Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-04-26 / 94. szám
% 2 Elvi jelentőségű bírósági Ítélet a házbérek szcrzószáma körül. Budapestről Írják: A buda past; központi járásbíróság érdekes ítéletet hozott ma egy lakáspörben. Az alperes a kincstári részesedést a 17,000 szeree szorzó- szám alapján fizette meg, a tiszta bért és a többi járulékot azonban a 14,600-äzoros szorzó- szám alapján. A háztulajdonos e miatt pört indított ellene, de a járásbíróság a mai tárgyaláson elutasította. Az Ítélet indokolása megállapítja, hogy amikor az albérlő a magánjellegű tartozásokat a tényleges aranykorona árfolyamon fizette meg, jogosan járt el. Az elvi jelentőségű döntés még nem jogerős. Mariházy uj szinikerületbe megy. A kaposvári »Uj Somogy« Írja: Mariházy Miklós színigazgató Kaposvárra küldött értesítése szerint május 1-je után Kis- várdára megy társulatával s ott egy hónapig marad. Ott dönt azután, hogy hova, melyik városba megy, ha a szezon Kisvárdán véget ér. Á városházán Mariházynak e lépéséből arra következtetnek, hogy elfogadta a kultuszminiszter uj kerületi beosztását. Tudvalevő, hogy a miniszter uj beosztása szerint Sátoraljaújhely, Nyíregyháza és Kisvárda alkot egy szinkerületet. sacsa assies: gebboki sa caes estaai sa Halált okozó súlyos testi sértés büntette miatt öt évi fegyházra ítélték a csányi verekedőt. Eger, 1925. április hó 25. Habány István földmives legény Csány köziégben 1925. február 21-én este az utcán békésen álló Ós beszélgető István Kálmánt, akit„nieg sem ismert, minden ok és előzetes szóváltás nélkül, pusztán verekedási vágyból egy vasboital kétszer fejbe- mötte. István Kálmán, fején su- lyőe sebekkel, eszméletlenül esett össze s két hót múlva belehalt sérüléseibe. Habány látván a verekedés után, társával, Nagy Andrással összebeszélve uelhatá- rozták, hogy aki csak utjukba kerül, megverik és valóban, egymásután még négy személyen ejtettek kisebb serüléseket. Az egri kir. törvényszék a napokban tárgyalta a véres bűnügyet. Habány Istvánt halált okozó súlyos íesiisértés bűntette miatt 5 évi fegyházra, Nagy Andrást pedig, mint tettestársat, súlyos testi sértés bűntette címén egy évi börtönre ítélték. Magyarországon 25 liter a fejenkénti borfogyasztás. Budapestről jelentik: A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete közgyűlésén Kosin- szky Viktor elnök elmondotta, hogy nálunk a fejenkénti bor- fogyasztás ma 25 liter évenként. Ha minden egyes borfogyasztónk naponta csak 3 deci bort venne igénybe — állapította meg a közgyűlés — ezzel az egész évi termésjelhelyezése biztosítva volna. Kérte a közgyűlés a kormányt, hogy rendelje el a nemzeti hadsereg tagjainak borral való ellátását is. ' v- , ' . 1925. április 26 ■ I - ' .7 — : ' V ,'r "r?YT^ ■“-T >'-*V EGRI NÉPÚJSÁG Lesz-e új pénz? Egerben devalvációtól félnek a vénasszonyok és sietve vásárolnak be. — Az egri fecsegek már májusra álmodják az új pénzt. — Az uj valuta bevezetéséről legfeljebb csak az év végén lehet szó. Eger, 1925. április 25. Egerben néhány nap óta ellenőrizhetetlen híresztelések keringenek a nép között arról, hogy májusban megjelenik az új pénz, devalváció lesz, a mostani pénzt lebélyegzik és az csak felét fogja érni stb. A vénasszonyok és hiszékeny emberek erre sietve adnak túl eddig tartogatott százezreiken és igyekeznek bevásárolni mindent, ami kell, sőt olyan dolgokat is, amire nincs szükségük, csakhogy szabadúljanak májusra a pénztől. A devalvációról szóló híresztelés teljesen valótlan. Ezt legfeljebb valami ötletes kereskedő találhatta ki unalmában az üres pultok mögött, hogy vásároljanak, ha másképp nem, hát félelemből az emberek. Új pénz lesz, de nem májusban, hanem sokkal később. A mostani papírpénz pedig nem fogja elveszíteni értékét éppúgy, mint Ausztriában, ahol már bevezették a schillinget, de a papírpénz is forog, még Husnemüek vasárnapi árusítása. | A Kereskedelmi miniszter a vidéki húsipari érdekeltség kívánságára, metyet annak idején a miskolci Kereskedelmies Iparkamara is tárgyait és támogatott, újból szabályozta a hus- nemüeknek vidéken munkaszü- netei napokon való árusítását és pedig olykópen, hogy Budapesten kívül az ország egész területén a husnemüek április 16-tól október 15-ig vasárnapokon és Szent István napján reggel 6 órától délelőtt 10 óráig az alkalmazottak foglalkoztatása mellett árusíthatók, az év egyéb szakában ellenben, a hal, továbbá élő ée leölt baromfi kivételével, a husnemüek árusítása az egész napon át tilos. Az erre vonatkozó rendelet