Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-06-26 / 142. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. június 26 Meghalt az ötvenéves találkozó napján. Eger, 1925. junius 25. Az Egri Népújság mai hírei között volt iikolatársak 50 éves találkozójáról emlékeztünk meg néhány porban. Népoktatásunk négy nesztorára ragyogott rá az ötvenéves találkozónak derűs, aranyos alkonyata. Ma reggel a szentmisén még négyen vettek részt, délben a Koronában rendezett ebéden is még négyen mosolyogtak egy­másra az ötven éves viszontlátás édes örömében. Délután azonban már csak hárman maradtak a legöregebbek, az élők azok közűi, akik ma ötven éve végezték el az egri érseki tanítóképzőt. Egy a négy közül, Csepreghy Gyula ny. igazgató-tanító, a Vá­rosi Közüzemek pénztárosa, a közös ebéd után, amint hazafelé akart indulni a Korona kertjé­ből, egyszerre csak elhalványo­dott, összeesett és csendesen le- hűnyta szemeit örökre. A városi képviselőtestülethez fordulnak kérelmükkel a károsult egri italmérök. Csepreghy Gyula halálhíre vil­lámgyorsan elterjedt a városban és őszinte részvétet keltett min­den érző szívben. Hisz mindenki ismerte ás szerette itt a 69 éves öreg urat. A borsodmegyei Me­zőkeresztesen született, de 46 éven át volt Egerben az állami elemi iskola élén. Állandóan tagja volt a képviselőtestület­nek. Volt fertálymester is ős a közélet minden fontosabb moz­galmában részt vett. A háború előtt a politikai élet küzdelmei nek is tekintélyes harcosa volt. Működésével minden téren elis mérést és szeretetet szerzett ma­gának. Szombaton délután a Kaszinó utca 2. bz. gyászházból a kar­társak és a város közönségének általános részvéte kiséri utolsó útjára a váratlanúl elhunyt igaz­gató tanítót, akit kiterjedt és előkelő rokonság gyászol. Eger, 1925. junius 25. Megírtuk tegnapi számunkban, hogy az egri italmárók küldött­ségben keresték fal a polgár- mestert és azt kérték, hogy a tőlük Balajthy Nándor által fo­gyasztási adóba jogtalanúl föl­vett összegeket számítsák be az igazi fogyasztási adóba. Trak Géza polgármester ma azt válaszolta a küldöttség ké­relmére, hogy a kérelem teljesí­tése nem tartozik az ö hatáskö­rébe, hanem forduljanak a kép­viselőtestülethez és majd az fog dönteni felette. Az italmérők értesülésünk sze rint beadványt szerkesztettek Eger város képviselőtestületéhez ebben az ügyben. így tehát a jövő hónapban a városi képviselőtestület 'fog ha­tározni az italmérők kártalaní­tása fölött. MWe «HK©*» t£X© Mevesmeggében befejezték a sáskairtást A marokkói sáska 90 százalékát sikerült elpusztítani Eger, 1925. junius 25. A vármegyeházára érkezett jelentések szerint a rovartani állomás kiküldöttei Hevesme­gyében befejezték a sáskairtást. Pély környékén és azokon a helyeken, ahol nagyobb tömeg­ben lépett fel a marokkói sáska, 90 %-ban sikerült elpusztítani a kártékony rovarokat. Egyéb­ként a marokkói sáska szár­nyai már kinőttek, a rovarok repülni tudnak és így a további irtási munkálat eredménytelen, így van ez Eger határában is, ahol meglehetős későn fedezték fel a marokkói sáska fellépését. Megyénkben a sáska által okozott károkról a statisztikai adatokat most állítják össze. Az új hevesmegyei vitézek névsora. F. hő 21-én Hevesmegyőből a következőket avatta vitézzé Magyarország kormányzója: lisztek: Zalán Antal tábor­nok, Kolozsváry Imre százados, dr. Török Árpád v. t. hadnagy, körorvos; gálőcsi Tömösváry János v. t. fhdgy, főszolgabíró ; nemes Fluck Gusztáv v. t. fhdgy, gazd. felügyelő ; párniczai Pár- niczky Jenő vámőrezredes; Rédei Gerő v. t. szds, lelkész ; vértanú­halált halt: sárbogárdi Mészöly Géza (vitézzé nyilváníttatott). Legénység : Szabó István, Ko­vács József, Juhász József, Kiss Sándor, Lukács liléé, Kerékgyártó András, Majoros János, Szabó György, Virág Gergely, Harsányi László, Nagy Lajos, Bognár Imre, Barta László, Veres Albert, Ta­kács Mátyás, Fodor János, Mol­nár Ferenc, Oláh Zeigmond, Bá­lint Imre, Oláh Gábor, Tóth György, Deme Dezső, Biró Imre, Kovács-Pálinkás József, néhai Törőcsik (Tárnái) Áron vitézzé nyilváníttatott; Teleki István, Szegedi Gusztáv, Mátrai István, Sarjus Kálmán, Jánoshegyi Jó­zsef, Somogyi István, Magyari László, Huszár András, Keresz- tesy János, Pongor Imre, Molnár János, Gábris János, Megyeri Miklós, Szűcs Lajos, Előházi Mihály (néhai) vitézzé nyilvánít­tatott, Balázs Imre, Barkőczi Sándor, Tóth Bertalan, Kiss Imre, Nagy István, Bihar István, Kun­falvi István, néhai Hollói János vit. nyilv., Harmati Mihály, néhai Berecz Lajos, Vad Imre, Dénes István, Kis Lajos, Bojtos Sándor, ifj. Gólya Elemér várományos, ifj. Varga András várományos. ss. Gyilkosság, gyújtogatás, öngyujtogatás ? A poroszlói háborúskodás ügye a táblán. Poroszló községben Németh Gergely és Csala Imre szóváltás közben összeverekedtek. Csala fojtogatni kezdte Námethet és leharapta ujját, Németh erre baltát ragadott s úgy fejbevágta Csalát, hogy sérülésébe belehalt. Némethet jogos önvédelem címén a bíróság felmentette. Később Csala Imréné háza kétszer egy­másután kigyulladt. Csaláné fel­jelentette Némethet, akit a bíró­ság tízévi börtönre ítélt. A tábla űj tanúkihallgatásokat rendelt el arra, hogy nem Csaláné gyuj- totta-e fel házát? Akadtak olyan tanuk, akik azt állították, hogy látták, amint Csaláné gyűjtőt dugott háza fe­delébe. A mai tárgyaláson a tábla elrendelte a bizonyítás további kiegészítésére újabb 30 tanú ki­hallgatását. _ A MESE mai választmányi gyű­lése 6 órakor lesz a férfi uszoda tanácstermében. A Tiszáninneni Lótenyésztő és Lovasegylet iókiállitása és lóversenyei. Miskolc, junius 24. Évről- évre nagyobbszabásuvá fejlőd­nek a Tiszáninneni Lótenyésztő és Lovasegylet tavaszi lóver­senyei. Az idén e hőt végén, junius 28—29—30-án tartandó verse­nyek iránt oly nagy fokú a kö­zönség érdeklődése, hogy aver- senyek sikere, anyagilag is biz­tosítva van. Az erkölcsi sikert biztosítja a beérkezett és elfogadott nevezé­sek az eddigieket is mindenben felülmúló nagy száma. A neve­zések jóváhagyása (kivéve az ügetőversenyekét), ma érkezett le, így a nevezések számadatait következőkben közöljük. Junius 28 án : I. Vadászverseny : 17 nevezés, II. Hadseregi akadályverseny: 10 nevezés, III. Helyőrségi va­dászversen : 11 nevezés. Junius 29 én : I. Díjlovaglás könnyükategő- ria 2: 18 nevezés, II. Díjlovag­lás A kategória : 16 nevezés. III. Dij ugratás A kategória: 58 nevezés, IV. Díjugratás F. kategória (vadász-ugratás): 36 nevezés, V. Díjugratás Ó kate­gória (hölgyek díjugratása): 16 nevezés, VI. Jeu de bare: 8 ne­vezés. Junius 30 án : I. Lovai szám, II. Agarász lo­vak díjugratása: 37 nevezés. Az ügető versenyek nevezé­seinek jóváhagyása Budapestről még nem érkezett le, az arra vonatkozó nevezési eredménye­ket még nem kaphattuk meg és csak a következő számunkban közölhetjük. Eddigi értesülésünk szerint az ügető versenyek szen­zációja lesz a Szolnok—Budapest—Párád - Miskolci távhajtás, amelyre 15 nevezés érkezett. Az úti távolsága körülbelül 340 kilométert tesz ki. Indulás junius 24-én Szolnokról reggel 8 órakor, érkezés Budapestre este 8 óráig. A második napi útszakasz Budapesttől Gyöngyö­sön át Párád fürdőig terjed, ezt a távolságot reggel 6 órától este 8 óráig kell megtenni a részt­vevőknek. A harmadik nap pi­henő nap lesz, a negyedik nap Párádról reggel 7 órakor indu­lás én érkezés Miskolcra este 8 óráig. Az ötödik napon, 28-án Miskolcon körülbelül 36 kilomé­teres útszakaszon kocsiverseny lesz és a távolságot kilométeren- kint 3 perces átlagidő alatt kell megtenni. ggggsggsssggaaaataaaagaresHre Kúriai ítélet egy kölcsön vaiorizálási ügyében. A kölcsöntartozások valorizá­lása felől évek lóra óta folynak a viták és tárgyalások, amelyek azonban mindeddig nem jártak konkrét eredménnyel. Sam a törvényhozás, sem pedig bírói ítélet nem nyújtott támpontot a hasonló ügyekben elfoglalandó állásponthoz. Annál nagyobb jelentőségű a kir. Kúriának most hozott 4333—1924. sz. Ítéletében elfoglalt álláspontja. A tényállás az volt, hogy al­peres a felperes pénzintézettől felvett 2000 koronás törlesztéséé kölcsönt, a kötelezvényben biz­tosított jogánál fogva felmondta. A hátralékos kölcsönösszeget, valamint a szokásos kártaluni- tási dijat felajánlotta. Minthogy pedig felperes azt nem fogadta el, bírói letétbe helyezte és a felperes részére ki is utaltatta. A pervita [tehát a körül for­gott, hogy a felperes kártalaní­tás fejében követelheti-e alpe­restől a háralékoB tőkeösszeg egy részének valorizált összeg­ben való fizetését? A meghozott ítéletnél a kir. Kúria azt az álláspontot foglalta el, hogy a hitelező a kölcsönkö­vetelésnek, vagy a Btornódijak­nák valorizálva való visszafize­tését, illetve megfizetését pusz­tán a korona időközi leromlása alapján nem követelheti. Valo­rizált fizetést csak akkor köve­telhet, ha az adós a fizetésben késedelmes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom