Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-05-29 / 120. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925 májú« 29. Apponyi ma tölti be 79. évét Budapest, május 28. Apponyi Albert gróf pénteken, máj. 29 én tölti be 79. életévét. Tisztelői eb­ből az alkalomból pénteken reg­gel 8 órakor bálaadő szentmisét mondatnak a budavári koronázó templomban. A Budai Dalárda diadalútja olasz földön. Róma, május 28. MTI. A Budai Dalárda olaszországi szereplése valóságos diadalútboz hasonlít. A római hangversenyeken Viktor Emánuél király ős leánya voltak a legbuzgóbb tapsolók. A közön­ség elismerése viszhangra talált a sajtóban is és több lap szemre­hányást tett a rendezőségnek azért, amiért a dalárdát csak most, a szezon elmúltával sze­repeltette és nem a szezon de­rekán. Komoly körök a Budai Dalárdának külföldi sikereit első­rangú magyar kuitur-propagan- dának tekintik. A tetanusmérgezésért nem lehet büntetőjogi felelősségre vonni azt, aki a halálos sebet okozta. Érdekes bűnügyben hozott Íté­letet a miskolci kir. törvényszék. Még a múlt év április 18-án történt, hogy Firkó József vi- zsolyi földműves a borsodme- gyei Főny ős Vizsoly községek között az országúton megtá­madta Ónodi Pál földmivest és egy nála levő doronggal hátára ütött. A megtámadott embernek nem volt más menekvése, a fel­dühödött verekedő elöl elfutott. Haza ment,*ágynak esett, majd amikor rosszabbul lett,Sbehozták a miskolci Erzsébet-kőrházba, itt két héttel a verekedés után meghalt. A boncoló orvosok megállapí­tása szertnt, tetanusmérgezés okozta Ónodi Pál halálát. A szakvélemény a kór lefolyását úgy tüntette föl, hogy a botütés miatt keletkezett sebet fertőzték meg a tetanus bacillusok, ame­lyek az áldozat halálát idézték elő. A miskolci kir. ügyészség gondatlanságból halált okozó súlyos testi sértés miatt emelt vádat Firkó József ellen. A tanuk és a szakvélemények meghallgatása után a bíróság meghozta az ítéletet, amely sze­rint fölmentették Firkó Józsefet azzal az indokolással, hogy a tetanusmérgezésért nem lehet felelősségre vonni azt, aki kü­lönben a később megfertőzött sebet előidézte, mert ez nem áll összefüggésben a vádlott cselek­ményével, ami egyszerű, súlyo­sabb sértés nélküli megfényítőare irányult. Azt, hogy az első sérü­lés súlyos seb lett volna, nem tudták beigazolni. A fölmentő italét ellen a köz­vádló fellebbezett. Táncvizsga az Angolkisasszonyok egri leánynevelö intézetében. A múlt héten szombaton volt ünnepélyes befejezője az «Angol­kisasszonyok érseki leánynevelö intézete» tánctanfolyamának. A nagyszámú ős intelligens közön­ség lelkesen megtapsolta a gaz­dag táncrend minden egyes szá­mát s nem győzvén eléggé ki­fejezést adni a szereplők pro­dukciói feletti megelégedésének. A táncünnepély a növendékek impozáns üdvözlő felvonulásá­val kezdődött. Majd utána mű­vészi plasztikai táncmozdulatokat mutattak be. Ezután következtek az «Iskola táncok.. Úgy mint: Polka Frangaise, Boston, Hun­gária, One Step, Blues Fox, Pa- pillon, Quadrille Frangaine, Csár­dás és Java. Ezek mindegyikét a legjobb tudással és bámulatos precizitással táncolták a növen­dékek. Élénk érdeklődés előzte meg a »Bemutató táncokat,» melyeket a már tánctanult és ügyesebb növendékek lejtettek. Ezek a következők voltak: 1. Magyar cserkész-tánc: me­lyet igazi magyaros tempera­mentummal Becker Mária, Balázs Anna, Ekker Gizella, Énekes Éva, Hajts Katalin, Ivánovich Margit, Máthö Piroska és Ivánovich Anna lejtettek. 