Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-06-04 / 124. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. június 4 Vass József helyettes miniszterelnök a Benitzky-ügyről. A Somogyi-Bacso gyilkosság ügyében nem kaptak napirend előtti felszólalásra engedélyt a szociáldemokraták. Szövetkezeti értekezlet Egerben. A «Hangya» egri kirendeltsége körzetébe tartozó szövetkezetek a múlt héten tartották meg a Katholikus Legényegylet nagytermében első kerületi értekezletüket. Az értekezleten a vidéki szövetkezetek képviseletében azok vezetőségi tagjai zsúfolásig megtöltötték a nagytermet s a jelenlévők között ott láttuk a szövetkezeti ügyek iránt állandó jóakaratot tanúsító társadalmi kiválóságok közül Kronberger József apát, érseki iroda- igazgatót, Vígh Béla c. tankerületi főigazgatót, Matuszka Mihály apát-kanonokot, stb. A «Hangya» központ részéről Balogh Elemér gazd. főtanácsos, vezérigazgató, Anderlik Ignác kormánytanácsos, igazgató és Selmit8 Jenő osztályfőnök jelentek meg. Az értekezleten a szövetkezetek ügyeit, illetőleg aktuális és igen hasznos indítványok kerültek megvitatás alá, hogy a még mindig súlyosan ránk nehezedő válságos gazdasági időszakot! minden megrázkódtatás nélkül átélhessék. A szép számban megjelent vidéki szövetkezeti tagok fényes bizonyítékát adták a szövetkezetek élni akarásának s kitartó munkájukkal azok további fellendítését tűzték ki feladatul maguk elé. Háziipari kiállítás Gyöngyösön. Eger után Gyöngyösön rendezett az elmúlt héten háziipari kiállítást dr. Osepela Lajos vezetése alatt Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület háziipari szakosztálya. A megnyitáson Hevesvármegyét Isadk Gyula alispán, Puch- lin Lajos főjegyző és Mártontfy Lajos árvaBzéki elnök képviselték. A kiállítás megtekintésére József főherceg is megjelent Gyöngyösön és elismerését fejezte ki a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület eredményes kuliurszociális munkássága iránt. Az egri kiállítók művészi munkáikkal nagyszerű sikert arattak. Holczer Józiefné kiállítási díszoklevelet, Matuska Jánosné és az Egri Polgári fiú és leányiskola díszoklevelet nyertek. A gyöngyösi lapok az elragadtatás hangján írnak az egri kiállítók, különösen Matuska Jánosné iparművészeti munkáiról, melyek József főherceg tetszését is annyira megnyerték, hogy magas elismerését személyesen fejezte ki az egri ur-asszonynak. A gyöngyösi közönség, különösen az odaszármazott egriek, becsülésre méltó szeretettel ás melegséggel ünnepelték a kiállításon részt vett egrieket. A kiállítás kitűnő rendezéséért a legnagyobb elismerés dr. Cse- pela Lajost és Udvardy Cserna Jenőt a Heveem. Gazd. Egyesület agilis titkárát illeti. Budapest, junius 3. MTI. Szokatlanul zsúfolt padsorok előtt nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését délelőtt 11 órakor Scitovszky Béla elnök. Mindenek előtt kegyeletei szavakkal emlékezett meg az elhunyt Heinrich Ferenc nemzetgyűlési képviselőről. Az elnök ezután jelenti, hogy Szabó József, Peidl Gyula és Hegymegi-Kiss Pál a Somogyi .Bacsó-gyilkosság ügyé ben napirend előtti felszólalásra kértek engedélyt, de a kért engedélyt nem adta meg. (Felkiáltások a szociáldemokratáknál: Miért?) A többség elfogadja az elnöki intézkedést. Nagy zaj támad erre a Házban. A baloldalon a kővetkező felkiáltások hallatszanak: Mi lesz a gyilkosokkal ? Ebből nem lehet politikát csinálni! Peyer Károly : Mi lessz a felbúj tógátokkal ? Esztergályos János: A gyilkosok lelepl6zői! Propper : Ezt a kérdést tisztázni kell. Az elnök ezután jelenti, hogy Vass József helyettes miniszterelnök kíván szólni. Vass József: Azon üggyel kapcsolatban kívánok nehány szót A Bajai Újság Írja: Az egykor oly csendes, poros, parasztváros, ahogyan Szabadkát békében nevezték — alaposan megváltozott. A forgalma élénk lett, az utcákon villamosok, autók, autőbuizok, motorbiciklik száguldanak, az üzletek gomba módra szaporodtak el. Aki régen járt itt, rá sem ismer a világvárosi zűrzavarban az egyhangú bunyevác-metropolúra. A főutcán zsúfolt kávéházak, díszei kirakatok állítják meg a járókelőket. Egy dolog lepi meg elsősor- sorban is az embert. A legtöbbb ember szerbül beszél. A kávéházakban szerbül szól a pincér, kereskedésekben szerbül üdvöz- lik a betévedt vevőt. Igaz, ha valaki magyarul válaszol, azonnal magyarul is beszélnek vele. Sőt akad az ember olyan keres kedőre ii, aki a harsány: »Dohár dán, góspodine* n kívül egy azőt sem ért ezen a »zengzetes« nyelven. Egy magyar kereskedő azután meg is magyarázta, miért kell szerbül köszönni: — »így vau az itt kérem, hogy ha szerbeknek nem szerbül köszőlni, amely néhány nap óta az egész társadalmat és a politikai közvéleményt izgalomban tartja. (Zaj a szociáldemokratáknál. Peyer Károly: Az ország becsületéről van sző.) A baloldalról a következő felkiáltások hangzanak a jobboldal felé: Bűnpártolók! Mi van a felbujtókkal? Akasszák fel a gyilkosokat ős minden rendben lesz ! A jobboldalon egy hang : Fáj az az igazság maguknak! Vass: Én a magyar nemzet törvényhozásának egész nyugodtan és egész szenvtelenül kívánok beszélni az ügyről. Ennek két momentuma van és mind a kettő teljesen politikamentes. Az egyik momentum egy vallomásra vonatkozik. Ez birői kezekben levő ügy. Politikát belevinni tehát nem lahei. A másik momentum a nemzet egyetemességének érdeke. Az első kérdés a Somogyi -Bacsó kegyetlen meggyilkolása. Ez az ügy 1920. közepe táján történt és erről annak idején a miniszterelnök már akkor kielégítő nyilatkozatot tett. (Felkiáltások a baloldalon : Nem beszélni, hanem cselekedni kell !) szön az ember, a legnagyobb kellemetlenségnek teszi ki magát. Ezért szokás, hogy akiről bizonyosan nem tudjuk, hogy magyar, szerbül üdvözöljük. Ami biztos, az biztos«. A magyarság kulturális helyzete valósággal kétségbeejtő egész Jugoszláviában. Eltekintve az iskola kérdéstől, amely a jövő tanév kezdetén, mint a megszállás óta minden évben, ismét kisérteni fog, minden téren elnyomták a magyar kultúra fejlődését. Néhány nappal ezelőtt tiltották ki azokat a magyar lapokat, amelyek eddig árusíthatók voltak Jugoszláviában. Ma egyedül a Világ élvez kol- portáge jogot egész Jugoszláviában, sőt ennek a lapnak a terjesztését az egyes jugoszláv helyi hatóságok megkönnyíteni és előmozdítani tartoznak. Újabban még a budapesti színházi éi sport lapok terjesztését is megtiltották. Érdekes dolgokat mondott el egy bácskai ref. lelkész az ottani »Magyar Párt« szerepléséről: — »Amint ismeretes, a Magyar Párt ketté szakadt. A tulajdon- képeni Magyar Párt néhány kig®^«**»*«** & -rfttr-tisocursro m A szabadkai kaszárnya előtt letérdeltetik az éjszakai járókelőket. k magyarság kulturális helyzete Joguszláviában. Emigráns magyarok a Magyar Radikális Pártban. Szabadka, 1925. junius. ugrott tagja, szövetkezve bunye- vác, szerb és más igen megbiz- hatatlan elemekkel, megcsinálták a Magyar Radikális pártot. Ez a párt lehet radikális, lehet mármilyen, de magyar nem. Eltekintve attól, hogy idegen, tehát bunyevác ős szerb elemek is a tagjai közé tartoznak, akiket leginkább az érdek hajtott oda, van ennek az úgynevezett Magyar Radikális Pártnak több olyan tagja, akik ellen Magyar- országban hazaárulás cimőn eljárás folyt és annak következtében kellett emigrálnok. A magyar közönség egyik párttól sem remélhet semmit. A jugoszláviai magyarság helyzetére vonatkozólag jellemző epizódot mesél egy ismerősünk : »Éjszaka 11 órakor Szabadkán egy kaszárnya előtt vitt el az utam. A kaszárnya előtt szuro- nyos őr áll, aki rám kiáltott — »Sztoj!« Megálltam. Valamit mondott szerbül, amit nem értettem. Keresni akartam az útlevelem,hogy igazolhassam magam, amire — azt hiszem félreértette szándékomat és &bb8n a hiszemb&n, hogy rsvorvert keresek — igen jelentősen emelte rám a fegyvert. Erre feltartottam kezeimet, ő pedig átkutatott. Nem talált semmi gyanúsat, két kezével térdre nyomott ős intett hogy maradjak úgy. Méltatlankodá- éoiií mit sem használt ás bizony másfél óráig térdeltem a laktanya előtt, amikor valaki jött arra. Egy szabadkai fiatalember, akit hasonló aors ért. Bár az gagyogott valamit az ékes szerb nyelven, mégis le kellett térdelnie, nekem pedig intett, hogy most már mehetek. Megjött a felváltom. így szórakoznak Szabadkán a szerb hadsereg dicső hősei. A magyarságot valósággal üldözik. Nincs [száma az inzultusoknak, amely különösen az arnauta katonák részéről őri őket. Ebből a nációból pedig, jelenleg különösen a határmentén és a határ- menti helyiségekben van nagyon sok. SZÍNHÁZ. A névtelen asszony. Alexander Bisson-nak e közismert drámáját Harsányi Margit vendégfelléptével adták elő tegnap este a Városi Színházban. Jaquelin szerepében Har- sányi megrázóan őlethü volt és szinte túlságos realizmussal rajzolta meg a szenvedést, a halálos kínlódást. Gabányi Böske (Heléo) ős Justh Gyula (Laroque) a megszokott sikerrel játszottak. A törvényszéki jelenetben Sár- lay brillírozott Raymond szerepében. Védóbeszáde hatalmas tapsvihart keltett, amit meg is érdemelt, mert látszott rajta, hogy beható tanulmány tárgyává tette a minden drámai színész előtt ideális szerepet. (n.)
