Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-01-15 / 11. szám

Eger, 1925 január 15. csütörtök, ajuii évi. n »*. 9 * Ára 2000, vasárnap 3000 korona. Előfizetési díj posts! szállítással XSI8 sóra . 45.000 K I Égé« és félévi elfiflxctést :'j itggedévre 120.000 K I nem fogadnak el. Szerkesztőség i Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. len külföldi állam mögött sem Bethlen választójogi reformja. Eger, 1925. január 13. Az egyságespárt legutóbbi értekezletén Bethlen miniszter­elnök beszédet mondott, mely a jelen összes aktuális politikai programmpontjainak megvilágí­tása és taglalása volt. Fontos volt beszédének az a része, amely a választói jog sokat hánytor- gatott kérdéséről szólt. A minisz­terelnök e probléma fejtegetését egy mélyértelmü összehasonlítás­sal vezette be, mely frappánsan világította meg a liberalizmus őa radikálizmus különbözőségéi. A radikálizmus tulajdonképen a liberalizmusnak egy elfajulása, mely nem az építést teszi cél­jává, hanem a rombolást. A li­beralizmus eltővelyedett gyer­meke a radikálizmus, amely kész apját felfalni. A liberalizmussal és radikálizmussal bizonyos mér­tékben szemben áll a konzerva­tivizmus, mely nem programai, de módszer mindazoknak a fon­tos vívmányoknak és haladások­nak a megvalósítására, amelyek a nemzet korszerű helyzetével, pillanatnyi életkörülményeivel összeegyeztethetők. . Ezen a ponton tért át a mi­niszterelnök a választói jog kér­désére s az általános, egyenlő és titkos választási módszert rö­viden, de oly mélyérteimüleg világította meg, mint eddig még kevesen. <Az általános, egyenlő, titkos választójognak a jelentő­sége a tömegek túlsúlya a qua- litások felett.» Ez volt a minisz­terelnök megállapítása s el kell iemernünk, hogy rövidségében íb rendkívül szemléletes és frappáns. Valóban nagy kérdés az, hogy a politikai érvényesülés egyetlen kritériumává tehetjük-e minden rend veszélyeztetése nélkül a ,tömegszerüséget, egyes osztá­lyoknak a számosságát. Nevet­séges volna egy divatos frázis kedvéért életbe léptetni oly re­formot, mely az ország jelen fej­lődésével össze nem egyeztet­hető s melynek eredménye csak zavart és felfordulást okozna. A miniszterelnök megfontoltan,, de mélyrelátóan foglalt állást a választói jog kérdésében. Rá­mutatott arrs^hogy Magyarország az utolsó évtizedben oly:n ug­rást csinált e ponton, hogy egyet­marad el. Az általános, egyenlő, titkos választói jog követelőinek nem szabad elfelejteniük, hogy manapság titokban egy egész Európát forradalmasítani akaró áramlattal kell számolnunk s egy propaganda mindenütt a vissza­vonás csiráit igyekszik elhinteni. Ha némely külföldi állam de­mokratikus intézmények terén előbbre van nálunk, annak ma­gyarázata abban lelhető fel, hogy ott az államok életütemének sza­bályozására elsősorban hivatott középosztály sokkal számosabb, sokkal mélyebb gyökerű. Nálunk meg kell várni a földreform ered­ményeinek üdvös kihatásait, ne­velnünk kell a nemzet nagy erőtömegeit képviselő kisgazda- osztályt s azután kell befogadni ős képessé tenni őket arra, hogy az országban jelentékeny poli­tikai erőt képviseljenek. Európa Budapestről írja tudósítónk: Alkalmunk volt tájékozódást sze­rezni . arról, miképpen véleked­nek a nemzetgyűlés egyes párijai Bethlen beszédéről, melyet a mi­niszterelnök az egységest párt vacsoráján mondott. A kormánypárt lelkesedik, ör­vend az eredményen. A párt fe­gyelmét tökéletesnek mondják. Összhangja jobb, mint bármikor volt. Azt hangoztatják, hogy ilyen körülmények között szépen ^be lehet váltani a párt programra- ját és a választójogi kérdések megoldása után a közjogi kér­déseket is bátran elövehetik. A Keresztény Gazdasági Párt, mely ma a legerősebb kormány- támogató párt, különösen a ra­dikálisok ellen foglalt határozott álláspontot fogadta tetszéssel. Az egyetlen, ami nem fedi a Keresztény Gazdasági