2. Tom Tit, angol ernyőtánc: Bájos graciőziíással mutatták be Győrffy Klára és Pojtek Margit. 3. Kallisthenie, lepke tánc: Szinpompás kosztümökben pá­ratlan tánctudással gyönyörű plasztikai mozdulatokkal Domán Ilona, Hodobay Anna, Prisztás Ilona és Somogyi Éva táncolták s tudásoknak a legjavát adták 4. Feltűnően elegáns mozdu­latokkal lejtették a lawn-tennis táncot Csuka Erzsébet, Fejes Erzsébet, Görgey Jolán, Papp Gabriella, Quirin Gabriella, Rim mer Téréz, Síaniek Aranka és Zombory Judit. 5. A délceg mozdulatokban gazdag palotást Bagi #lga, Back Ilona, Balogh Ilona, Borhy Er­zsébet, HurinOlga,Kerekes Márta, Kohut Erzsébet, Muraközy Mária, Perük Anna, Szabados Erzsébet, Szabó Piroska ős Takát# Sarolta mutatták be igazi magyaros őr­zéssel. Befejezésül következett a 6. Fátyol-gavotte, moly tánc a Renaisance-gavotte hódolat­teljes alakzatainak és a látvá­nyos mütáncok plasztikai moz­dulatainak művészi együttese volt « melyet Domán Anna, Győrffy Klára, Hajts Katalin, Hodobay Anna, Prisztás Ilona, Somogyi Éva, Staniek Aranka és Zombory Judit lejtettek, elraga dőan kedves látványt nyújtva. Fenti táncok bemutatása a kö zőnség osztatlan tetszésével ta­lálkozott 8 az elismerés oly frappánsan nyilatkozott meg, hogy egye« táncokat kénytelenek voltak a szereplők megismételni. A tánctanfolyamot nagy- galambfalvi Tóth Károly tánc­tanár, a berlini táncművészeti akadémia rendes tagja tartotta, kinek neve országosan ismert, mivel ez idő szerint az ország 12 intézetében van rendes tánc- tanfolyama s melyek mindegyiké­ben a legteljesebb elismerést vívta ki magának. Akik a szom­bati táncvizsgán jelen voltak, szintén a legteljesebb elismeré­seiket nyilvánították a táncok betanítása, azoknak pedáns le­vezetése és az egész táncvizsga fegyelmezettsége felett. Az intézet főnöksége, valamint a tanári kar minden tagja szin­tén a legnagyobb elismerés hang­ján nyilatkoztak. Az E. N. panaszkönyve. Igen tisztelt Szerkesztő úr! Engedje meg kérem, hogy pár percre igénybe vegyem idejét. Ha óhajtja méltassa figyelemre e sorokat, ha pedig fölöslegesnek tartja — bizonyára közelében van a papírkosár — dobja el. A múltkori számban oly szé­pen megemlékeztek az u. n. «Érsek-kert« parkírozása, rend- bentartása, kavicsozása stb -ről, egyről azonban megfeledkeztek. Arról, hogy a szegény gyerekek is részt kapjanak belőle. Sza­bad-e azoknak most is, amikor pedig még nincs parkírozva a fűre lépni? Nem jelenik-e meg a kert bű őre, ha az a gyermek a fűben akar játszani, — nem tiltják-e el ettől már most — hát még ha parkírozva stb. lesz ! Hány szegény szülő örül, ha kiküldheti 'gyermekét a dohos, nedves, bűzös, sötét lakásból? Otihon nem szabad a gyermek nek sem szaladgálni, sem ját­szani mert lármáznak. A várból legújabban lekergetik a gyer­mekeket, oda szintén nem me hetnek játszani. Nem lehetne-e oda hatni, hogy ez a gyönyörű »Érsek-kert« mely — véleményem szerint — épen azért szép, mert a maga természetességében van, ha nem is az egész területen, de leg­alább egy részen a gyermekek­nek jusson. Hány szülő akarja az ottani levegővel egészségessé tenni gyermekét? Ezek a még ártatlan apró emberkék is fi­gyelmet érdemelnének, ezekről sem volna szabad egészen meg­feledkezni akkor, midőn a kert gondozására hívják fel a figyel met őszinte tiszteletiéi: Egy anya a sok közül. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában!» SZÍNHÁZ. A cigány. Forró estéje volt az egri Vároii Színháznak tegnap. Zsúfolt né­zőtér s ünnepi hangulatú közön­ség előtt Szigligeti Ede örök­becsű népszínművében, a »Ci­gány« ban Rózsahegyi Kálmán a Nemzeti Színház nagy művésze ragyogtatta tudásának s jellem­ábrázoló tehetségének gazdag skáláját. Az öreg Zsiga cigány megbántott apai szivének min­den rezdülését, az őrületig menő nagy fájdalmát őszinte, teljesen emberi eszközökkel tudta átön­teni a nézők leikébe úgy, hogy a tapsnál értékősebb elismerés : a könny jelent meg a szemek­ben. Pedig taps és kihívás is volt bőven, a mester alig győzte a hajlongáíit. Játékának szuggesztiv ereje mintha magával ragadta volna a többi szereplőket is. Orlay Valéria teljesen átérozte szere­pét, a csalódott szerelmében megőrült leányt hátborzongató­an jól játszotta. Kár, hogy az első felvonás szerelmes jelene- teneiben kelleténél jobban érez­tette a drámai hősnőt. Sarlai Imre Peti és Kalmár Pál Gyuri szerepében derekasan megfelel­tek a népszínmű kívánta illú­zióknak. Molnár Lilit hibás be­széd-technikája akadályozza kü­lönben szép tehetségének kibon­takozásában. Kürthy Károlynak a pipogya férj szerepének isabi- nesalakitását dicsérettel kell ki­emelnünk. A zenekar Erkel Fe­renc nemes h&rmoniáju zenéjét finoman dolgozta ki, ellenben a kardalok csapnivalóan rosszak, hamisak voltak. U. G. * Pénteken: Süt a Nap. Az úgy­nevezett színpadi láz, amit Ró­zsahegyi Kálmán nagy művé­szete váltott ki, jóslatunk szerint bekövetkezett. A nagy művész sikere olyan osztatlan és óriási, hogy Mariházy színigazgatónak sikerült őt egy buceúfellépésre megnyerni és így Rózsahegyi pénteken a Süt a nap citnü da­rabban búcsúzik, mely darabban legbrilliánsabb szerepét a Tani- tdt játsza. Most már egész bizo­nyos, hogy ezen a bucsúelóadá- son az előző 2 előadáshoz ha­sonlóan zsúfolt ház fog gyönyör­ködni a kiváló nagy művész pá­ratlan művészetében. * Marica grófnő. A Rózsahegyi ünnepi esték után ismét egy újabb színházi esemény szín­helye lesz a városi azinház. Má­jus hő 30-án, 81 én és junius hó 1-én, szombaton, vasárnap és hétfőn a Marica grófnő bemu­tatója ennek a páratlan sikerű operettujdonságnak, mely a bu- dayesti Királyszinházban több mint 200 előadást ért meg. — Ezek újabb bizonyítékai Mari­házy igazgató készségeinek, aki minden erkölcsi ős anyagi áldo­zatot meghoz, hogy a színház művészeti ás kulturális munká­ját fokozza. Igazán és kimon­dottan csak közönségünkön mú­lik, hogy a színigazgatónak és kitűnő társulatának sisifusi mun­káját tömeges látogatással ho­norálja. fóti ^ W -&L nfu WSÍ'Üi'ífcX * Rádió jelentés! A zegri Ébre­dők nagy kertyi mulacscságára Durbinti sógorral az községi hi- tössel, mög az Kátsa cigánnyal elmögyünk! Göre Gábor birő űr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom