Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-08-23 / 189. szám

Előfizetési dij postai szállítással: egg bóra 40.000 K, neggedévre 120.000 EL POLSTIEÄI NÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Az igazság terjesztése örök ős veleszületett vágya az emberi léleknek. A hamisságnak, álnokságnak, a tévedéseknek is vannak prófétáik, de azok is az igazság mezébe öltözve jelennek meg. Még a csaló sem lehet meg az igazság egy paránya, a zsi- ványbecaüiet, az igazság látszata nélkül. Az ember szívesebben iszik tiltott vizekből, elég könnyen áll rá a csábítás hatása alatt erre vagy arra a ballépésre, de azért legbelsejébeu mindig tudja, hogy mikor tért le az igaz útról, ha nem is ad magának arról pon­tosan számot. Csak a legelvete­mültebb kérkedik gonoszságával. A különböző vallások papjai több-kevesebb buzgalommal igyekeznek híveik számát sza­porítani. A hitterjésztéi eszközei azonban igen különbözőek. Sok vallás különböző engedményeket tesz híveinek az erkölcsi téren, hogy minél többeket magukhoz csalogassanak. A mormonok Ame rikában pl. íöbbnejűcéget hirdet­nek. Az amerikai Boo kisebb felekezet igen nagy áldozatkész­séget fejt ki a hiihirdetéa érde­kében. A methodista egyház oly hatalmas összegeket gyűjtött össze, hogy világszerte gyermek- otthonokat állít fel az elhagyott apróságok részére, de a metho­dista hitben neveli fel őket. Mindenki előtt világos, hogy a pénz egyedül sohasem bizo­nyította az igazság jelenlétét. Sőt általában az a közfelfogás, hogy pénzüket olyanok vonul­tatják fel érv gyanánt, akiknek igaza mindkét lábára sánta. Rossz annak a lelkiismerete, aki a bírót ajándékkal kerülgeti. A keth. egyház nemzetközi missiős kongresszust tart most Budapesten e így alkalmat ad a világnak, hogy Ítéletet alkosson magának arról a hatalmas mun­káról, melyet a földgolyó minden államában Isten országának ter­jesztéséért kifejt. Ez a munka nem hideg pénzzel, a lélekvá- sárlás aranyaival, de lélekkel, igazsággal és élettel folyik. Ott találjuk a kath. hithirdetőket Kanada dermesztő hősivatagain és az izzó Szahara homok és kősivatagain. Kina férgektől és patkányoktól Hemzsegő külvá­rosaiban, mint Afrika és Ázsia maláriás partvidékein.Nőha több- hónapi járőföldra, minden kul­túrától és hozzá hasonló embe­rekkel való érintkezéstől elzárva, a bélpokloe ok szigetein mindenütt folyik a népek nevelése, oktatása, művelése. Ahová beteszik lábu­kat, hadat üzennek a felvilágo sítás és meggyőzés fegyverével a babonának, a szellemi restség­nek, a barbárságnak. Emberi haladás, megállás nél­küli fejlődés, műveltség, gazda­ság, művészet csak ott kiséri megszakítás nélkül a népeket, cask ott nem látunk kultúrákat sötétségbe és merev életnélküli formákba roskadni, ahol a ke­reszténység kovásza éleszti a lelkeket. Hajdan,nemzeti nagyságunk fé­nyes korszakaiban a magyar hit­hirdetők messze Ázsia közepébe is elhatoltak. Keresték a magya­rok őseit s azokat is meg akarták ismertetni az élettel és igazsággal. Eger, 1925. augusztus 22. Már pénteken este látszott a város képén, hogy itt valami nagy ünnepség készül. A szom­széd vármegyék és városok dísz- hajdú, díszkocsik és autók mu­tatták, hogy előkelő közéleti férfiak érkeztek a hevesmegyei főispán installációjára. Szombaton reggel 9 órakor díszes ős előkeld közönség töl­tötte meg a főszékeeegyházat, ahol az installáció alkalmából szentmisét mondott Riddrcsik Imre. A fényes papi segédlettel tartott ünnepélyes istontisztelsten megjelentek Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek és az egyházme­gye főpapsága, az előkelő ven­dégek, valamint a katonai és polgári hatóságok képviselői. Szentmise után a vármegye- házára vonult az ünnepi közön­ség, ahol Hevesvármegye tör­vényhatósági bizottsága dísz­közgyűlést tartott. Hevesvármegye közönsége ne­vében mély tisztelettel és szere­tettel üdvözlöm Méltóságodat, mint a vármegye törvényesen kinevezett és immár beiktatott főispánját. A törvény értelmében a fő­ispán a vármegye élén áll s a végrehajtó hatalom .képviselője. Gyökere tehát a törvény inten­ciója szerint nem a vármegyé­ben, hanem a kormányhatalom­ban vöd, lévén a kormány kép­viselője. A főispán személyének kiválasztása tehát iulajdonképen a kormány feladata. Miután azonban a törvény a vármegyei autonómiával szemben oly mély­reható jogokat biztosít a főispán­nak, hogy csak akkor szolgálja a köz javát, ha a kormány­hatalom érdekeit lehető össz­hangba hozza a vármegye auto­nómiájával, — ez okból nem közömbös a vármegyére nézve Ez a nemzetközi missiős kon­gresszus az első, mely magyar földön ülésezik. Résztvesznek rajta a föld minden nemzetei. Beszámolóikban elébünk tárul az a nagy áldozatkészség és munka, amelyet az összes nem­zetek a bitterjesztés érdekében kifejtenek. Bár felébresztené a régi ma­gyar hagyományokat, midőn a magyar is részt kért a hithirdetés nagy művéből, ha egyelőre csak a rokon népekre is fordítanának csak gondot. Dr. P. E. Puchlin Lajos alispán-helyet­tes vármegyei főjegyző Mayer János földmivelésügyi minisztert és a vendégeket üdvözölve meg­nyitja a díszközgyűlést. Hevesi Gusztáv vármegyei másodfő­jegyző felolvassa Isadk Gyula alispán főispáni kinevezésének okiratát. Ezután küldöttség megy a főispánért, aki néhány perc múlva a küldöttség tagjaitól ki­sérve harsogó éljenzés között jelenik meg a teremben. Han­gosan, minden szót hangsúlyoz­va leteszi a hivatali esküt, mely­nek szavait Héllebronth Pál vár megyei másodfőjegyzö olvassa elő. Újabb éljenzés tör ki erre a zsúfolásig megtelt nagyterem­ben. Az új főispán meghatva áll a lelkesedés és szeretet kö­zéppontjában, mikor fölemelke­dik Puchlin Lajos alispánhelyet­tes főjegyző és a főispán elő lépve a következő beszédet mondja: sem a főispán személye s a kor­mány akkor cselekszik igazán a közérdek javára, ha a személy kiválasztásánál figyelemmel van a vármegye autonómiájára s a vármegye közönségének óha­jaira. Ezen általános érvényű szem­pontok leszögezése után meg kell állapítanom, hogy a kor­mány alig választotta meg va­laha oly szerencsésen a főispán személyét, mint s jelen kineve­zéssel, mert a Méltóságod kine­vezése a vármegye közönségé­nek minden rétegénél osztatlan helyesléssel, tetszéssel és meg­elégedéssel találkozott s merem állítani, hogy ha a főispáni állás választás útján lenne betöltendő, az eredmény ugyanaz lett volna, mint a mostani kinevezésnél. Méltóságod nem könnyű fajsúlyú politikai sikerek árán s nem ha­talmas közbenjárók protekciója révén jutott magas állásába, ha­nem hosszú küzdelmes, ered­mények és sikerekben gazdag közigazgatási pályája után en­nek természetes folyományaként. Negyven évi közszolgálat tapasz­talatain alapuló bölcsesség, hig­gadt megfontolás és józan ítélő­képesség fogja jellemezni Méltó­ságod működését s így műkö­dése bizonyára a legelőnyösebb és legkedvezőbb lesz úgy a kormányhatalom, mint a vár­megye közönségének érdekei szempontjából. Méltóságod bölcsője e várme­gyében ringott, úgyszólván egész életét vármegyénkben töltötte el, ismerős vármegyénk minden rö­gével 6 így nem kell kérnem a vármegye érdekei iránti jóindu­latát. Meg vagyunk mindnyájan győ­ződve arról, hogy ha a jó Isten Méltóságodnak erőt és egészséget ed, úgy működése fényes sike­rekben gazdag lesz úgy a kor­mány, mint a vármegye közön­ségének szempontjából. Ép ezért midőn dísze« méltóságába be­iktatjuk, azon hő óhajunknak adunk kifejezést, hogy adjon a jó Isten Méltóságodnak sikerek­ben gazdag hosszú életet, hogy működése nectak szűkebb ha­zánk, a mi szeretett vármegyénk, hanem az integer nagy boldog Magyarország érdekeit szolgálja. (Dörgő éljenzés és taps.) Isaák Gyula főispán ezek után a főispáni emelvényre lépve a következő székfoglalót mondotta: Isaák Gyula főispán székfoglalója. — »Tekintetes Törvényható­sági Bizottság ! Hazafias, meleg érzéssel üd­vözlöm a mélyen tisztelt Tör­vényhatósági Bizottságot és atya- fiságos barátsággal köszöntőm mélyen tisztelt vendégeinket! Hálás köszönetét mondok a h. alispán főjegyző ur meleg sza­vaiért a mely e teremben ré­szemre új állásom küszöbén el­ső üdvözlés. Mai hivatalos működésemben első kijelentésem legyen a hó­dolat és köszönet Magyarország kormányzójához, aki erős ma­gyar hittel vezeti az összetört magyar nemzetet egy jobb jövő felé; és a magyar kormánynak, a mely kitartó buzgalommal alapozza Magyarország boldog jövőjét. De mély és hálás köszö­netét mondok vármegyém egész közönségének azon előlegezett bizalomért, a mely fő erősség volt arra, hogy ez új munka­körrel msg bízattam. A kormány és vármegyém egyesült bizalma, a vármegyé­ben eltöltött 40 évi közszolgálat után emelt a főispáni azekbe, amely körülmény gondolkodóba tm D«ttn »»fásult Isaák Gyula főispán beiktatása. Puchlin Lajos alispánhelyettes főjegyző beszéde. Méltőságos Főispán Úr!

Next

/
Oldalképek
Tartalom