Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-04-30 / 97. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. április 30 A Postatakarékpénztárt a Nemzeti Bank kötelékébe akarják olvasztani ? Budapest, április 29. Egyik fővárosi lap értesülése szerint a Takarékossági Bizottság azt tervezi, hogy a Postatakarékpénztár olvadjon be a Nemzeti Bank kötelékébe. —WS»S frmwsi SPSS —— t»» tt )»|> 0— cos»»» Junius végén indul a legközelebbi nemzeti zarándoklás Rómába. A földmivelésügyi minisztérium jelentése a szőlők állásáról. Budapestről jelenti tudósítónk : A földmivelésügyi minisztérium illetékes osztályában a szőlők állásáról az alábbi felvilágosítást kaptuk: Baranya megyében a borpiac helyzete különösen Villány környékén rendkívül kedvezőtlen. A vendéglősök az idén a kástó- josba (sillerbor) szerelmesek, a kitűnő fehér és vörös borokat nem vásárolják. A szőlők fejlődése kitűnő. A napszám 30—40 ezer korona. Pest megyében szintén igen jól fejlődik a szőlő. A borkereslet megállott, munkások napszáma napi 5 kilo búza, vagy 25.000 korona. Csongrád megyében a szőlőben a tél semmi kárt nem okozott. A borárak állandóan esnek. lolna megyében a munkabér 35—40 ezer korona, a szőlők nagyon jól fejlődnek, a bor kereslet minimális. Szekszárd vidékén borkereslet nincs, a bor ára 6000 korona, a mai helyzet szerint remélhető, hogy az idén igen jó termés lesz. Veszprém megyében sok helyen nagyobb telepítéseket végeztek. A fordításért egy kilo rozsot fizettek. A szőlő forgalmi értéke magyar holdankint 50 millió korona. Borkerenlet alig van, napszám 30 ezer korona. Fejér megyében enyhe időjárásra volna szükség, hogy a szőlők jobban fejlődjenek. A napszám 25—30 ezer korona. Zemplén megyében már az első kapálást is befejezték, a szőlő talaja most kitűnő. A napszám 20—25 ezer korona. Heves megyében a szőlők egészségesek és jól fejlődnek. Bor igen kevés van. Napszám 20—30 ezer korona, meleg esőre volna szükség. Szabolcs megyében a szőiő igen jól telelt éa erősen fejlődik. A borok tekintélyes része még a pincékben van. Csehország megerősíti a határokat. Bécsből jelentik: A német elnökválasztás miatt nagy idegesség támadt Prágában is. Hin- denburgban nem látnak egyebet, mint Vilmos császár helytartóját. A kormány ővőiniézke- déeeket lát szükségesnek, hogy Csehországot minden meglepetéstől és zavaró incidenstől megoltalmazza. A hadügyminisztériumban tegnap tanácskozás volt, amelyen megállapították, hogy Hindenburg feltűnése Közép- Európában nacionalista mozgalmakat lobbanthat lángra. Épen ezért intézkedéseket rendeltek el a határok megerősítésére, kü- lönöfen Lengyelország és Magyarország felé. Mint ismeretes, az Országos Katolikus Szövetség rendezésé ben eddig két országos nemzeti zarándoklás kereste fel Rómát. Az I. zarándoklást Mikes János gróf püspök 750 résztvevővel vezette Rómába. A II. országos nagy zarándokláson, amely Cser- noch János bíboros hercegprímás vezetésével indult és amely- lyel a püspöki karnak több tagja utazott Rómába, több mint 2000 zarándok járul a napokban XI. Pius pápa elé. A legközelebbi nemzeti zarándoklást, amely junius végén indul, Zichy Gyula gróf pécsi püspök kalocsai érseki adminisztrátor vezeti Rómába. Ennek ; Eger, 1925. április 29. A pénzügyigazgatás átszervezéséről kiadott rendelet még mindig izgalomban tartja a pénzügyigazgatóság és az állami hivatalok tisztviselőit, akik most már tudják ugyan, hogy julius elseje után mi lesz az általános helyzet, viszont annál nagyobb bizonytalanságban vannak jö- j vendő sorsukat illetőleg. A pénz- j ügyi tisztviselők a legképtelenebb helyzetbe kerülnek, ameny- nyiben vagy vidékre kerülnek ki, vagy az egri állampénztárhoz osztják be őket. Mindkét helyen azonban oiyan lesz a beosztásuk, amely csak kárt fog jelenteni számukra, előmenetelüket illetőleg. Arról van szó ugyanis, hogy bár mint a pénz- ügyigazgatőság közegei fognak közreműködni az állami adóhivataloknál, ottan mégis az adóhivatali főnöknek lesznek alárendelve szolgálati szempontból. A helyzet képtelenségét az csak súlyosbítja, hogy létszámban a pénzügyigazgatőság tartja majd nyilván. Sérelmüket fokozza az is, hogy az állami adóhivataloknál bizonyos időt kell eltölteni- ök és csak azután kerülhetnek ismét vissza a pőnzügyigazgatő- ságboz. A pénzügyi tisztviselők között sok szóbeszédre ad alkalmat a pénzügyigazgatásnak ily módon elhatározott átszervezése. Nyilvánvalónak tartják, hogy a pénzügyi kormánynak az az intenciója, hogy az állampénztárakat teljesen leépítse, már az adóhivatalok személyzetét illetőleg és az adóhivatalokban idővel csak a zarándoklásnak az útirányát május közepe táján fogja közzétenni a sarándoklásokat rendező Országos Katolikus Szövetség, de már most felhívja az ország katolikusait, hogy minél előbb jelentkezzenek vagy levé- üleg vagy személyesen az Országos Katolikus Szövetség központi irodájában: Budapest, IV. Ferenciek-tere 7., mert a nagy érdeklődésre való tekintettel a Szövetség kénytelen lesz a meghatározott hatáidö előtt a jelentkezést lezárni. A részletes programot napilapok és falragaszok utján fogja a Szövetség az érdeklődőknek tudomására adni. fogalmazási tisztviselőket alkalmazzon. Másképen a rendelet ellentmondásait ugyanis magyarázni nem lehet. Pénzügyi körökben már is széltáben-hosszá- ban beszélik, hogy a legrövidebb idő alatt nagyszámú állam- pénztári tisztviselőt fognak vég- kielégiteni, illetve nyugdíjazni, hogy így helyet biztosítsanak a pénzügyigazgatósági fogalmazási tisztviselőknek. Hir szerint Magyarországon mintegy 400 állam- pénztári tisztviselő elbocsátásáról lenne sző. A rendeletnek tehát sokkal nagyobb és távolabbi jelentősége van, mintsem azt az első pillanatban látni lehetett volna. A julius elseje után következő időben fokozottabb tempóban fog megindulni az a folyamat, amely a pénzügyigazgatás gyökerében való átszervezését személyi tekintetben is megindítja. Az átszervezés kapcsán mind több és több pénzügyi tisztviselőt fognak kihelyezni az adóhivatalokhoz s ennek arányában több és több állampánztári tisztviselőt fognak elbocsátani. Beavatottak szerint az a helyzet, hogy ilyen elbocsátáscskről csak julius elsején lehet sző és később már csakis abban az esetben, ha az illető állampénztári tisztviselő teljes szolgálati idejét kitöltötte. Az állami adóhivatalok tisztviselőire ilyen körülmények között nem a legjobb idők fognak következni. A minisztériumnak nyilvánvalóan az acélja, hogy az állami adóhivataloknak, amikor elsőfokú hatóságokká avanzsálják El akarnak bocsájtani 400 állampénztári tisztviselőt. őket, mint elsőfokú pénzügyi hatóságoknak kifelé is tekintélyt adjon. így érthető az, hogy a rendelet szerint julius elsejétől egylőra csBk egyes pénzügyi tisztviselőket helyez ét, illetőleg rendel ki a minisztérium az adóhivatalokhoz, később azonban az állampénztárakat csak fogalmazási tisztviselőkkel akarja megtölteni. Miskolcon, mint általában az országban, a pénzügyigazgatóságoknál úgy fog alakulni a jövő képe, hogy csak a 7-ik fizetési osztálytól magasabb rangfokozatú tisztviselők lesznek beosztva. Ez fog adni másodfokú jelleget a penzügyigazgatóságok- nak. Ezzel szemben az állami adóhivataloknál alacsonyabb fizetési osztályokban, legfeljebb a 8-ik fizetési osztályban lévő tisztviselők lesznek majd beosztásban. 8000 korona egy uszoda-jegy. (Panaszos levél.) Hát bizony a természet is megdrágult. Nemcsak a bűza ős az élelem, meg a ruha ára emelkedett magasan föléje az arany- paritásnak, hanem az uszodajegy is. Egerben, a melegvíz bö forrásai szintén az árdrágítók sorába álltak. Még pedig érdekes szof-izmaval: Az uszodajegy maga, teccik tudni, csak 5000 korona, hanem a kabinjegy 3000 korona hozzá. Ha tehát valaki olcsóbban akar fürödni mint 8000 K., akkor tegyen közzé apróhirdetést, hogy ki társulna vele közős kabinra, amiért azután együtt szurkolnák le a a 3000 koronát és így fejenként 1500 koronát megspórolnának és egy fürdés csak 6500 koronába kerülne. Mivel azonban az embernek nincs mindig partnere és mivel a külön kabin sokaknál mégis csak egy szerény kultur- igény volna, csak 8000 korona marad egy uszoda jegy. E sorok írója teljes szívéből örül, ha Egerben nagynóha mégis épül valami. így büszkék lehetünk arra is, hogy, új és modernül berendezett verseny- uszodánk van, ahol nagy nemzetközi úszőversenyt is rendezhetnek világhírű úszóink. Azt azonban mégsem fogadhatjuk el, hogy az építkezés hatalmas költségéit egy év alatt és pont mi, egriek, fizessük meg 8000 korona ugyanis az uszodában való egyszeri fürdésért kibírhatatlan nagy összeg. Több mint békebeli 50 fillér. Viszont az uszoda vizéhez úgy hozzánőttünk, azt úgy kívánjuk a nyári hónapok alatt, hogy lemondani, nem is számítva az egészségügyi szempontokat, nagyon fájna róla. Ha pedig valakinek 4 családtagja van, mint pl. e sorok írójának, annak már *
