Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-01-14 / 10. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 korona. Eger, 1925. január 14. szerda, kin evr. iu sz. Előfizetési díj postai szállítással Sas hóra • 15.000 K I Égés« és félévi előfizetést JScggedevre 120.000 K I nem fogadunk el. -----POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség i Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Alispáni jelentés az elmúlt hónapról. A közigazgatási bizottság tagjainak tevékenysége. Ä gyöngyösi riadó. Nana hittünk füleinknek, mikor hallottuk és szemeinknek, mikor olvastuk, hogy színmagyar vármegyénkben, a hitéhez, hazájához hű Hevesvármegye egyik központjában, a vallásos, hazafias Gyöngyösön, nagy gyűlést tartottak a szabadkőművesek. És a szemünk előtt lefolyt szomorú események, forradalom, országrontás, országvesztés után, melyben a páholyok vezetői főszerepeket játszottak, az álsaluk megcsonkított országban újra szóhoz jutnak és gyülekeznek a szabadkőműves zászlóaljak. És a magyar nemzet legmegbízhatóbb társadalmához tartozó személyeket is látunk közöttük. A nemzet egyik erkölcsi fundamentumának, a magyar bírói karnak, több tagját is regisztrálják a gyűlés résztvevői között. Elszomorító esemény a gyöngyösi szabadkőműves nagygyűlés. A páholyok bizonyára valamilyen külső biztatásra vettek bátorságot erre a födépésre. Ám a magyarságot nem vezethetik többé félre a vakoló kanál és a kalapács titokzatos lovagjai. A gyöngyösi gyűlést riadónak veszi a keresztény magyarság és sorompóba áll minden újabb métely ellen. Szabadkőművesek vannak Angliában, vannak Amerikában. Tisztes közéleti állásokat is töltenek be. Munkájuk ezeknek inkább közjóra irányul. De ebben a csonkaországban álarcnak, álruhának használták a szabad- kőműves szerszámokat, a titkos szertartásokat és a páholyokat. Még ha talán üdvös gondolatokat hirdettek volna, még akkor is pu ztulásra kellene Ítélnie az öntud tra támadt nemzetnek ezt a szervezkedést. Mert a szabadkőműves elnevezés Magyarországon, magyar ember lelkében, a Kún Bélák, Jászi Oszkárok és Bokányik nevével rokon. Gyöngyösön azt érték el a szabadkőműves páholyok, hogy megláttuk kicsodák ők és hol keressük őket. Megköszönhetjük nekik, hogy föllépésük riadót fúvatott a keresztény társadalomban : Fel a bástyákra, munkára a métely irtására, a konkoly kigyomlálására. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága ma délelőtt 10 órakor tartotta ülését Vitéz Bobory György dr. főispán elnöklete alatt. Az ülés megkezdése előtt az egymással beszélgető bizottsági tagok nagy megbotránkozásuknak adtak kifejezést a gyöngyösi fszabadkőmüves botrány fölött. Az elnöklő főispán pont 10 órakor megnyitotta az ülést. Puchlin Lajos vármegyei főjegyző felolvasta a múlt hőről szőlő alispáni jelentést, mely többek között így hangzik: A bizottság választott tagjainak múlt évi tevékenységéről a szokásos adatok a következők : A 12 rendes ős a juoius 7-én tartott rendkívüli, tehát összesen 13 gyűlésből Babócsay Sándor, Beniczky György és Dutkav Pál 12. Borhy György 10, gróf Keglevich Gyula, Piőaz István és Ridárcsik Imre 8, Török Kálmán 7, Graefl Jenő 5, Mayer János 3 gyűlésen vett részt. A vármegye alispánja dr. Fi- czere Jenő szolgabirót Hevesről Tiszafüredre, Fábián Zoltán szolgabirót Pétervásáráről GyönEger, 1925. január 13. Külön fejezetet érdemel a vármegye közigazgatási bizottsági ülésének az a része, mely az adózók túlterhelésével foglalkozott. Graefl Jenő nemzetgyűlési képviselő kiemelte, hogy a rendes adók mellett fölsorakoztatott különféle appendix adók összege oly nagyra nőtt, hogy felülmúlja az egyenes állami adót egy-egy birtokosnál. Most a Mezőgazdasági Kamarai illeték összegét 2 százalékban vetik ki a birtokosokra. — Indítványozza, Írjanak fel a földmívelésügyi miniszterhez, hogy a Kamarának,— melyről eddig úgyis cask azt tudják, hogy van, de működését még nem tapasztalták, — ne 2, hanem gyösre, dr. Svetitska Antal szolgabirót Pétervásáráről Hevesre helyezte át és Lázár Lajos új szolgabirót Pétervásárára osztotta be. A fegyelmi eljárás alatt állő Alpári Imre gyöngyösi tb. fő- szoigabiró beosztását egyelőre függőben tartotta és az iránt később fog intézkedni,— továbbá dr. Szeíényi János vármegyei aljegyzőt viselt fóispáni titkári állása alól felmentvén, helyébe a főispáni titkári teendők ellátására Székelyhidy Géza tiszafüredi szolgabirót rendelte be hivatalához, végül a nyugdíjazás folytán megüresedett hevesi járási irodasegédti'izti állásra Odry ! Gyula dijnokot nevezte ki. — Dr. Szeíényi János őb dr. Jab- lonszky György vármegyei aljegyzőket szolgá’a'tételre a vármegyei árvaszékhez osztotta be. A mintegy 4500 kötetből álló vármegyei könyvtár katalógusát elkészíteti s azt részletekben a megyei hivatalom lapban közölted s azután külön füzetben is kiadja, hogy a sok értékes anyagot tartalmazó könyvtárt használhatóbbá tegye. csak az aranyparitásban számított adó fél százalékában vessék ki az illetékét a földbirtokosokra. Török Kálmán kanonok a maga részéről örömmel csatlakozik az indítványhoz. — Távolról sem akarja vádolni a fiatal Mező- gazdasági Kamara működését, de azt hiszi, hogy az illetékek felemelése inkább személyi és egzisztenciális, mint mezőgazda- Bági érdekeket szolgál. Egy másik jelenségre is felhívja a azonban a figyelmet. Úgy az O. F. B. munkájában, mint a pénzügy- igazgatóság adókivetésében a legnagyobb zűrzavart látjuk abban a kérdésben, hogy ki ] viseli a vagyonváltság vagy föld- 1 reform útján leadott és a kisembereknek átadott földek után a terheket. Számtalan esetben előfordűl ugyanis, hogy bár a föld már régen nincs az uradalom birtokában, az adót még mindig a régi tulajdonosra veti ki a pénzügyigazgatőság. — Indítványozza, írjanak fel a pénzügyminiszterhez, hogy attól az időponttól kezdve, mikor a bírói ítélet szerint már az új tulajdonos használja a földet, az fizesse utána az adókat. Plósz István : Örömmel látja, hogy nemcsak a kisemberek, hanem a nagybirtokosok is panaszkodnak már a súlyos adóterhek miatt. Szerinte a Mezőgazdasági Kamara nem állhat fenn félszázalékos illetékből, bár a két százalékot ő is sokalja. Egy vagy másfél százalékot ajánlja maga részéről. Ezután ő is azt panaszolja, hogy a községi közmun- ka-váltság és egyéb pótlékok súlyosabb terheket képeznek mint az egyenes állami adók. Ha ez igy tart és különösen, ha ilyen rósz termések lesznek, akkor a gazdák, kicsinyek és nagyok, összeroskadnak a terhek alatt és még ruhára valójuk sem marad. Panaszolja hogy a köz- munkaváltság kivetésénél a gazdák nemcsak igájuk, hanem személyük és családtagjaik után is külön meg vannak terhelve. Puchlin Lajos vármegyei főjegyző Plósz beszédére megjegyzi, hogy a maga részéről nem örömmel, hanem sajnálkozással látja a birtokosok súlyos megterheltetését. A közmunka váltság ügyében felhozottakat konkrét panasznak veszi és az eljárást az ügyben sürgősen megindítja. A bizottság Graefl Jenő és Török Kálmán indítványait egyhangúan elfogadta. A franciák Németországot teszik felelőssé az egyoldalú szakításért. Paris, MTI. A francia modus vivendi tervezetnek német részről való visszautasításával kapcsolatban a lapok egyöntetűen úgy emlékeznek meg, hogy minden kezdeményezés és engedékenység francia részről indult ki és hogy az egyoldalú szakításért a felelősség Németországot terheli. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága az adófelemelések ellen, A nagybirtok és a kisbirtck egyformán roskadozik a terhek alatt, Az appendix adók már az egyenes állami adók teljes összegét is meghaladták. — Feliratok a pénzügyminiszterhez.
