Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-05-19 / 112. szám
L EGRI NÉPÚJSÁG *S£3^J .UlAvJBSaCE? «MfiBamBBISra Vívjuk ki a nemzetek egyenjogúságát s a többi magától fog jönni ! Ggőr, május 18. A Külügyi Társaság Apponyi Albert grófnak elnökletével vasárnap délelőtt tartotta ünnepi ülését a városháza közgyűlési termőben. Apponyi először a Népszövetségi Ligák Unióját ismertette. A Népszövetségi Ligák Uniójának az a célja, hogy tovább fejlesze Nemzetek Szövettégét olyképen, hogy az ne csak a kormányok képviselete, hanem a nép képviselete is legyen. Ma még győztes és legyőzött áll egymással szemben. Ma még nem lehet úgy beszélni, amint a szivünknek jól eme, de lehet kiegyenesedetten, önérzettel kívánni jogaink elismerését. Beszéde további során két- ségbeejtőnek jelzi a mai politikai konstellációt, mert egy súlyos angol államférfiu szavaiból az tűnik ki, hogy a békét kizárólag Németország helyzete veszélyezteti. Magyarország any- nyira körül van véve nála erő cebb államokkal, hogy Magyar- ország világpolitikai szempontból nem fontos. Ennek a felfogásnak az elterjedése a mi legnagyobb veszedelmünk. A mai európai konstelláció mutat bizonyos belső ellentéteket, amelyek alapján joggal lehet remélni olyan politikai kifejlődést; amelyben ez a kis pont, Magyarország számítani fog. Be kell vinni a köztudatba, hogy van magyar probléma. Genfben erőteljesen hangoztattam, hogy igenis meg van ez a magyar probléma ős hogy Magyarország minden fórum előtt protestál Trianon ellen és nem fogadja el véglegesnek a trianoni verdiktet. — Vívjuk ki a nemzetek egyenjogúságát s akkor a többi Isten segedelmével magától fog következni ! Éljenzéssel és felállással köszönte meg a hallgatóság Apponyi Albert gróf magával ragadó beszédét. Fischer-Colbrie Ágost kassai püspök halála. 2 az egri polgári iskolák, a kápolnai, kompolti, tófalui, domosz lói, verpeléti, viszneki, gyöngyösi tanfolyamok, a Mária-ta- noda, a Fehérvári Árvaház, Hol- czer Józsefné, Szőke, Tárnái, dr. Surányiné, Bolla, Semperger, Palik, Somogyi Katinka, Gréczitié, Matuskáné, Braunná, Kiísaé, Szivák Ilonka stb. stb. művészi és hasznos munkái töltik meg. A kiállításon a vármegye képviseletében Isaák Gyula alispán, Puchlin Lajos főjegyző, Már- tonffy Lajos árvaszéki elnök, a város részéről dr. Puky Árpád polgármester, Makrányi Gyula dr. tanácios, dr. Bossik Pál prépost, nemzetgyűlési képviselő, Erdőss Tivadar igazgató, a Gazdasági Egyesület, Borhy György alelnök, Szent-Iványi Farkas, UcL- vardy Os. Jenő, Engel Herman, továbbá az iskolák, egyletek vezetői nagy számban jelentek meg. A megnyitást sz. mise előzte meg, amelyet dr. Csepela LajoB mondott segédlettel. Ugyancsak ő üdvözölte a megjelent közönséget, mire Borhy György lelkes szavak kíséretében megnyitotta a kiállítást. — A zsűri Borhy Györgyné elnöklete alatt május 19-én tartja ülését. A kiállítás megtekintését kilátásba helyezte József Ferenc kir. herceg is, aki nejével ezidő szerint Párádon üdül. A kiállítás május 21-őn, áldozó csütörtökön, zárul. Pénteken a kiállítók átveszik tárgyaikat ős haza szállítják. A Gárdonyi Társaság folyó tanévi utolsó felolvasó ülését díszes közönség jelenlétében nyitotta meg dr .Kürti Menyhért c. tankerületi kir. főigazgató, a Társaság elnöke. A múlt század első negyedének nagy eseményeiről szólván, a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának évszázados fordulóját ünnepelte s reámutatott, hogy miként 1867-ben az Akadémiában öíszesűrűsödött nemzeti lélek hatalma kivívta a nemzeti megújhodást, akként a mai ifjúság már magában hordozza a jövő ígéretét. — Székfoglalóul Végh Kálmán Mátyás nyug. plébános, rendes tag olvasta föl derűvel dúsan átszőtt, érdekes Gárdonyi reminiszcenciáit s mint a nagy író gyermekkori barátja és élete alkonyának közvetlen szemlélője, közvetlen hangú előadásával mindvégig lebilincselte hallgatósága figyelmét. Ezután Vrataricsné Buzáth Anna r. tag, zajos tetszés mellett, ugyancsak székfoglalóul, nehány finoman ötvözött, hangulatos költeményét olvasta föl, melyek közül kettőt mai számunkban közlünk. — Kürti elnöknek a Társaság egész évi működésére visszatekintő lelkes szavai zár ták be az előkelő színvonalú irodalmi ünnepséget. Eger, 1925. május 18. | A cseh igában nyögő Kassáról, szomorú távirat érkezett ma reggel az egri érseki rezidenciába : «Fischer-Colbrie Ágost kassai püspök f. hó 17 - ón, vasárnap, este II órakor meghalt.» A törhetetlen magyar lelkű püspök halálával váratlan és fájdalma^ csapás érte az egész magyar nemzetet. Mert nemcsak Kassának, nemcsak egyházmegyéjének hanem 'az egyetemes magyar nemzet ügyének szentelte jóságos életét a nemeslolkü főpap. Előttünk,— hazánknak e csonka részében élő magyarok előtt, — élő reménység volt a püspök, hogy a Magyar Hiszekegybe foglalt hő kérésünket hamarosan meghallgatja az Űr. Nekünk itt e csonka országban egyik dicsőséges szép álmunk foszlott szét halálával. Nekik pedig ott a trianoni korlátok által tőlünk elválasztott fel vidéki magyar véreinknek, szellemi és politikai vezérük szállott sírba a főpásztorral. Amíg innen a magyar végekről, a gyász és fájdalom sóhaja száll a kassai ravatal felé, addig Prágában talán örömtüzeket gyújt a c"eh hatalom, mert Fischer Colbrie-ve 1 a felvidéki magyarságnak utolsó és legerősebb mentsvára dőlt meg. Életrajzi adatok. Fischer-Colbrie Ágost 1863. október 16-án született a bars- megyei Zseliz községben. 1886- ban az esztergomi egyházmegye pipjává szentelik. 1888-ban sub auepiciia Iinperatoris avatják theologiai doktorrá a bécsi egyetemen. 1894 ben pápai kamaráé. 1900-ban esztergomi kanonok, 1902-ben a bécsi Pázmá^y-Kol- légiura rektora. Innen nevezik ki 1904-ben Bubics Zsigmond kassai püspök msilé koadjutor- nak cum jure successionis 1905- ben szentelik püspökké. 1906-ban a kassai egyházmegye apostoli adminisztrátora. 1907. májusában az elhunyt Bubics püspök helyébe mint megyés püspök lép a kassai egyházmegye élére. Fischer-Colbrie Ágost püspök egész életét a legnagyobb szegénységben töltötte. Minden pénzét a magyar intézmények támogatására fordította. Napilapokat, pártokat, keresztény szocialista szervezeteket tartóit fenn. A cseh megszállás óta valósággal mártír-életet élt. A csehek mindent elkövettek, hogy lemondásra bírják. Cseh koto nákat, lőgionistákat kvártélyoz- t«k be a püspök rezidenciájába. Állandó megfigyelés alatt tartották és életére is törtek a cseh zsoldosok. A püspököt magyarjainak és tótjainak impozáns nagy azereteta védte meg. A felvidéki pásztorlevelek miatt újabb politikai üldöztetés jutott osztályrészül a főpásztornak, aki a négyheti szertartások végzése alkalmával megbetegedett. A csehek állandó zaklatása és fenyegetése által okozott izgalmak annyira megtörték a püspök gyenge testét, hogy a betegséget nem bírta ki. Híveinek, keresztény szocialistáinak százezrei tömött sorokban keserű fájdalommal állanak sírjánál. »Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában 1» 1925. május 1 9 ——W M— Hm jflmok és vágyak óceánja. Vágyak torán, álmok torán Kis érbe jut az óceán. Kis érbe érve elsimul És csendesen karjába hull . . . Feled sirályt, vihart, szelet S a hullámaókolt szírieket. — Feled hajót, halálsikolyt Feled borzalmat, mely rikolt.. . S vágyak torán, álmok torán Kis érbe jut az óceán. Tudom sötét lesz utam. Valami a nagy messzeségben Ügy hív magához, vonz, úgy [csalogat Valami szép szent csodás [Nyugalom Tudom engem is magába fogad. Tudom, rögös, sötét lesz utam, És sötétben járni nehéz nagyon, De vár a csodás szent Hívogató, S oltáron ott ég áldozatom! S a hamvvedret magasra tartva Viszem maroknyi életemet — Tudom, megáld, kórjába fogad, S engem tévelygőt — révbe vezet. V. Buzáth Jfnna. SZÍNHÁZ. Pintyőke. Adorján László szöveg9 és Jatskó Rezső muzsikája a bájos operettben nem emelkedik ugyan a dilettánsnál magasabbra, mégis a legmelegebb érzelmeket költik fel a lélekben, a leggyön- gédebb húrokat rezegtetik meg a szivekben. A darab nyiiván keretnek készült, hogy Jatzkó Cia, a 11 évGS gyermekpritna- donna, ebből a tarka rámából ragyogtassa felénk caodagyer- mekségónek kápráztató színeit. A kis Giáről a legvánebb kritikus sem mondhat mást, mint az egri színházat két estén át színültig megtöltő közönség, mely elragadtatással nyönyörködött a helyes kis gyermekprimadonná- naii minden mozdulatában, minden szavában. Az egri közönség leikéhez ölelte és tetszésének minden jelével elhalmozta a drága csöppséget. A karzatot megtöltő egyszerű nép éppen úgy, mint a páholyok vagy zártszékek előkelő hölgyei ás urai. Tamás Benő budapesti vendég komikus (Harry Fox) volt a kis Cia mellett a' két este hőse. Ügyes táncaival, ötleteivel, Chaplin-imitá- eiőival, nem tudott betelni a publikum. Egyik estén tízszer, a másikon hatszor kénytelen volt ujrázni a Jackie-vé vedlett Ciával. Bellák Aranka a szakácsnő, Falussy István az ezredes, Márkus Lajos a fess huszártiszt, Molnár Lili Tilla, Weszeli Pál a tisztiszolga, Kürthy Károly a földbirtokos szerepében vívták ki a nézők osztatlan tetszését. A Pintyőke egyébként kitűnő példa arra, hogy frivolitás nélkül is érhet el a színház tomboló sikert. (r.) * Tisza Karola három operettben lép ismét az egri közönség elé. Kedden este a Szibill, szerdán a Leányvásár, csütörtökön pedig a Diadalmas asszony fő női szerepét jfitsza a nagynevű priJ madonna. II