Párt pro- grammját, az, amit a miniszter- elnök a választójog titkosságá­ról mondott. De itt is megnyug­tató, hogy ebben a kérdésben szabadkezet biztosít a pártja tagjainak is. A Heinrich-téle pártban, mely összekötő kapocs a kormány ős a Rassay—Ugrón ellenzéki csoport között, azt fogadták meg­viszonyainak ismerete mellett s figyelemre méltatva speciálisan a magyar viszonyokat, mindenki előtt világosnak kell lenni, hogy a jelen pillanatban a választói jog terén az eddiginél tovább menni, végzetes kockajáték volna. A miniszterelnök azzal végezte beszédét, hogy a párt nem kö­teles a pártfegyelem szigorú el­vei alapján szavazni a nyílt, vagy titkos szavazás kérdésében, de kötelességének tartja figyelmez­tetni a párt összes tagjait a tör­ténelem előtti felelősségre. Azok a szavak és azok a szem­pontok, amelyek a miniszterelnök fejtegetéséből, kihangzottak egy — az adott viszonyokkal szá­moló — józan reálpolitikus véle­ményét fejezik ki, aki arra tö­rekszik, hogy hazájának a lehető legtöbbet használjon, de nem hajlandó oktalan lépésekkel a nemzet létalapjait megrendíteni. | nyugvással, amit a miniszterel­nök a nemes érdemben vett li­beralizmusról mondott. A fajvédők, bár hibáztatják, hogy Bethlen a szocialistákkal paktumot kötött, a radikálisok elleni harcban erősen támogatni fogják a kormányt. A demokrata ellenzékiek ve­gyes érzelmekkel fogadták Beth­len kijelentéseit. Egyesek azon­ban már itt is kijelentették, hogy jobban képviselik érdekeiket, ha az üléseken rősztvesznek. A miniszterelnök beszéde álta­lában közelebb bozta egymáshoz a pártok többségét és csak a mint­egy 45 főnyi szociáldemokrata vagy polgári demokrata radiká­lis csoportot állította szembe az eddigieknél is erősebben a kor­mánnyal. Újabb sztrájkmozgalmat készí­tenek elő a szociáldemokraták a bányamunkások között. Budapestről jelentik: A szo­ciáldemokraták újabb sztrájk­mozgalmat készítenek elő a bá- nyamunkáaság között. Februárra újabb bányászsztrájk várható az izgatás következtében. A belgrádi magyar követ kijelen­tése a Radícs-féle szerződésről. Belgrád január Í4. (Avala) A külügyminisztérium a követ­kező közleményt tette közzé: A magyar követ tegnap meg- jzlent Nincsics külügyminiszter­nél, kinek kormánya nevében kijelentette, hogy a magyar kor­mány sohasem kötött Radiccial semmiféle szerződést. ke «sä zaias iBE csacaetsa ssta esues A magyar egyetemi ifjak fogadtatása Konstantinápolyban. Konstantinápoly január 14. (Török Távirati Iroda.) Tegnap­este 8 órakor érkeztek meg a törökországi tanulmány útra in­dult magyar egyetemi hallgatók Konstanlinápolyba. A pályaud­varon rendkívül lelkes fogadta­tásban részesítették óiét. Török és magyar zászlókkal díszítették fel a fogadtatás helyét. A zene­kar a magyar és a török him­nuszt játszotta. A kölcsönös üd­vözlő beszédek a török-magyar barátságot hangsúlyozták. Megtalálták Radios haditerveit. Zágrábból jelentik: Radios István kiszabadult párthívei teg­nap tanácskoztak védőikkel. El­határozták, hogy visszavonják a- mentelmi joguk megsértése miatt beadott panaszt, hogy így gyorsíthassák az eljárást. így természetesen Radics fogsága is perrendszerű vizsgálati fogsággá változik át. Radics iratai között orosz nyelven írt okmányt ta­láltak, mely a parasztvezérnek négy esetre kidolgozott hadi­terveit tartalmazza. Részletesen kidolgozta Radics e tervezetben, mi a teendő 1. ) ha a szerb királyt meg­gyilkolják ; 2. ha tiszti összeesküvés kö­vetkeztében lázadás törne ki; 3. a horvát nép elszakadása esetén; 4. ha a parasztpárt többséget nyerne a választásokon. Harminc százalékos vasúti kedvezmény a Rómába utazóknak. Rómából jelentik: Az olasz kormány 30 százalékos vasúti kedvezményt ad a szent év alatt Rómába utazóknak. na—i;,u hiwmso A miniszterelnök beszéde közelebb hozta egymáshoz a polgári pártokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom