Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-06-05 / 125. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. június 5. péntek. XLII évf. 125 sz. Előfizetési dij postai szállítással: egg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Soha többé nem lesz olyan szép a mi számunkra az élet, mint volt a háború előtt. Akkor, mikor a Gott- erhalte volt a magyar szívek legfőbb szomorúsága s verő- féDyes júniusi vasárnapokon csendes elégültséggel itta szőlejében hús borát a polgár. Kossuth Lajost emlegettük és szerettük volna magyar kaptafára húzni a világot. A monarchiát mindenesetre. Ezek a régi jő idők eltűntek visszahozhatatlanul. Országunk állapotáról elmélkedve, mélységes bánat lesz úrrá a lelkűnkön, borunkat megkeserítik a bele- pergő könnyek s illata elszáll terhes adósságaink gondjának le- helletétől. A negyvennyolc nimbusza is szétfoszlott a világháború vérözönében s nagyraíörő álmokat legádázabb ellenségünk sem vethet a szemünkre. Az imperializmus vádja mindenesetre lepattan rongyaink páncéljáról. Most pedig a költővel folytatom : De ha elmúlt s többé vissza nem jő A víg ének s régi kedvetek: A jelennek búját édesítve, Fiaim, csak énekeljetek! A szomorúságban egyik vígasztalásunk, elhagyatotteágunk közepette nemzeti egységünk egyik erős kapcsa, mely átnyúlik a Királyhágó és Bükk bércein túlra, — a csüggedés óráiban bizalomnak és büszkeségnek forrása legyen a lélek mélyéből fakadó magyar dal. Nem az a kávéház illatú, vérszegény nóta, mely a pesti fütty- komponisták és kotta-kulik izzadságával aszalődik össze. Nsm is az az ütemuélküli és rímtelen, modern zagyvaság, melyben sok a nagy kezdőbetű, de kevés az érzelem. Nem is az a magyar nyelven, da exportcikkül megírt, nemzetközi használatra szánt, vizenyős vagy sikamlós holmi, melyet cégeink oly bőven ontanak a világpiacra. Nem ez a költészet és nem ez a muzsika fakad a nemzet leikéből s nem ez van hivatva a magyar dal történetében a mai kor fejezete alatt megörökítést nyerni. Az ősök büszkesége, a ragyogó múlt szomorűiága és dicsősége, ezer esztendő fájdalma és reménysége, egy nemes faj tiszta érzelmeasége izzik az igaz magyar dalban. Ennek a dalnak szentel a kővetkező napokban egy-egy ünnepet nagyra hivatott két dalegyesületünk: az Egri Dalkör s az Egri Polgári Dalkör. Aki csak teheti, az ünnepségeken való személyes részvételével tegyen tanúságot az ősöktől örökölt igazi magyar nóta mellett! Veterán. A Keresztény Gazdasági Párt a titkos és lajstromos választás alapján áll. Pefrovácz Gyula beszéde a választójogi javaslatról. Budapest, 1925. június 4. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 érakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A napirenden levő választójogi javaslathoz elsőnek Petrovácz Gyula szólal fel. Foglalkozik a támadásokkal amelyek az ellenzék részéről a Keresztény Gazdasági Pártot értők. A parlamentarizmus elvével nem tartja ellenkezőnek a párt azon álláspontját, hogy nem a kormányt nézi, hanem mindig csak a tárgyalás alatt lévő javaslatot és ezt csak akkor fogadja el, ha az pro- grammjának megfelel, de viszont minden javaslatnál igyekszik programmját érvényesíteni. A választójoggal kapcsolatbau szeretné, ha ez a javaslat nyugvó pontra jutna, de attól fél, hogy ezt nem fogják elérni, mert a javaslat nem elég egyszerű. A választójogi javaslat szerinte nem helyes, mert bár elfogadja a férfiak választójogára vonatkozó rendelkezéseit, mégis szükségesnek tartja, hogy a nők választójogát is ugyanolyan feltételekhez kössék, mint a férfiakét. — A választási rendszer tekintetében a titkos és lajstromos választás alapján áll. A nyílt választást kegyetlennek tartja, mert szükségünk van a titkos szavazásra a szociáldemokrata szakszervezetek terrorjával szemben is. Majd hoszasan fejtegeti a lajstromos szavazás előnyeit. A választói névjegyzékek össze- irási terve a bevallási rendszer szerint nem helyes. A fővárosban is közigazgatási kerületek szerint kellett volna választani. Akkor más lett volna az eredmény, meri még a törvényhatósági bizottsági választásoknál is, ahol a választókerületek szerint választottak, a destruktív elemek kerültek többségbe a Wolff- párttal szemben. Tetemre hivták Tasit és Pap-Fónagyot. Egymást vádolja a két gyanúsított. — Részleges beismerő vallomások. — Hogyan ölték meg Todoszit. — Izgalmas jelenetek a hullaházban. — Régebbi bűnök elkövetésével is gyanúsítja a rendőrség Todoszi állítólagos gyilkosait Eger, 1925. junius 4. Az Egerből Bakta falé vezető országúton május 2-án, szombaton éjjel Todoszi Jánoson elkövetett borzalmas rablőgyilkosság ügyében szakadatlanul folyik az egri államrendőrség nyomozása és a gyanúsítottak kihallgatása. Az elrabolt kocsi és ló sorsa. Vitéz Szabolcsy István detektív szerdán délután Kápolnára utazott, hogy megállapítsa, ki és kinek adta el a meggyilkolt To- doszinak lovát és kocsiját. A detektív bámulatos ügyességgel hamarosan kinyomozta, hogy az őrizetbe vett Tasi Sándor a kápolnai vásáron Földeák Adolf pestszentlőrinci lónagykereskedőnek adta el Todoszi elrabolt lovát, a kocsit pedig Farkas Mihály kápolnai földmi- ves udvarán hagyta a szerszámokkal és pokrócokkal együtt. A kocsi ma is ott áll a földmives portáján, aki csodálkozik, hogy az egri kocsiért még most sem jelentkezik a gazdája. E szerint az a koed, amit Pap-Főnagy Egerben adott el néhány nappal ezelőtt, nem a Todoszi kocsija volt. Hogyan hajtották végre a rablógyilkosságot? A rendőrség megállapításaiból és a hulla-szemléből következtetve a gyilkosságot az alábbi módon hajtották végre: Csütörtökön, április 30-án gondolták ki a gonosz tervet, melyet pénteken, május elsején részletesen megbeszéltek és május másodikán, szombaton már a végrehajtásához ishozzáfogtak. Todoszinak azt mondták, hogy szénáért mennek, tehát hozzon szénakötelet, de a kapát se felejtse otthon, mert arra is szükség lesz. Éjféltájban érhettek a vámházon túl, ahol a baktai országútiéi jobbra, mintegy 200 méter távolságban, mély szakadék tátong. Todoszi János hajtotta a lovat. A rablógyilkos, vagy a rablógyilkosok a háta mögött ültek. Hurkot csináltak a szénakötélből, észrevétlenül Todoszi nyakába dobták és megfojtották a szerencsétlen embert. Mikor az már halott volt, csomót kötöttek a hurokra, hogy szét ne oldódjék és a kötélen huzva vonszolták a holttestet a szakadékba, ahol az áldozatot saját kapájával sebtiben el is földelték. Tasit a kocsival és lóval éjjel 2 órakor már aTörökfó vendéglőben látták. Tetemre hívás. A rendőrség senkinek sem adott felvilágosítást a nyomozás eddigi eredményeiről. Mégis, a legnagyobb titokzatosság ellenére is, az egész városban beszélték, hogy délután a hullaházban tetemre hívást rendeznek a gyanúsítottakkal. Mikor Rántás Dániel detektív két rendőrrel megkötözve vezette Tasit és Pap-Fónagyot a Kisasszony-temető melletti hullaházba, valóságos tömeg kisérte őket. Tasi és Pap-Főnagy egész úton veszekedtek. Egymás szemére hányták régi bűneiket. A hullaháznál már ott voltak: Imregh Lajos dr. vizsgálóbíró, Türk Szilárd dr. törvényszéki orvos és Karikás József dr. főorvos. A boncasztalon ott feküdt Todoszi János kékülő holtteste. Nyakán hurokra és csomóra kö-
