Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-08-25 / 190. szám

Eltemették Puchlin Lajost. ______________EGRI NÉPÚJSÁG________________ 2 képei. Régi alispánok, régi főis­pánok. Megdicsőült nagyjai vár­megyénk hajdani közéletének. Mintha megelevednánek a képek. Mintha ünnepre készülnének a nagy ősök, hogy ilyen nemes, nagy utód ment közéjük. ..(k. a.) Hevesi Gusztáv a helyettes alispán. Eger, 1925. augusztus 24. Isaák Gyula főispán, Puchlin Lajos alispánhelyettee vármegyei főjegyző halála folytán Hevesi Gusztáv vármegyei másodfőjegy­zőt bízta meg az alispáni teen­dők ellátásával. A vármegye sza­badságon lévő tisztviselői mind elfoglalták hivatalukat, Helle- bronth Pál másodfőjegyző kivé­telével, aki még szabadságát tölti. A vármegye tisztikara ma dél­előtt testületileg megjelent özv. Puchlin Lajosné előtt és Hevesi Gusztáv az egész tisztikar nevé­ben mélységes részvétét nyilvá­nította az özvegynek. rassagssBKesasCT s®ghr8kí«53ESsss A bélapátfalvai zárándoklat, mely folyó hő 23-án zajlott le, óriási érdeklődést váltott ki nem­csak Eger, hanem a környék hívőközöniégéböl. Immár ötöd­ször indult ez a zarándoklat Egerből és körülbelül 1200 egri s mintegy 600—800 vidéki részt­vevője volt. A gyalogmenőket P. Marchi M. Cyrill szervita és P. Szabó Apollinár szentferencrendi atyák vezették; a vasúton menőket pedig P. Konkolyi Barnabás, mi­norita házfőnök, ki az ünnepi szentmisét is mondta. A fényes ünnepi szónoklatot lebilincselő előadásával P. Oslay Oswald szentfarencrendi házfőnök tar­totta ; délután pedig P. Apollinár atya. Elismerés illeti a zarándok­lat irodai munkájának lebonyo­lításáért Czillinger Lajos állami számvevőségi főnököt. Midőn a búcsúsok Egerben, a város alatt egyesültek, ezernyi néptömegtől kísérve égő gyertyákkal vonűl- tak végig a Széchenyi-utcán ; az érseki palota előtt megállapodva elénekelték a pápai bymnuszt; mire a hívei között megjelent, ősz főpáaztor áldásával tüntette ki buzgó híveit, kik Te Deummal fejezték be imaáldozatukat a szentfereucrendiek'templomábau. Építik a világ legnagyobb épületét. New-Yorkban hozzákezdtek egy 63 emeletes ház építéséhez, amely a világ legnagyobb épü­lete lesz. Az eddigi legnagyobb épület Woll Worth Buildig 55 emeletes és 240 méter magas. A most épülő felhőkarcoló ma­gasabb lesz az Eiffel-toronynál. A központi pályaudvar közelé­ben építik s a költségekre 15 millió dollár van előirányozva. A Ferenciek templomában hét főn délelőtt 9 órakor százakra menő ájtatos közönség vett részt az ünnepélyes requiemen, melyet az elhunyt alispán helyettes lel kiatyja P. Oslay Oswald ház­főnök mondott. Nemcsak notabíiitások és a tisztviselői kar, de egyszerű em­berek is, akik a korai reggeli órákban szoktak templomba jár­ni s akik napről-napra épültek a hitvallő főjegyző áhítatán, ke­gyelete« érzéssel vettek részt a gyászban. Még annál is szembetűnőbb módon nyilvánult meg az álta­lános részvét délután, amikor már másfél órával a temetés ideje előtt valóságos népvándor­lás indult meg a vármegyeház udvara felé, hol virág özönnel elborított fekete érckoporsőban pihent a holtig fáradhatatlan főjegyző. Komor csendben gyülekeztek a gyászoló családtagok mögött a vármegye és a város előkelő­ségei, a papság élén Szmrecsányi Lajos dr. érsek is ott imádkozott a koporsónál. Pontosan félnégy órakor az elhunyt főjegyző egykori iskola- társának és hűséges barátjának: Kriston Endre fölszentelt püs­pöknek ajkán felhangzott az egyház imája, a segédkező pap­ság is a személyes jöbarátokból telt ki. Bánat, szomorúság és fájda­lom áradt a telkekbe. A részvét és gyász érzése egyre fokozó­dott. Könnyek peregtek, halk, elfojtott zokogások törtek fel a közönség között a búcsúbeszédek alatt. Búcsúbeszédek Barsy István dr., érseki és főkáptalani jogtanácsos, Heves­vármegye törvényhatósági bi­zottságának nevében mondott közvetlen, a könnyek árját fa­kasztó búcsúbeszédet. Hevesi Gusztáv alispánhelyettes másod­főjegyző a vármegye tisztviselő­kara nevében vett búcsút: »Soha társadalmat, egy várost, egy egész vármegyét nem dön­tötte még'oly súlyos, oiy fájdal­mas gyászba halálhír, mint a Te váratlanul jött, villámcsapásként ható végzeted. Mert a Te halá­lod nem csupán egyszerű kimú­lást jelent, hanem a szó legne­mesebb értelmében veti, pőtol- hatlan veszteséget. A Te fáradhatatlan munkássá­god, oly szoros kapcsolatot lé­tesített közöttünk, hogy e kap­csolat elszakadása, önkénytele­nül is a legnagyobb fájdalom érzületét váltotta ki belőlünk. Elmúlásod a legtragikusabb, melyet valaha is elképzelhettünk, mert legszentebb hivatásod tel­jesítése közben, akkor ragadott el a kérlelhetetlen halál, mikor gondterhes pályafutásodnak, pél­daszerű hivatali működésednek jutalmát már a legközelebbi jö­vőben elnyerhetted volna.» Trak Géza polgármester Eger város nevében mondott mély ér­zelmek sugallta Istenhozzádot. Jelenszky Kálmán vámosgyörki főjegyző a Hevesvármegyei Köz­ségi és Körjegyzők Egyesületé­nek elnöke a hevesmegyei jegy­zők és a falvak nevében bú­csúzott. Hakker Béla dr. Gyöngyös váró# főügyésze, városa közön­ségének nevében mondott költői szárnyalásű búcsúbeszédet. Ezután bánatosan fölzengett, szinte zokogott az Egri Dalkör hatalmas kórusának gyászéneke, mely után megindult a temetési menet. A koporsót vármegyei tisztviselők vitték ki vállukon a Káptalan-utcán álló gyászkocsira. Erre, díszruhás városi és megyei hajdúk kivont kardos sorfala között, elindult Puchlin Lajos alispánhelyettes főjegyző utolsó útjára, — a Fájdalmas Szűzről elnevezett hatvani temetőbe .. . Ezrek és ezrek kisérték útján. Ezer és ezer ajkról szállt utána a hő kívánság: Legyen áldott emléke ! A jó Isten adjon neki örök nyugodalmat és örök ju­talmat ! Ottó királyfi nevelője visszatért Lequeitóba. Budapest. A Magyar Kurir írja: Ottó királyfi magyar ne­velője, Blazovich Jákő volt pápai bencés főgiraüáziumi igaz­gató, aki a vakációt itthon töl­tötte, vasárnap visszautazott Lequeito-ba, hogy a kis király nevelését ismét átvegye. Blazo­vich magával vitte a pannon­halmi székesegyház 700 éves jubileuma alkalmából készült emlékéremnek azt a példányát, amelyet Gárdos Rémig főapát Oltó királyfinak ajánlott fel. Abd el Krim vagy meghal, vagy győzedelmeskedik. Paris, Havas. A Journalaak jelentik Tuzáből: Néhány nap­pal a francia offenziva megkez­dése előtt Abd el Krim a tanurok földjén hadi tanácsot tartott, amelyen a résztvevő riff-törzsek vezérei erősítést kértek. Abd el Krim azt válaszolta, hogy erősí­tést nem tud küldeni, mert spa­nyol támadást vár. Avval biz­tatta a vezéreket, hogy átveszi a főparancsnokságot és Tuza ellen vonul s a halált fogja ke­resni, ha nem győzedelmesked- hetik. 1925. augusztus 25. mamám Az Országos Dalos Szövetség vezetőségével nincsenek meg­elégedve a vidéki dalosok. Külön dalosszövetségbe tömörülnek a Dunántúl dalos egyesületei. Székesfehérvárról Írják: A soproni dalosverseny eredmé­nyével, különösen pedig a zsűri ítéletével és az Országos Dalos Szövetség vezetőségének műkö­désével szemben a legnagyobb fokú elégedetlenséget tanúsítják a vidéki dal-egyesületek. A bot­rányba fulladt díjkiosztás, az ötletszerű és pártoskodőnak lát­sző ítéletek teljesen indokolttá teszik ezt az elégedetlenséget, mely különösen a Dunántúl rob­bant ki azőta teljesen, de min­den vidéken lappang a parazsa. Az országszerte tapasztalható elégedetlenség bironyitékaként itt áll előttünk egy másik tény is: a Dunántúli Dalosszövetség 1913-ban félig meddig beleol­vadt a Orsz. Szövetségbe, most azonban újra életrekelt. Már az első pillanatban jközel 50 dalos- egyesület jelentette be csatlako­zását. Az a régi elkeseredés tehát, amelyet a vidéki dalosok a fő­városiakkal szemközt egész jog­gal tápláltak, most végleg ki­robbant. Vege lesz annak a le­hetetlen állapotnak, hogy a Bu­dapestről versenyző férfikarok operaénekeseket fogadnak fel bisegitőkül, hogy egy versenyző férfikart 4—5 működő dalárda tagjaiból válogassák össze. — Amint a sport terén a játékosok csak igazoltatások után verse­nyezhetnek, úgy a dalkuitura terén is meg kell szűnnie ennek a tisztességtelen csere-berének. A vidék öntudatra ébredésé­nek kedvező hatása elmaradha­tatlan. 800 kilométert lóháton Érdekes vendégei voltak a napokban Kecskemétnek. Szom­baton délután egy férfi és egy nő érkezett a Beretváshoz lóhá­ton. A férfi Kelinger Géza ren­dőrfőfelügyelő, a gyöngyösi ren­dőrkapitányság őrszemélyzetjpa- rancsnoka, aki fiatal feleségével ritka turautra határozta el ma­gát. Lóháton akarják bejárni az országot. Utuk egy részét már megtették. — Gyöngyösről Miskolcra s onnan Szekszárdra mentek, ahonnan levélileg érte­sítették a kecskeméti kapitány­ságot érkezésükről. 800 kilomé­tert tettek meg eddig lóháton s mindketten teljes egészségben fáradhatatlanul folytatják a nagy utat. Pénteken hajnalban ismét lőra ültek és folytatták utukat Budapestre. N^eSR^«3<98ae2»BS@SS£8E»e»H9SIB «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában!»

Next

/
Oldalképek
Tartalom