Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-08-26 / 191. szám
2 EGEI NÉPÚJSÁG 1925. augusztus 26 esett Mednyánszky-féle ház egy pillanat alatt lángba borult él a szél vitte északi irányba a tüzet s minden percben várható volt a mellette fekvő házak kigyulladása is, gondoskodni kellett a tűz körülhatárolásáról ebben az irányban is. A kávéházi szakértők tucatszámra szaladtak hozzám és hol rimánkodva, hol erélyesen, hol fenyegetőzve követelték, hogy a fecskendőket a Mednyánszky-féle ház tetejére irányítsam, mert hiszen ez már | lángol és ennek megmentése a \ legelső feladat. Alig tudtam magam kiszakítani közülök és bármennyire szerettem volna is a Mednyánszky-féle házat megmenteni láttam, hogy ha én a »szakértőimére hallgatok, egy pillanat múlva lángba borul a Fekete-féle ház is és a tűz talán meg sem áll a Simonyi-féle házig. Kihagytam tehát a Med- njánszky-féle házat és a közben mindig érkező fecskendőket a Fekete-féle ház udvarán helyeztem el és az utcai részen lévő tűzfalra támaszkodva, ott próbáltam a tüzet megfogni. Számolva azonban azzal a lehetőséggel is, hogy a Fekete-féle házat sem birjuk megmenteni, nehogy készületlenül találjon bennünket ennek a háznak az esetleges kigyullása, a további fecskendőket a Satét-ház udvarán lévő kútba szereltettem le és ezeknek a sugara a tetőn át futott a Fekete házig. így 1 fecskendő védte a Fekete-házat a Fő-utca felől, 2 gép volt a Fekete udvarban és 2 gép sugara dolgozott a Fekete házra a Setét-féle udvarról a tetőn át. Ez volt a legveszélyesebb pont. Természetesen jutott fecskendő az érsek udvarra és a szeminárium felőli részre is, mert 8 fecskendő dolgozott ennél a tűznél. III. Arra a vádra, hogy hiányos a felszerelésünk, nem is tartom érdemesnek válaszolni, mert nem hiszem, hogy van az országban oly an önkéntes tűzoltóság,amelynek olyan felszerelése volna, mint az egrieknek. A fecskendőinket sem lehet a «gyenge» jelzővel illetni, mert azok, ha nem motorikus erőre vannak is berendezve, igen erős sugarat adó jó fecskendők. Az is frázis, hogy nem volt elég víz, mert ezt csak a legelső percekre lehetne mondani, de azután annyi lajttal hordták derék lakosaink is a vizet, hogy volt idő, amikor a lajtoknak várniok kellett a kiürítésre. Sokan panaszolják,hogy a tömlők kiszakadtak. Istenem, hiszen minden tűznél kiszakad egy csomó tömlő, részint a nyomás magasabb volta, részint pedig amiatt, mert a tüzes gerenda kiégeti egyik vagy másik tömlőt, és a gerendázatből kiálló szögek pedig elszakítják a hozzájuk surlődő vezetéket. Ezek azonban nem hibák, mert ez nem zavarja a tűzoltást. A tűzoltók egyszerűen vagy tömlőkötővel vagy zsebkendővel elkötik a lyukat és a víz szépen megy tovább. Ez csak a kávéházi szakértőimet izgatja, de bennünket nem. Ha a tüztöl hazamegyünk, mindig kijavítják a tűzoltók a tűznél keletkezett hibákat a tömlőkben. Dr. Alföldi Béla, tűzoltóp arancsnok, h. vezető parancsnok. Augusztus 27.-én Gyöngyösre mennek az egri színészek. Újjá alakúi a Mariházy-szintársulat. — Eger város 10 millió segélyt ad a színészeknek? — Miskolc—Eger egy színi kerület lenne Mariházy Miklós vezetése alatt? Eger, 1925. augusztus 25. Az egri színház hosszúra nyúlt nyári szezonjának váge lesz a napokban. A Mariházy-színtársulat augusztus 27-től, mint értesülünk, Gyöngyösön tart előadásokat. Itt említjük meg, hogy az egri szezon végeztével teljesen újjáalakul a Mariházy-szintársulat. Halmy Vera énekes primadonna Kiss színigazgató társulatánál fog ezentúl játszani Békéscsaba és Orosháza színpadjain. Bellák Aranka szépen avanzsált. A nagyváradi színházhoz szerződtették magas gázsival táncos szubrettnek. Justh Gyula már Kassán játszik, visszaszerződött régi helyére. A férfi színészek közül csak Márkus Lajos és Wessely Pál maradnak meg Mariházyéknál. A színtársulat egyébként ma kérelmet nyújtott be a városhoz, melyben rámutat, hogy Sátoraljaújhely, Miskolc, Kaposvár városok mind nagyobb összegekkel támogatják a haldokló vidéki színészetet. Eger város, mint értesülünk, 10 millió korona segélyt készül megszavazni a színészet támogatására. A színi kerületek beosztásánál nem lehetetlen, hogy Egert és Miskolcot egy kerületbe sorolják. A vidéki színigazgatók u- gyanis erélyesen tiltakoznak az ellen, hogy Sebestyén Gézának Budapesten is és Miskolcon is legyen színháza, mert ez a rendszer könnyen monopolizálásra vezethet. Olyan terveket is emlegetnek, mintha Miskolcot és Egert egy színikerületbe osztanák Mariházy igazgató alatt. Ez esetben természetesen Mariházy is magas nivőra emelné társulatát és elsőrendű