Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-06-28 / 144. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona. f Eger, 1926. június 28. vasárnap. XLII. évf. 144 ,'sz. Előfizetési díj postai szállítással: gg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Aratás előtt 11 a csonkaország agrár lakos­ága s szorongó szívvel néz az ránylag rövid pár hét elé, mely termés betakarításától még el- álasztja. A hónapokon át epedve árt eső, ha sokáig tartana, most ár veszedelmünkre lehetne. A tarokkéi sáskát idejekorán el idtuk hárítani, de még mindig akövetkezhetik elemi csapás, ely a gazda egyévi verejtéké- ak gyümölcsét semmivé teszi, reznünk kell, hogy a hatalmas iten kezében vagyunk s a ter- észet kezének simogató vagy íjtő érintése áldhat vagy vér­it. Éa amikor ez aggodalom még ítralevő napjai után végre- tlahára udvarunkra begördül : életet hozó szekér s már biz- sítva látjuk mindennapi szűkös ínyerünket, egy súlyos gond ég mindig hátremarad: vájjon termés értékesítésénél meg- láljuk e valahogyan számlá­nkat s nem ütik-e ki kezünk- »1 a boldogulás lehetőségét a ekuláciő lelketlen kufárei. É vek rán át ugyanis ujből ős uj- 1 tapasztalnunk kellett, hogy kenyérmagvak nem akkor ol- 5ak, amikor a fogyasztó kö- nség számára a vásárlás ideje ■rkezett: tavasszal, mikor a Ipalattnyi földccska csekély tér­ésé fogytán van. Tavasszal zony már drága szokott lenni liszt, mert akkorra már a ma- mkoncentráció raktáraiba ván- irolt, ez pedig nem adja ki a izéből busás nyereség nőikül, tavaszi buzadrágaságban te­lt a gazdának bizony nem igen n haszna. A búza őszi olcső- ga viszont nem sok előnyt íent a fogyasztó közönség szá­lra. Hiszen aránylag kevesen nnak abban a kedvező hely­iben, hogy mindjárt kora ősz­ei bevásárolhatnának annyi bonát, amennyi háztartásuk ükségleteire az egész esztan- re elegendő. A kisiparosra, a inkáéra, a földnélküli földmű- are, a hivatalnokra nézve őez- 3i a gyermekek iskoláztatása * tüzelő beszerzése és a téli ía kijavíttatása aműgyis eú- gondokat jelent. Ezeknek kor valóban nincsen pénzük hogy éléskamrájukat duz- , gabonás-zsákokkal tudnák megtölteni. Egy pár heti készlet beszerzése is csak nagy nehéz­ségek árán lehetséges, jelentősebb összegű bevásárlásra ma a kis­ember még csak gondolni sem merészelhet. Aratás előtt, ime, nemcsak a gazdának barázdás a homloka, de a \ máról-holnapra éldegélő fogyasztónak is aggódnia kell a termés sorsáért. Mert ha jó a termés, olcsóbbnak ígérkezik ugy8n a kenyér, de amíg a köz­vetítők kezén át odakerül sze­gényes asztalunkra, igenhogy megduzzad az ára. Ez is olyan kérdés, melynek a mai nyomasztó gazdasági vi­szonyok között különös a jelen­tősége. Munkaalkalom hiányában mivelhogy igen-igen fogyatékos a kereset s gyéren telik belőle a mindennapi kenyérre is. Hétszázezer aranykoronát kap Eger városa a városok külföldi kölcsönéből. A ki nem fizetett tűzoltó-felszerelések ügyében sikerült egyezséget kötni a Győri Waggongyárral. — A Városfejlesztő R.-T. részvényeire igényt tart a város. — Beszélgetés Kálnoky István dr. városi tanácsossal győri és budapesti útjáról. Eger, 1925. junius 27. A városi tanács megbízásából Kálnoky István dr. városi ta­nácsos többnapos úton Győrött és Budapesten járt. Dr. Kálnoky pénteken este érkezett [haza és útjáról ma délelőtt a követke­zőket mondotta el az Egri Nép­újság munkatársa előtt: Kiegyezés a Győri Waggongyár­ral az autéfecskendő és a lajt- autó ügyében. — Az első utam Győrbe vitt, ahol az Egri Önkéntes Tűzoltó és Mentőegyasület részére ren­delt, de mindezideig ki nem fi­zetett autófecskendő és lejt-autő árában fennálló 500 millió koro­nás tartozás ügyét rendeztem. A gyár részéről a legnagyobb készséggel találkoztam és sike­rült a gyárral olyan megállapo­dást létesítenem, amely szerint a város fizetési kötelezettsége, bár az autőfecstrendői már feb­ruárban lezzállították, a f, évi julius hó 9-től kezdődik. Az ezen időpontig már esedékessé vált kamatokat a gyár elengedte és kijelentette, hogy a még la nem szállított lajt-aulőt julius hő folyamán leszállítja és a vá­ros a hátrálékos vételár után mindössze a Jegybank minden­kori kamatlábánál, ami ez idő- szorint 9 százalék, 2 százalékkal magasabb kamatot fizet, A város kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy a gyárral szem­ben fennálló tartozását a folyó év végéig kiegyenlíti. A kifize­tés történhetik akár részletek­ben akár a teljes összegben. A julius hő folyamán leszállítandó lajtautő vételára után a kamat fizetési kötelezettség csak f. évi augusztus hő 1-től kezdődik. — Győri tartózkodásomat fel­használtam arra, hogy magát a várost és annak berendezéseit megtekintsem. Ügy a polgár- mester, mint a tanács, legszivé- lyesebbeu fogadott és Éberth Gáza pénzügyi tanácsnok kalau­zolása mellett megszemléltem a városi temetőt, amelyről csak a legnagyobb elragadtatás hang­ján nyiiatkozhatom, továbbá a városi villamos telepet, gázmü­vet, a városi vágóhidat, vízmű- telepet, majd bejártuk a várost is, amely az idegenre tisztasá­gánál, rendezettségénél fogva és fásításaival a legkedvezőbb be­nyomást teszi. — Győr is ráeztvesz kiküldöttje utján a Városok párisi Nemzet­közi kongresszusán. A várost a kongresszuson Farkas Mátyás polgármester képviseli. A kikül­detés Győrben nem ritka jelen­ség. A város közönsége ugyanis azon az állásponton van, hogy a városi tisztviselők kiküldeté­seik alkalmával szerzett tapasz­talatainak elsősorban a város veszi hasznát. A f. hő végén bezáruló bécsi egészségügyi ki­állításra Győr város négy tiszt­viselőjét küldötte ki tanulmány­úira és ugyancsak több tisztvi­selőt küld ki a nyár folyamán Salczburgb&v. rendezendő egész­ségügyi kiállításra is, ami nem j csupán az orvosokat, hanem köz­érdekű voltánál fogva a resszort- tisztviselőket is érdekli. A külföldi kölcsön. — A városok külföldi kölcsöne ügyében Lukács Ödön pénzügy- miniszteri miniszteri tanácsos a városok háztartási ügyosztájá- nak a vezetője volt szives a tá­jékoztató felvilágosításokat meg­adni. A kölcsön-tárgyalások sok­kal előrehaladottabb stádiumban vannak, mintsem azt a városok remélni merték. A feltételekre a megállapodás teljes. A városok 139 millió koronát kértek. A je­lenleg folyósított bölcsön 50 mil­lió arany korona lesz, amiből Eger 700 ezer aranykoronát kap. A kölcsön 20 év alatt fizetendő vissza. Az évi kamat 7 és fél százalék, az annuitással együtt összesen évi 117 százalék, tehát jóval olcsóbb, mint az utóbbi időben felvett svájci, hollandi él dániai kölcsönök. E tárgyban a kormány törvényjavaslata már kész van. A kölcsön fedezetére a kereseti és forgalmi adó szol­gál és csak hasznos befekteté­sekre használható fel. A faülcsön előnye abban rejlik, hogy az ed­digi gyakorlattal szemben a pénzintézetek kikapcsolásával, közvetlenül a törvényjavaslat alapján egybeállítandó bizottság, amelyben a városok is képvise­letet nyernek, bonyolítja le és folyósítja. A Városfejlesztő részvényei. A Városfejlesztő r. t. részvé­nyeinek megszerzése tárgyában is tárgyalásokat folytattam a Magyar Városi Bank r. t.-gal és a Pénzintézeti Központtal. Érte­süléseim szerint a Magyar Városi Bank egyes üzletágainak félsz á molását öt budapesti nagy pénz­intézet és a Pénzintézeti Központ kiküldötteiből megalakítandó ko- miié fogja lefolytatni, amely működését kb. 2—3 hőt múlva fogja megkezdeni. Miután a vá­ros abbeli szándékát, hogy ‘a részvényekre, a mai viszonyok­nak megfelelő forgalmi áron reflektál, bejelentette, a további lépések és tárgyalások a komité megalakulásáig nem időszerűek­«Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni őrök igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában!»

Next

/
Oldalképek
Tartalom