Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-05-08 / 103. szám

Előfizetési díj postai szállítással: egg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Ég az arcod, ha végigsétálsz a Széchenyi-ut- cán s a friss tavaszi szél ar­codba vágja az úttest szemetét; pórusaidat izgatja a por, szemei­det könDyezósre ingerli s te haj­landó vagy holmi Ázsiát emle­getni, szeretnél minden illetékes s nem illetékes »tényezőt« hala­déktalanul meginterpellálni e tűrhetetlen állapot miatt. De ha ugyanakkor végigsétálsz a Széchenyi-utcán a a friss ta­vaszi szélben egyéb szemetek kavarognak: gyűlölködés em­beri indulatai, megszőlás, plety­kák, ellenőrizhetetlen pikantéri­ák, melyek sohasem anöak szól­nak, akihez intézve vannak, — egyáltalán nem ég az arcod, sőt valami különös perverz gyönyör­rel gyűjtögeted össze innen is — onnan is, ettől is — attól is a kedves hir-csemegőket, mint a méhecske a mézet. Aztán, mint­hogy nem vagy önző s roesz szivű, itt is — ott is leadsz egy csipetet saját sütésü híreidből s közben meg vagy győződve ar­ról, hogy fontos közéleti tevé­kenységet fejtesz ki. Valóban, napjainkban orgiá­kat ül a felelőtlen rádiő-hirszol- gálatnak ez a módja. Valahol elhangzik egy ártatlannak látszó megjegyzés, az eleven antennák mindig működésben vannak, a leadó állomások azonnal mun­kához látnak, a hullámok kava­rognak, séta, munka, .pihenés közben, hivatalban, pincében, magánlakásban s más egyebütt, de mindenütt vannak a pletyka- hullámhosszra beállított eleven felvevókészülékek, mblyek min­den műszaki előismeret nélkül is rögtön leadőkészülékké vál­tozhatnak át. Napjaink több műkifajezést szültek e tevékenység megjelö­lésére, mint az előző korok összevéve. Azelőtt a «kávénéni- kék> voltak nevezetesek a plety­kálkodásukról, azelőtt «szapul- ták> az emberek egymást, ma egyenesen «vesézik,» «fúrják,» •fűrészelik» egymást a felebará­tok, hogy a durvább kifejezé­seket ne is említsük. Kivesézik a legbensőbb gondolataidat és érzéseidet, melyek ismeretéhez •őszinte» s «meghitt» barátság révén jutottak; megfúrják az egyéni tisztességedet s jőhirne- ved edényét, hogy te is olyan üres és kongó légy, mint ők; darabokba akarják fűrészelni legdrágább kincsedet: becsüle­tedet, hogy te se lehess egész ember a sok félember között. A becsületsértési s rágalmazási perek szédítő lavinája pontos fokmérője ennek a veeézési má­niának ; feldúlt családi tűzhelyek, egy nevetséges dinnyehéjon el­csúszott hivatalit gazdasági s közéleti karriérek, egymásra gyil­kos szemekkel tekintő volt jő- barátok, gyászos áldozatai ennek az undok járványnak. Pedig ha meggondolná min­den öntudatos és öntudatlan veeéző és pletykaterjesztő: ma neked, holnap nekem ! E becil- lusokon átok van, mely vissza­száll arra, aki megfertőzött szá­jából a világba röpítette őket. Tegye mindegyik a kezét a szi­vére, s mondja el a lelkiismerete szavával: én feddhetetlen vagyok, én bennem nincs folt, nincs hi­ba, én méltó vagyok az erkölcs- bírói tisztre s élethivatásomnak tartom kérdezetlenül is megbí­rálni embertársaimat! És ha van még gerince a lelkiismere- tánek, ily önvizsgálat után rá kell jönnie arra, hogy ajánlato­sabb csöndben, homályban ma­radni s másokról vagy jót vagy semmit sem mondani. Vagy talán célszerűbb ezt a mondást követni: »üvölts együtt a farkasokkal, nem fognak szét- szaggatni!« ? ! Dr. Urbán Gusztáv. Szilágyi Lajos és Bethlen István gróf miniszterelnök vitája a nemzetgyűlésen. Budapest, május 7. MTI. A nemzetgyűlés mai ülésén Szilágyi Lajos napirend előtt szólal fel. Bejelenti, hogy az Országos De­mokratikus Szövetség elhatároz­ta, hogy feladja a passzivitást s a nemzetgyűlés kebelén belül veszi fel a harcot a kormány el­len. A miniszterelnöknek avval a kijelentésével foglalkozik, hogy a nemzetgyűlés nem alkotmá- nyozó nemzetgyűlés. Szerinte ebben az esetben a nemzetgyű­lés nem alkothatja meg a vá­lasztójogi törvényt, amely lénye­gében alkotmányozás. Kifogá­solja, hogy a kormány csak most kéri a választójogi rende­let jóváhagyását. Tiltakozik a választójogi javaslat ellen, mert nézete szerint nem a nemzet ér­dekében alkotják meg. Ha a miniszterelnök közele­dik az ellenzék felfogásához a titkosság kérdésében, akkor rö­vid idő alatt olyan törvényja­vaslattal jöhet a Ház elé, ame­lyet nehány nap alatt le lehet tárgyalni. Bethlen István miniszterelnök azonnal válaszol'a felszólalásra : Capitis deminutiőt sem a kép­viselő ur, sem semmiféle ellen­zék nem várhat és nem követel­het. Éles felszólalására nehéz válaszolnom, mert nem akarom kiélesiteni a helyzetet. Matura előtt. A fiú-kereskedelmiben most lesz az első érettségi. Eger iskolaváros. Nem győz­tük egy nap felsorolni, hogy me­lyik intézetben mikor és hogyan következik az utolső osztályt végző növendékek vizsgáztatása. Ezért ma újból folytatjuk tegnap megkezdett cikkünket. Az érsek! fiú felsőkeres­kedelmi iskolában. A lV-ik évfolyam előadásai, illetőleg összefoglaló ismétlései május hő 29-én érnek véget. Az írásbeli érettségi vizsgálatok jú­nius 2 —8-áig bezárólag tartanak. A sáőbéíi érettségi vizsgálatok jun. 22—23-án lesznek Dr. Bartos Róbert miniszteri tanácsos, ügy­osztályvezető elnöklete alatt. Itt érdemesnek tartjuk megjegyezni, hogy az intézetnek most lesznek az első érettségi vizsgálatai, most először bocsátja ki az Alma Mater, végzet^ növendékeit az életbe. A többi évfolyamoknál június hő 26-áig tartanak az előadások, illetőleg az összefoglaló ismét­lések. Az évet június 29-én zárják. Az érseki fiú tanítóképző intézetben. Az V-ik évfolyam előadásai és képesítői május hő 15-éig tar­tanak. A végleges vizsgálati rend még nincs megállapítva, mert mióta a tanítóképzés V évfolyamon át tart, most lesznek az első képesítések. Tíz millióval segíti Borsodvárme- gye az emődi árvízkárosultakat. Miskolcról jelentik: Zsóry György alispán kedden délután Ernődre utazott, hogy a szombat délutáni jőgvihar által okozott károkat megtekintse és a szükséges intézkedéseket meg­tegye. A látottak alapján az al­ispán megállapította, hogy Ernőd községet súlyosan megrongálta a vihar. Nemcsak tizenhárom lakóházat döntött teljesen romba a zivatar, hanem felbecsülhetet­len károkat okozott különösen a mezőgazdaságban. Ernőd 200 holdas szőllőhegyót, melynek körülbelül negyedrésze szántó­föld, teljesen elmosta a vizáradat, úgy hogy ez a terület haszna­vehetetlenné vált. Hasonlóan el­pusztította az emődi uradalom egy 200 holdas búzatábláját és mintegy 65 hold borsó és lencse ültetvényt tett tönkre. A jég még kedden is egyes helyeken másfél méter vastag volt és a község közepe táján, a hid alatt, még nem olvadt fel a három méter vastag jégréteg. Az árvizvesze- delem egyik oka az volt, hogy az elpusztult házak javarésze a vízfolyás oldalába volt építve, azonkívül sok háznak a kerítése benyúlt a mederbe és igy ezek eltorlaszolták a medret. A vízfolyás medrét egyébként a község már kitisztíttatta és az alispán utasította a kultúr­mérnöki hivatalt, hogy a medert rövidesen szabályozza. Az árvízkárosultak gyorsse­gélyére a község négymillió ko­ronát utalt ki, mig az alispán a vármegye pénztárából tiz millió koronával járult a károsultak se­gélyezéséhez és engedélyt adott, hogy az emődi ínségesek segí­tésére gyűjtést indítsanak az egész vármegye területén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom