Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-06-17 / 134. szám

k 2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. június 17 Hódolatát, szeretetét és hűséges ragasz­kodását nyilvánítja a kormányzónak He­vesvármegye törvényhatósági bizottsága. Eger, 1925. junius 16. Ma, ha elmélyedő tekintettel vizsgáljuk a világesemények mozgalmait, mint általános tö­rekvést kell megállapítanunk, hogy különösen a háboruviselt népek és nemzetek lázas igye­kezettel élesztgetik a naciona­lizmust, a nemzeti eszmét s en­nek szolgálatába állítják mind­azokat az erőforrásokat, ame­lyek az idők folyásában a népet és nemzetet fejlődésének és ha­talmának egy-egy szerencsés korszakához juttatták. így akarja magát a nép és nemzet mintegy megismételni és pótolni mindazt, amit a nagy világküzdelemben elveszített. Nem akarok e gondolatnál időzni. Csak arra akarok vele rámutatni, hogy senki sem vesz­tett annyit a Dagy világküzde­lemben, mint a magyar s ezért egy nemzetnek sincs inkább ér­dekében élesztgetni a nemzeti eszmét és annak szolgálatába állítani a régi nagy, boldog Magyarország erőforrásait. Ez erőforrások között egyik leghatalmasabb a józan, tiszta magyar műveltség és az ebbe belegyökerező hazaszeretet. Jó­kai erre tanít . . . Midőn szüle­tésének százados fordulóján róla ünnepelve emlékezünk, az ő nagy szelleme szomorú sorsunk­ban szinte dörögve intézi hoz­zánk a költőtárs szavait: «Eszméim győzedelme lesz Legszebb emlékjelem!...» Midőn a száz éves bölcső ün­nepén a nemzet e nagyjai előtt Eger város ős vármegyénk leg­régibb irodalmi társasagának a zászlaját meghajtóra, magyar lé­lekkel fohászkodom, hogy ez a bölcső egyik tényezője legyen hazánk újjászületésének! ... Vitéz Veszprémy Dezső beszéde. Török Kálmán prépost káno­nom nagyhatású beszédét a dísz- közgyűlés kitörő éljenzéssel kö­szöntötte. Utána Vitéz Veszprémy Dezső leánygimnáziumi igazgató emel­kedett szólásra, mint az egri Gárdonyi Irodalmi Társaság ki­küldöttje. Ihletett szavakkal, vá­lasztékos irodalmi stílusban mint esztétikus és mint lángoló lelkű hazafias magyar ember máltatta Jókai művészetét. Gazdagságban, változatosságban —úgymond — egyetlen elbeszélőnk sem ha­sonlítható hozzá, ódaszerüen szárnyaló mondatokban emlé­kezett meg Petőfiről, akire 1849 előtt és Jókairól, akire 1849 után volt a magyar nemzetnek nagy szüksége és akik most mint fé­nyes ikarcsillag ragyognak a magyar égen és sugárzásuk be­tölti az egész világot. Vitéz Veszprémy magával ra­gadó ünnepi beszéde végén a meghatottság könnyei ragyogtak a szemekben. Isaák Gyula alispán köszöne­tét fejezle ki az illusztris szóno­koknak és indítványozta a dísz­közgyűlésnek, hogy jegyzőköny­vileg szószerint örökítsék meg az elhangzott ünnepi beszédeket. A díszközgyűlés lezajlása után néhány perccel Isaák Gyula alis­pán megnyitotta a törvényható­ság rendes nyári közgyűlését. Nem kezdhetik méltóbban, úgy­mond az alispán, ezt a közgyű­lést, mint a pőttárgyjegyzók első pontjának tárgyalásával, mely­nek címe: *Több bizottsági tag indítványa a kormányzó úr ő főméltóságát ért támadások ügyében.» Puchlin Lajos vármegyei fő­jegyző felolvasta az indítványt, melyben a vármegye biztosítja a kormányzót Hevesmegye kö­zönségének hódolatáról, hűségé­ről és ragaszkodásáról. Egyben indítványozzák, hogy ezt távi­ratban hozzák tudomására a kormányzónak és a kormány­nak, továbbá junius 21-ón, mi­kor a törvényhatóságok közösen is kifejezik hódolatukat, Heves­vármegye tiz tagú küldöttség­gel, élén az .alispánnal, járuljon a kormányzó elé. Az indítványt Babocsay Sán­dor, dr. Széky Páter, p3zonyi Elek János, ifj. Győrffy Kálmán, Pap János, Gosztony Andor, Csekó Gábor, dr. Kovács József ős gróf Keglevich Gyula írták alá. Dutkay Pál prelátus-kanonok fölemelő beszédében Horthy Mik­lós kormányzót, nemcsak mint a volt adriai hajóhad rettent­hetetlen vezérét, hanem mint a fajszerető ig?z magyart mutatja be, aki a proletárdiktatúra éhes fenevadjait elűzte fővárosunk­ból És most ezt a férfiút érik aljas támadások! Tiszta szívből üdvözli a kormányzót, Isten ál­dását kéri munkájára és elfo­gadásra ajánlja az indítványt. Óriási taps és kitörő éljenzés közben lelkesedve fogadják el az icdítványt, melynek követ- j keztében azonnal a következő Budapest, junius 16 MTI. A nemzetgyűlésen ma szokatlanul nagy számban jelentek meg a képviselők. Megjelent Bethlen István miniszterelnök is, akit a terembe lépésekor lelkes tapssal üdvözölt a jobboldal. Fél 12 óra után nyitotta meg az ülést Hu­szár Károly alelnök. A válasz­tójogi törvényjavaslat részletes tárgyalását folytatják. Az első szakaszhoz Haller József szólt hozzá. A szociál deaaoratáknál kifogásolják, hegy a keresztény szocialisták nem vesznek részt a vitában. A maga részéről sok­kal helyesebbnek tartaná, ha táviratokat küldték el a várme­gyeházáról : »Horthy Miklós Kormányzó Ur ó Főméltőságának Budapest. Hevesvármegye törvényható' sági .bizottsága hazafias fájda­lommal és mély megbotránko­zással látja az ország rendje, belső békéje ellen nap-nap után intézett támadásokat s nem tud­ja kellőképen elitélni azt a vak­merőségét, hogy ezen támadá­sokba az ország szeretett és nagyrabeasült kormányzójának személyét is belevonni merész­kedik. Amidőn a vármegye törvény­hatósági [bizottsága a támadáso­kat a legnagyobb megbotránko­zással visszautasítja, egyben Fő- méltóságod iránt hódolatát, sze­retetét és hűséges ragaszkodá­sát nyilvánítja. Isaák Gyula alispán.« • Miniszterelnök urnák Budapest. Hevesvármegye törvényható­sági bizottsága hazafias fájda­lommal és mély megbotránko­zással látja az ország rendje és belső békéje ellen nap-nap után intézett témadásokat s nem tudja kellőképen elitélni azt a vakme­rőséget, hogy ezen támadásokba az ország szeretett ős nagyra- becsült kormányzójának szemé­lyét is belevonni merészkedik. Amidőn a vármegye törvény­hatósági bizottsága Horthy Mik­lós Kormányzó Ur ó Föméltő- sága iránti hódolatát, szeretetét, hűséges ragaszkodását nyilvá­nítja, egyben felkéri a m. kir. kormányt, hogy törvényes Jha- táskörében tegyen meg mindent az ország rendjének és belső békéjének biztosítása érdekében. Isaák Gyula alispán.« csak a pártok vezér-szónokai fejtenék ki nézeteiket, mert an­nak a sok felszólalásnak, amely a szélső baloldal részéről történt, semmi értelme nincs. A javasla­tot nem fogadja el, mert általá­nos választójogot tart szükséges­nek. Javasolja, hogy a törvény egyenlő elbírálás alá vegye a nőket is, és a helyben lakást 6 hónapra szállítsa leg. Utánna Kéthli Anna szólal fel. A szakaszt nem fogadja el, mert szembe helyezkedik a demokrá­cia követelésével. Csatlakozik az előtte benyújtott módosító indít­ványhoz. Rakovszky Iván belügyminiszter arra a vádra reflektál, hogy az ellenzéknek nincsenek kilátásai arra, hogy módosító indítványéit honorálják. Megállapítja, hogy a kormánypárt a bizottságban nem zárkozott el a helyesnek bizonyult módosítások elfoga­dásától. Az ellenzék négy elemi elvégzése helyett az irni-olvasni tudás kritériumát követeli. Nagy különbség van az irni-olvasni tudás és bármily iskolai képzett­ség között. Az iskola logikus gondolkozásra is nevel és e mel­lett a vallás-erkölcsi és hazafias szellemet alkalmazza, a tanuló­kat az állam szempontjából meg­bízhatóvá igyekszik nevelni. A kurzusokról sokkal kevesebbet tanulnak, mint az iskolákban. Különben semmi akadálya nincs annak, hogy akinek meg van a megfelelő tudása, az az iskolai képzettséget megszerezhesse. Payer Károly: A hittanból megbukik! Rakovszky belügyminiszter: Tes­sék akkor a hittant megtanulni. Természetesen ha, valaki elvileg elzárkózik attól, hogy a hittant megtanulja, annak vonja le a konzekvenciáját. Az iskolai kép­zettségnek az is előnye, hogy kevesebb önkényre nevel, mint az irni-olvasni tudás. Szerdán d. e. 10-től VJl-ig minden iparos abbahagyja a munkát és minden kereskedő bezárja üzletét az országban, hogy igy demonstrálva megmu­tassa összetartását és erejét. Szinte elviselhetetlen már az iparosság helyzete, melyet ke- vésbbé értenek meg illetékes helyen. — Teljes üzlettelenség mellett a legmagasabb adózás. Elviselhetetlenül súlyos a hely­zet s ha sürgős segítség a kor­mány részéről az építkezések megindítása, a hitel-kérdés és az elviselhető arányos adózás tekin­tetében nem történik, több száz­ezer kicsiny, de megbízható ál- lamfentartó existencia tönkre megy, ami nemcsak a nemzeti eszmére, hanem különösen a meglazult társadalmi egyensúly­ra életveszélyes lehet. E napokon az ország nagyobb városaiban nagygyűlést rendez az iparos és kereskedő osztály s határozati javaslatokat hoznak a bajok orvoslására, amelyeket az illetékes minisztériumoknak küldöttségileg adnak át. Miután Egerben 21-én lesz az iparosságnak egy lap megindí­tásával karöltve, a rendkívüli közgyűlése, amelynek tárgyai az iparosság sérelmei, e napon fogja a határozati javaslatokat meghozni. — E gyűlésre a buda­pesti vezetőség is teljes szám­ban utazik le. Halmay Sándor az egri Ipartestűlet titkára A szocialisták nem akarják a hittant tanulni. Rakovszky Iván belügyminiszter érdekes beszéde az irni-olvasni tudásról és iskolai végzettségről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom