Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-06-18 / 135. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925 június 18 A vármegye válasza a volt főispán búcsúlevelére. A törvényhatósági bizottság az állandó választmány javaelata alapján a belügyminiszter leira­tát tudomásul vette b a volt fő­ispán búcsúlevelére többek kö­zött a kővetkezőkben válaszol: »Amidőn a legnagyobb sajná­lattal vesszük tudomásul a be­fejezett tényt, Méltóságod távo­zását, fokozza ezen sajnálkozá­sunkat azon körülmény, hogy Méltóságod saját kérelmére men­tetett fel s igy távozása saját iniciativájára történt. Közel hat éves főispáni mű­ködése alatt Méltóságodat min­den hazafias és közjó elősegíté­sét célzó törekvésében a legna­gyobb lelkesedéssel támogattuk, ily irányú szándékai iránt min­dig teljes megértéssel voltunk, egyszóval a harmónia telje* volt Méltóságod és törvényhatósá­gunk között, nagyon fájdalma­san érint tehát bennünket, hogy Méltóságod saját elhatározásá­ból vált meg állásától. Nem ke­ressük erre vonatkozó elhatáro­zásának indokait, de meg kell állapitanunk, hogy vármegyénk és a haza érdeke ellene mond Méltóságod elhatározásának.mert a köznek feltétlen szüksége van oly intranzigens, izzó, hazafias, tetterős munkásokra, amilyen Méltóságod, ily férfiaknak nem szabad kivonni tetterejüket a legválságosabb időkben. Méltóságod működése alatt a vármegye minden intézménye és minden ügye iránt hivatali kö­telességét messzehaladő jóin­dulatot, érdeklődést és támoga­tást tanúsított és igen sok siker fűződött Méltóságod jóindulatú agilis tevékenységéhez. A sok­féle és sokirányú tevékenysége között csak néhányra mutatunk rá: ilyenek a Horthy akció, a pétervásárai járási székház meg vétele, a vármegyei börtönépü­let átalakításához és a hevesi járási székház építéséhez faanya­gok kiutalása, az Apcvidéki kő­bányák rt. részvénytöbbségének megvétele, gőzhengerek, teher- és személyautomobilok beszer­zése, utbiztosok létszámának sza­porítása, a létszámapasztás csök­kentése stb. Szükségesnek tartjuk külön kiemelni, hogy Méltóságod a ki­tüntetések adományozására vo­natkozó javaslatainál mindig csak az igazi érdemeket vette figyelembe s igy vármegyénk­ben nem fordult elő a tekintély rovására a kitüntetések indoko­latlan tömeges adományozása. Méltóságod meg nem alkuvó keresztény nemzeti gondolkozá­sával irányt adott a vármegye közönségének a ezzel nagyban hozzájárult vármegyénk korán konszolidálódott, nyugodt, bé­kés állapotának megszilárditásá­* hoz. Főispáni szőkének elfogla­lásakor ugyanis a forradalmak üszkös romjait kellett eltakarí­tani s ezt és a konszolidált ál­lapotok visszaállítását Méltósá­god részint eréllyei, részint ta­pintattal oly rövid idő alatt érte el, hogy a fájdalmas szomorú idők csakhamar a múlt emlékei­vé váltak. Amidőn mindezeket megálla­pítjuk, s amidőn Méltóságod tá­vozását a legnagyobb sajnálat­tal vesszük tudomásul, teljes mértékben elismerve Méltósá­godnak a vármegye érdekében kifejtett elévülhetetlen érdemeit, — mindezekért hálás köszöne- tünket fejezzük ki azon ismételt hó óhajunkkal, hogy Méltóságod hazafias munkálkodása a köz érdekében s a haza javára to­vábbra is megfelelő teret fog nyerni.« nek konzekvenciáit le kell vonni, mert egyoldalú törvénnyel a békeszerződést meg nem változ­tathatjuk. — Ha foglalkoztak volna a békeszerződéssel és az állampolgársági törvénnyel, ter­mészetesnek találták volna a szakasz rendelkezéseit. A Ház a szakaszt eredeti szövegében fogadja el. Következik a 4-ik szakasz, amely a két évi helyben lakás siói mentesít bizonyos szemé­lyeket. Petrovácz Gyula nem járul hozzá ahhoz, hogy ez a fel­mentés az egyesületek alkalma­zottaira is kiterjeszteisék. Java­solja, hogy a szakaszból az egyesület szót töröljék. A kormányzó születésnapja. Ma délelőit 9 órakor a nemzeti hadsereg egri csapatrészei a polgári hatóságok képviselőivel, ünnepi szentmisére gyűlnek ösz- sze a minoriták ődon templo­mába a kormányzó születésnapja alkalmából. Hatodik esztendeje ünnepe már ez a náp Csonka- magyarországnak. Hatodik éve vezeti már az ofcrantői tengeri csaták hőse, letiport hazánk ingó hajóját. A vörös hullámokból, a kis- antant aknái, a külső és belső el­lenségek szkillái, karibdiszei kö­zött ő kormányozta ki ezt a ha­jót hat évvel ezelőtt. Örök há­lára kötelezte nemzetét. Ha most, hat év után, az ad­riai tengeri haderők (legendás nevű egykori vezérének nagy dimenziókhoz szokott sasszeme a budavári palota magasságá­ból végigpillant 14- koldus vár­megyén, bizonyára észreveszi, hogy a vele szemben megnyil­vánult méltó hódolat nem ott a legnagyobb és legmélyebb, ahol a leghangosabb. Akkor hódo­lunk igazán a mai legelső ma gyár embernek, amikor benne nemcsak a nemzetgyűlés bizal­mának letéteményesét, hanem Szent István koronájával meg­koronázandó magyar királynak helytartóját látjuk. Ezzel a hó­dolattal kérjük az Ég áldását nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó fejére születése nap­ján. ___ (K) A Falu Országos Földmives Szövetség nagy propaganda gyűlése a Városházán. Eger, 1925. junius 17. Vasárnap délélőtt 10 órakor tartotta a Falu Országos Föld­mi vés Szövetség első kerületi propaganda gyűlését EgerbeD, mikorra az országos központból Bodó János nemzetgyűlési kép­viselő, a Szövetség ügyvezető igazgatója, Balogh Gyula igaz­gató ős dr. Szekeres László fő­titkár jöttek el városunkba és ismertették a Szövetség fontos­ságát és célját. Török Kálmán prépostkanonok beszéde a volt főispánról. Török Kálmán prépostkanonok emelkedett ezután szólásra ős a következő beszédet mcndotta: — A főispán ur távozására vonatkozó előterjesztéshez tör­vényhatósági bizottsági társaim nevében, kegyes engadelmükkel tudomásulvételt és hozzájárulást jelentve, azt hiszem, a magyar tisztességnek és férfias köteles­ségérzetnek teszek eleget, midőn a főispán ur távozásakor búcsú­szót emelek. Erre nem a kon­vencionális illemszokás ösztönöz, hanem őszinte méltányolása an­nak a következetes és a várme­gye érdekeit hazafias becavágy- gyal szolgáló működésnek, me­lyet a főispán ur magas bizalmi állásában kifejtett. — Talán sohasem volt kedve­zőtlenebb idő a főispáni szék elfoglalására mint az, amikor ö, forradalmak bukása után főis­pánul hozzánk érkezett. Közál­lapotaink magukon viselték a szégyenteljes forradalmak pusz­tításainak és fertőzésének geny- nyes sebeit s a terror szörnyű nyomásai alól fölszabadult lel­kek lázasan vágyták vissza a jog, törvény s igazság uralmát. E nehéz helyzetben rebbenetlen szemmel s biztos kézzel érvénye­sült a főispáni hatalom s ennek köszönhetjük azt, hogy várme­gyénkben minden nagyobb iz­gatom nélkül elsimultak a súrló­dási felületek s az egészséges köz­— A távozó főispán urnák másik nagy érdeme az, hogy fő- ispánsága egész ideje alatt szám­űzve voltak a vármegyéről a párttuták s közgyűléseink az egymás megbecsülése és a meg­értés szellemében folytak le, ami annál inkább is feljegyzésre méltó vármegyénk történetében, mert ez a megértés arra nézve is bi­zonyságul szolgál, hogy törvény­hatósági bizottságunk mindenek fölé helyezte a közérdeket ős az ország konszolidációjának nagy feladatait. Erre maga a távozó főispán ur adott példát és biz­tos irányítást az által, hogy fő­ispáni tisztének ellátásában meg­alkuvás nélkül vitte keresztül azt, amit a magasabb szempont és közérdek parancsolt. — A főispán ur váratlanul be­következett távozása, illetve sa­ját kérelmére történt fölmentése s ennek körülményei mindeneset­re *ajnálato3ak vármegyénkre nézve. De akitől bizalommal és férfias meghajlással veszünk bú­csút, attól azzal a reménykedés­sel válunk el, hogy tetterejét és hivatottságát a közpálya új mun­kakörében mielőbb kívánja a köz javára értékesíteni. A közgyűlés nagy ovációval fogadta Török Kálmán komoly, férfias szavait s áttértek a tárgy- sorozat további pontjainak tár­gyalására, melyekről lapunk más helyén számolunk be. szellem uralma kerekedett felül. Az állampolgárság és a két évi helyben- lakás a választójog vitájában. Budapest, junius 17. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 3/4ll órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Folytatják a vá­lasztójogi javaslat [részletes tár­gyalását. Peyer Károly kifogásolja a javaslatnak az állampolgárság igazolására vonatkozó rendelke­zéseit. Mert nézete szerint az állampolgárság kérdése Magyar- országon teljesen rendezetlen. Rakovszky Iván belügyminisz­ter : Törvény szabályozza azt már 45 év óta. Peyer Károly; Kifogásolja azt is, hogy akik királyi kegyelem­ből kapnak magyar állampol­gárságot, azok választójogot is kapnak. Rakovszky Iván belügyminisz­ter : Nézze meg a törvényt. Részletes tárgyalásoknál nem szoktunk igy össze-vissza be­szélni. Az elnök a vitát bezárja. Rakovszky I. belügyminiszter : Sem az állampolgárságról szóló törvényt sem a békeszerződést nem lehet megváltoztatni, az összes benyújtott indítványok pedig ezt célozzák. Az állam- polgárság kérdését a nemzet­közi jog szabályozza és ezt a kérdést egyoldalúan az erre vo­natkozó törvényjavaslatot és a békeszerződés ellenére nem le­het megoldani. Tény az, hogy a békeszerződés folytán olyan komplikációk állottak be, amely­

Next

/
Oldalképek
Tartalom