén történt, amelyen megjelent Hadházy Zsigmond főispán, Pákozdy alispán, Ethey László főszolgabíró, továbbá a kultuszminisztérium küldöttsége. A beiktatási beszédet Kalocsay Gusztáv esperes-plebános mondotta, amelyben a község hűségét és szeretetét tolmácsolta az államtitkárnak. Tizenhét csabai asszony a biróság előtt. Fogházbüntetéssel sújtották a magzat- elhajtókat. Békéscsabáról jelentik : A gyulai törvényszék tegnap tárgyalta Pluchar Györgyné és tizenhat társa tömeges bűnügyét, valamennyien békéscsabai asszonyok, akiket magzatelhajtással vádoltak. A főbünös Piatkó György- né, aki évek óta folytatta bűnös mesterségét és saját bevallása szerint, busz esetben végzett tiltott Elütését, amelyek közül az egyik halállal végződött. A vádlottak valamennyien töredelmesen beismerték bűnösségüket. A vád- és védőbeszédek után kihirdette a bíróság az ítéletet. A biróság Piatkó Györgynőt egy évi, hőt vádlottat egy havi, egy vádlottat másfélhavi, két vádlottat tizenöt napi fogházra, egy vádlottat pedig 2 millió korona pénzbüntetésre ítélt. Egy vádlottat felmentett a biróság. A vádlottak és védőik megnyugodtak az ítéletben, az ügyész súlyosbításért felebbezett. EGRI NÉPÚJSÁG 1925. augusztus 28 Eger város külföldi kölcsöne. Pénteken összeül a vizvezetékügyi bizottság. — Ringelhann Béla és Kálnoky István dr. Debrecenbe utaznak a vízvezetéki müvek tanulmányozására. Lukács Ödön minisztertanácsos fenti nyilatkozatával kapcsolatban érdeklődtünk a városházán, miért nincs Eger azok között a városok között, melyek már most kézhez kapják a kölcsön összegét. Megtudtuk, hogy Eger város határozata még nem került jóváhagyás végett a vármegye törvényhatósági bizottsága elé. A vármegye főispánja egyébként, mint a városnak ez a határozata a megyéhez érke- kezife, azonnal rendkívüli közgyűlést fog egybehívni a külföldi kölcsön fölvételére vonatkozó városi határozat jóváhagyása ügyében. Ezt a jóváhagyott határozatot azután fölterjesztik a minisztériumhoz és akkor Eger is'rövidssen megkapja a kölcsönt. Ismeretes, hogy Eger város körülbelül hétszázezer aranykorona külföldi kölcsönt kér. Ennek az összegnek évi kamatait és törlesztését kétszeresen fedezi a kereseti és forgalmi adóból származó városi jövedelem. A város évi bevétele pedig a költségvetés szerint 9 milliárd korona, azaz jóval fölötte áll 600 ezer aranykoronának, tehát kilátásunk van arra is, hogy 700 ezer aranykoronánál többet is kapunk a kölcsönből. Trak Gáza polgármester egyébként péntekre összehívta a vizvezetékügyi bizottságot, mely letárgyalja az aktuális kérdéseket és remélhető, hogy Eger város is rövidesen hozzáfog a vízvezeték megalkotásának közvetlen munkálataihoz. Kálnoky István dr. városi tanácsost és Ringelhann Béla villanygyári vezérigazgatót értesülésünk szerint Debrecenbe küldi a polgármester az ottani vízvezetéki művek tanulmányozására. Debrecenben ugyanis artézi fúrásokkal nyerték a vízvezeték vizét, tehát hasonló berendezésre lesz szüksége Egernek is. Eger, 1925. augusztus 27. Szomorú szám ás cseppet sem áll arányban a hangoztatott Gárdonyi-kultuszsal: az 1923, 1924 és 1925 években, tehát bárom esztendő alatt mindössze 4.200,000 koronára emelkedett a Gárdonyi Géza mauzóleumára megindított gyűjtések összege. Iskolák, községek és magánosok adományaiból 1923-ban 164 tételben összesen 1.759,590 korona gyűlt össze, 1924-bea tizennégy adakozásból 694.484 koronával Egy sárbogárdi földbirtokosnak kétszáz húsz sertése hullott el sertésvészben. Harc a cigányok és a dögtemető őrei között. Budapestről jelenti tudósítónk: Sárbogárdon Szabolcsi Béla bérlő 220 Yorkshirei sertése sertész- vész következtében elhűllt, amelyeket a közeli dögtemetőben ástak el. Alig esteledett be, amikor a környékbeli cigányok sűrű rajokban lepték el a dögtemetöt, hogy az elhúllott sertéseket kiássák. A cigányok és a dögtemetőőrök közt eközben valóságos harcra került a sor. A cigányok erősen tartották magukat, mert az örök segítségért mentek, de mire az erősítéssel visszatértek, már csak hűlt helyét találták a cigányoknak,akik időközben több sertést kiástak a dögtametőböl. Három év alatt mindössze négy millió kétszázezer korona gyűlt össze Gárdonyi Géza mauzóleumára. gyarapodott ez a szám, 1925-ben pedig még mjndössze csak 51,473 korona érkezett a Gárdonyi- mauzóleumra, ezt is a miskolci állampénztár küldte egyedül. A kamatokkal együtt ma mindössze 4.200,000 korona van a Hevesmegyei Takar ékpénztár ban, mint a Gárdonyi-mauzoleum céljaira gyűjtött összeg. Mikor lesz ebből mauzóleum? Avagy valóban csak szép sírkövet állítanak az »egri csillagok« Írójának ? Megállóit a borárak esése. A magyar bortermelés válságos helyzetét kereskedői körök arra igyekeztek felhasználni, hogy rémhíreket terjesztve, lenyomják a bor árát és igy olcsón vásárolhassák össze az idei musttermést. A rémhírek többek közt arról is regéltek, hogy a nagy hordőhiány következtében a szőlősgazdáknak nem lesz miben szüretelniük. A kormány most megjelent rendelete, amely- lyel ideiglenesen beszüntette a hordók behozatali vámját és ezzel biztosította a szőlősgazdák hordószükségletét, máris érezteti jótékony hatását, mert a borárak indokolatlan áresése meg- állott s a gazdák már nem igyekeznek minden áron előre is megválni termésüktől. Kinek lesz haszna a hadikölcsön valorizációjából. Ismételten tárgyaltuk már az Egri Népújság hasábjain azt a hosszmozgalmat, amely a fix kamatozású papírok piacán újból mutatkozik. Ennek a jelenségnek tudvalevőleg az az oka, hogy az érdekeltek határozott formában beszélnek a legközelebb (?) már életbelépő általános valorizációról. I A fix kamatozású papírok piacának megélénkülését legszembetűnőbben a hadikölcsön- árfolyamok mutatják. E :hő elején a 6 százalékos I—V. kibo- csátáiu hadikötvényt 1750-nel jegyezték, e kéten pedig már 2900—2950 koronáig emelkedett. Az 5 és fél százalékos II—VII. kibocsátáju hadibölcsön 1000— 1050 koronás árfolyama 1850 koronáig javult. Igen sokan veszik spekulációs szándékkal e hadiköicsöuöket, ez hajtja fel az árfolyamot. Erre a spekulációra számítanék a beültető ügynökök, akik saját jól felfogott üzleti érdekükből elfelejtik közölni a közönséggel, hogy hogyan is áll a valorizáció kérdése tulajdonképpen. Eddig Németországban, Ausztriában és Lengyelországban történtek hasonnemü intézkedések. A dolog természeténél fogva egyik országban sem volt általános és teljes a valorizáció. A valorizáció mártéke általában mindenütt 10 százalékos volt. Vagyis pl. 100 aranymárka névértékű kötvényt 10 aranymárkára bélyegezték le. Hasonló arányt feltételezve a jelenlegi aranyárfolyam szerint kb. 145,000 K értéket képviselne egy 100 K s hadikötvőny. Az emelkedés, ha a valorizálás tényleg megtörténik, ebből a szempontból indokolt. Azonban Nőmet- és Lengyelországban azzal a korlátozással léptették életbe a valorizációt, hogy az csak a kimutathatóan őstulajdonosok javát szolgálhatja. A papirvalutás korszakban olcsón beszerzett állampapírokra a valorizáció nem terjed ki. Ausztriában pedig vagyoni cenzushoz kötötték a valorizációt és csak azoknak az eredeti jegyzésű hadikötvényeit valorizálták, akik vagyonukat teljesen állampapírokba fektetve nyomorba jutottak. A külföldön bevált valorizálási szisztémáktól eltérd módszerrel nálunk is aligha fognak kísérletezni. Úgy, hogy a hsdikőtvények forgalmánál a legnagyobb tartózkodás ajánlatos. Az ősuilajdonos eladással lemond valorizálási igényéről, mig az uj vevő hiába vásárol e látszólag kedvező árfolyamra, mert igy befektetett tökéje alig fog gyümölcsözni.
