Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-07-04 / 148. szám
Ira 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925 július 4. szombat XLII évf. 148 sz. Előfizetési díj postai szállítással: egg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Zászlóinfláció *) vájjon csakugyan észlelhető-e csonka országunkban, az E. N. tegnapi vezércikke után eltűnődve vizsgálgatom. Éa különvéleményt jelentek be a cikkirő azon megállapításával szemben, mely maradék földünkön túlontúl sok zászló jelenlétét konstatálja. Pontosabban szólva: distin- gválok. Normális társadalmi viszonyok közön részemről is so- kr.llnám azt a zászlőerdőt, mely a nyomorék ország légkörét betölti s szinte napról-napra uj hajtást bocsát ki magából. Magam is úgy hiszem, sokkal több zászlót lenget a magyar szellő, mint amennyit egészséges körülmények közt elbír egy nyolcmillióé társadalom. Csakhogy nem élünk ám nor malis időket. Aki nálunk manapság szociális munkával foglalkozik, azt folyton-folyvást a közönyösség holt vizei felé sodorja az élet árja s a fásultság kő- szirtjein, szinte napról napra, gyönyörű kezdeményezések szenvednek hajótörést. Ilyen körülmények- között a zászló az utolsó reménység, a zászlóavatás meg panaszos és szemrehányó S. O. S. az emberek alvó lel&iiemeretéhez. A mai társadalom érdeklődéséi életre galvanizálni, áldozatkészségét mobilizálni sokszor egyenesen titáni feladat. Ilyenkor megalakul egy-egy uj egyesület, hogy aláhúzzon és kiemeljen valamely elfeledett vagy figyelmen kivü! hagyott társadalmi kötelességet. Ha pedig a keret már korábban megvolt, de kifakulí belőle a tartalom: akkor következik a zászló és annak ünnepélyes felavatása. Akiben ez a szertartás sem ébreszti fel a szunnyadó lelket, az a katona végleg kidőlt az eszme gárdájából. Bizony-bizony jobb volna, ha a magasztos ideálok elnyűtt ka* Jeles munkatársunk cikke a mi nézetünk szerint is helyesen világítja meg az érem másik oldalát. Szívesen emlékezünk meg különben a gyöngyösi Kath. Legényegylet holnapi zászlószenteléséről s hisszük, hogy a hatvanéves egyesület gyönyörűnek Ígérkező manifesztációja a két kategória közül egy harmadikba tartozik: nem céltalan és nem kétségbeesett, de igazi ünnepi aktus. Szérk. tonáií lelkes szavakkal is talpra lehetne állítani. Ha azonban a meggyőződésből fakadó szónak kevés már a lendítő ereje: akkor anyagi áldozatokra való tekintet nélkül ám jöjjön a zászlószentelés Mert az újjászületés gondolatát a csüggeteg ős fáradt magyar szivekben is minden áron tartani kell! K—ny. Szíjj Bálint napirendelötti \felszólalásban ismertette az elégedetlenkedő kisgazdák eljár ásói, A választójogi törvényjavaslat részletes vitája folyik. — A petíciók elbírálása. — Hegymegi Kiss szigorú a közjegyzőkhöz — -.Mindenki gyanús, aki él.» Ítélkező tanácsokban működnek, a kormány előterjesztésére, vagy más megbízatásra, vagy kinevezésre, más pozícióra alkalmazhatók ne legyenek. Rakovszky belügyminiszter ehez nem járul hozzá, mert szerinte hibás dolog volna, hogy a választójogban rendeznének olyan kérdést, amely a közigazgatási bíróság függetlenségét érinti. A szakaszt változatlanul fogadják el. A l9ö-ik szakasznál Rupert benyújtja a már egyszer beterBudapest, julius 3. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitúvszky Béla elnök. Szijj Bálint napirend előtti felszólalásában szóvá teszi, hogy a napilapok a kisgazdák mozgalmát úgy állítják be, mintha személyi követeléseik volnának. Az ilyen beállítás ellen a leghatározottabban tiltakozik és psrfid rágalmazásnak minősíti. A kisgazdáknak tényleg voltak panaszaik éss a legutóbbi vacsoráikon megállapították, hogy a panaszaik orvoslását kérik a < jesztett indítványt, kormánytól. A pártból való ki- j A 106 ik szakasznál, amely a lépésről azonban nem volt sző. peticiós eljárásról intézkedik, A panaszukat előterjesztették a földmiveiésügyi miniszternek, aki megígérte, hogy azokat orvo «ölni fogja. Mógegyazer visszautasítja a tendenciózus beállitáit. Ezután a választójog tárgyalására térnek át. A 104. szakasz után Hegymegi Kiss Pál uj szakasz beiktatását indítványozza, mely szerint a közigazgatási bíróság a beérkezett választási panaszokat a benyújtástól számított fél éven belül tartozik elintézni. Rupert Rezső csatlakozik Hegymegi Kiss Pál indítványához, ha azonban a nemzetgyűlés nem fogadja el Hegymegi Kiss Bál indítványát, járuljon hozzá ahhoz, hogy a választási panaszokat a közigazgatási bíróság soron kívül tárgyalja le, Rakovszky belügyminiszter hozzá járul Rupert indítványához, csak arra kéri, hogy indítványát a 105. paragrafusnál terjessze be. Kiss Menyhért uj 105. szakasz beiktatását kéri, amely szerint a közigazgatási bíróság azon tagjai, akik a választások fölött Hegymegi Kiss Pál és Rupert Rezső javasolja, hogy a petícióhoz szükséges 500 aláírás helyett 100 is elég legyen. A 107-ik szakasznál, amely a petícióhoz szükséges meghatalmazásról ezól, Puky előadó javasolja, hogy a 114 és 116-ík szakasz első bekezdését vegyék át ebbe a szakaszba. Hegymegi Kiss indítványozza, hogy a hitelesítés ne a közjegyzőnél, hanem a járásbíróságnál történjék. Rakovszky belügyminiszter felszólalása után a Ház a szakaszt az előadó és Hegymegi Kiss Pál módosításával fogadja el. ssKBSscasasi se tüacsasa!383^aE!K3 Vitéz Bobory György dr. — országos főkapitány? 5ger, 1925. julius 3. Budapestről előkelő politikai körökből vesszük, de csak fenntartással közöljük azt a hirt, hogy dr. Tőry Gusztáv, volt igazságügyi miniszter, a m. kir. Kúria elnöke nyugalomba készül és helyébe dr. Bartha Richárdot, a kormányzói kabinetiroda főnökét nevezik ki. Ezzel kapcsolatban dr. Nádosy Imre országos főkapitányt a kabinetiroda főnökévé neveznék ki, helyébe pedig vitéz Bobory György dr., hevesmegyei volt főispán kerülne az országos főkapitányi méltóságba. Hogy a fennebbi kombináció egész terjedelmében meg fog-e valósulni, azt e pillanatban egész határozottsággal információink sem garantálják. Tagadhatatlan azonban, hogy ennek a megoldásnak meglehetősen kézenfekvő a valószínűsége. Azzal pedig teljesen tisztában volt és van vármegyénk közvéleménye, hogy volt (.főispánunk acélos munkabírását csak rövid időre fogja nélkülözni az országos adminisztráció. Ausztria leszállította a bor vámját. A magyar borpiac helyzetének javulása várható. Az osztrák nemzetgyűlés a múlt héten fejezte be az uj osztrák bortörvény tárgyalását. Az uj törvénynek a leglényegesebb pontja az, hogy a mustot a szüreti óv decemberének utolsó napjáig szabad cukrozni éa hogy a külföldi borok után a vámot 60 aranykoronáról 30 aranykoronára szállítja le. A vámnak ez a csökkentése a magyar bortermelés szempontjából rendkívül fontos, meri a mostanáig érvényben volt magas vám miatt a magyar bortermelők nem tudták boraikat Ausztriában értékesíteni. Az uj osztrák bortörvény jelentőségének legfőbb bizonyítéka, hogy azon a napon, amelyen az osztrák nemzetgyűlés a bortörvény tárgyalását befejezte, az Ausztriához csatolt nyugatmagyarországi bortermelők nagy depuiáciőban keresték fel az illetékes köröket és tiltakoztak a törvény ellen. Hevesen kikeltek az uj bortörvény egyes szakaszai ellen, különösen kifogásolták a vám leszállítását.^Óriási csapásnak minősítették azt, ha az osztrák nemzeti tanács megengedi, hogy a magyar borok után csak 30 aranykorona vámot szedjenek, A jövőben a magyar bor elözönli nemcsak Nyugat-