erőket szerződtetne. #«WMt ÍKSW*> *«ms*i «»»SÍM* s. o. s. A tengeren végveszedelembe jutóit hajók drótnélküli távírón ezen fhárom betűből állő jelet adják le s ezzel kérnek segítséget. Ezen három betű angol nyelven «Mentsétek meg lelkeinket» szavaknak kezdőbetűje. Nekünk egri szőlősgazdáknak is ezt a három szót kell a legerélyesebben és addig hangoztatni, mig hathatós segítséget nem kapunk. Köztudomású ugyanis, hogy a teljesen indokolatlanul és érthetetlenül alacsonyra leszakadt és semmi más áruval arányban nem álló borérak folytán a szőlőbirtokosok a múlt évi termésből nem voltak képesek a folyó évi munkáltatásokat fedezni, s már idáig is, de meg a szüret és őszi munkák költségeire is hitelt kénytelenek igénybe venni. Már pedig e bankhitel még ma is oly dráge, hogy azt semmiféle üzem, de különösen a mezőgazdasági termelésnek épen ezen legmostohább körülmények közé jutott ága, a bortermelés nem bírja meg, különösen itt Egerben, hol a sovány hegyi talaj, a rendkívül drága trágya- beszerzési éa a rossz, nehéz hegyi utakon való fuvarozási költségek, továbbá a más vidékekkel szemben aránytalanul magasabb munkabérek (jóllehet ez is alig elegendő a munkás megálhesésére) miatt a termelési költség igen magas. Ehhez járulnak még az idei évnek elemi csapásai, mert a szőlők igen nagy része nemcsak az évi termésben szenvedett a jégtől nagy károsodást, hanem a többszöri felhőszakadás folytán a hegyoldalakról lemosott termőréteg és hűasusK pótlása, a vízkárok helyreállítása nagy és rendkívüli költséget okoznak. A szőlősgazdák legnagyobb része tehát nagyon is rá van utalva a hathatós segítségre és állami támogatás hiányában gazdaságilag elpusztul. Csonka országunk nagy része szenvedett az idén az aszálytól és nagy károk érték a jégverés miatt. Épen ezért sok helyen mozgalom indult meg olcsó állami hitelek után, s azt az állam már sok vidéknek meg is adta, biztosította sőt több helyen már folyósította is. egyedül nálunk nem történt még ez irányban semmi, pedig az eddigi bankhitelek és a teljes betakarításig valamint az őszi munkálatokhoz szükséges kölcsönök kamatai már már fojtogatják a rászorultakat. A legsürgősebben cselekedni kell tehát, hogy gazdatársadalmunknak ezen értékes részét a teljes tönkrejutástől megmentsük, őket további munkálkodásra képessé tegyük, mert jól tudjuk, hogy a mi helyeinken a szőlőt ha kipusztúlni engedjük, azon más mezőgazdasági terményt sikerrel nem termeszthetünk és a város lakosságának zömét képező földműveléssel foglalkozó munkásoknak ez esetben munkát biztosítani sem tudunk. Eger gazdasági élete mindenkor a bortermelés kedvező vagy kedvezőtlen helyzetétől függött, ha a bortermelőnek van, akkor van a munkásnak, akkor építkeznek, újítanak, s abból haszon jut iparosnak, kereskedőnek egyaránt, ellanesetben pedig pang, stagnál és megáll minden gaz dasági élet. Ennek elejét kell venni, és az olcsó állami hitel megszerzése iránt az illetékeseknek a szükséges lépéseket haladéktalanul meg kell jinditani. Arra is gondolunk, hogy a minden közérdekű ügyben fáradságot nem ismerő, igen tiszteit ^nemzetgyü- lési képviselőnk vehetné kezébe ezen ügyet, s ez már maga is garantia volna arra, hogy illetékes helyen városunk bortermelő lakosságának ezen jogos kérelme meghallgatást és gyors, kedvező elintézést fog nyerni. (K. P I.) CTneg«g3SB3B*3«»qKiieg jg est pawia A franciák nemzeti kölcsöne a frank javítására. Bagnore, augusztus 25. (Havas.) Herriot volt miniszterelnök szikratelefon útján felhívást intézett a nemzethez. Felhívta a franciákat, hogy jegyezzék a nemzeti kölcsönt és járűljanak hozzá Franciaország pénzügyi talpra- állásához. aiS£8WBeaífKK«K»iaa2S3í!a3SE»öíaisa Szövetkezeti ünnep Feldebrőn. A napokban emlékeztünk meg az aldebrői lakosok ünnepségéről, amelyet a szövetkezetük 25 éves fennállásának alkalmából rendeztek. Még el sem mullott az aldebrőiek öröme, amikor f. hő 23-án a szomszédos ősrégi Feldebrő község lakosaival együtt örülhettek annak, hogy az ily hatalmassá kifejlődött keresztény gondolatokon alapuló szövetkezeti eszmének Hevesmegyében a Tarns partján ők voltak a zászlóvivői. A vasárnap megtartott díszközgyűlést szentmise előzte meg, amelyen a község népszerű plébánosa Schick Emil a szentbeszéd keretében hívta fel a lakosságot, hogy állítsák példának maguk elé e nemes mozgalom eddigi eredményeit és kitartást merítsenek a további munkára. A Hangya Központ képviseletében megjelent Szőj ka Károly központi titkár, az egri kirendeltség részéről Czmór Sándor kirendeltségi vezető. A hálaadő istentiszteletet népes diszköz-