a Budapesti Közlöny f. évi április 19 iki számában jelent meg a e naptól kezdve bir hatállyal. pedig eddigi értékében, míg el nem kopik és ki nem kerül a forgalomból. Egyébként Dr.Temesváry Imre nemzetgyűlési képviselő, a kor rnányzó párt egyik beavatott pénzügyi szakértője, az új pénzre vonatkozóan a következő nyilatkozatot tette munkatársunk előtt: — Azok a kombinációk, amelyek az új pénzt illetőleg mostanában fölmerülnek, minden komoly alapot nélkülöznek. Az igazság csupán annyi, hogy a valutareform előmunkálatai tényleg folynak. Azonban a valutareform C3ak akkor kerülhet tető alá, ha az angol font eléri az aranyparitást. Hogy azután az új pénz hányadrésze lesz az angol fontnak, azt még ma nem tudjuk. Egyáltalában a valutareform előmunkálatai csak az év végéra jutnak annyira, hogy új pénzről esetleg sző lehet. I Földalatti város a Szahara alatt. Géniből jelentik : Egy svájci utazó Tripoliszban elvetődött egy földalatti városba, amely a Szahara forró homokja alatt épült és 30 000 főnyi mohamedán lakosa van. Ghariannak hiviák a földalatti várost, amelyből csak egyetlen épület látszik a szabad ég alatt, egy olasz katonai kórház, amely mellett keskeny, szűk ut vezet le több száz méternyi mélységbe a földalatti'város főterére, amelyet homokkőből lés agyagból épült, több emeletes katakombaszerü építmények szegélyeznek, A földalatti város két nagy előnyt nyújt lakóinak. Tempera- túrája hűvös az egész év alatt, ami ezen a vidéken nagy áldás és védve van a pusztító homokviharoktól. Nagy hátránya azonban, hogy nincs világítás. Teljes benne a sötétség órákkal azelőtt, hogy a nap lement; primitiv olajlámpék terjesztik az egyetlen világosságot. Ettől a háremhölgyak szenvednek legtöbbet. Nekik ugyanis naplemente után a szobában kell tartózkodniok és nem szabad fényt gyujtaniok. A földalatti városnak nagyszerű vize van és szellőztetése is jő. Az állapotok természetesen mégsem higiénikusak. A lakosság együtt él szobáiban háziállataival. Egy tiszaigari gazda rágalmazás! pere a tiszafüredi föszolga- * bíróval. Aki a Horthy-akcióban visszaéléssel vádolta a községi jegyzőt. Budapest, 1925. április 24. A 8 órai újság írja : Kálmán Dániel tiszaigari kisgazda 1923. áprilisában beadvánnyal fordult dr. Mocsáry György tiszafüredi főszolgabíróhoz, smelyben azt adta elő, hogy Baróczy Gusztáv tiszaigari községi jegyző a Hor- thy-akcióra befolyt búzából hót métermáziát eltüntetett és később beszerzési segélyét kétszer vette fel és pedig nemcsak a községtől, hanem az államtól is. A feljelentésre a főszolgabíró elrendelte a fegyelmit megelőző vizsgálatot, majd határozatot hozott, amellyel a községi jegyző ellen az eljárást megszüntette. Erre Kálmán Dániel a belügyminiszterhez benyújtott felebbezésében a jegyző ellen uj vizsgálat elrendelését kérte s a főszolgabíróról azt állította, hogy megtörtént tényeket elferdíteni e és a törvény által üldözendő kihágást elkövető községi főjegyzőt tisztára mosni igyekszik. A beadványok tartalma miatt felhatalmazásra hivatalból [üldözendő rágalmazás vétségé cisnén vádat emelt a kir. ügyészség Kálmán Dániel ellen, akinek ügyét ma tárgyalta a büntetőtörvényezeken Schadl tanácsa. Kálmán azzal védekezett, hogy mindkét beadványban az igazat irta meg és kérte a valóság bizonyításának elrendelését. A birőság több tanút hallgatott ki az ügyben, majd Ítélethozatalra vonul visz- sza. A törvényszék Kálmánt csupán a főszolgabíró sérelmére elkövetett rágalmazás vétségében mondotta ki bűnösnek és ezért hatmillió korona pénzbüntetésre Ítélte el. A községi jegyző sérelmére elkövetett rágalmazás vádja alól a bíróság a vádlottat felmentette. A linzi püspök pásztorlevele a divatos mezítelenség ellen. Linzből jelentik: Az egyházmegye püspöke a közeli bérmálások alkalmából pásztorlevelet adott ki, amelyben állást foglal a női öltözködés divatos mezítelensége ellen. Meghatározza, milyen szabású ruhában jelenhetnek meg a leányok a bérmáláson és megköveteli, hoay a bérmaszülők is a templom és az ünnepies szertartás magasztosságához illő toalettben jelenjenek meg. A levél, amely részletes utasítást ad nemcsak a ruha szabására, hanem a hosszúságára nézve is, azzal végződik, hogy a szabályellenesen öltözött leányokat a püspök nem részesíti a bérmálás szentségében. s®9® «399 ©««s« -■■■«99 a©99 *9®9 «999 m Egri cégek sikere a budapesti nemzetközi árumintavásáron. — Az Egri Népújság munkatársától. — | Eger, 1925. április 25. A budapesti árumintavásár a háború óta most volt elsőizben nemzetközi jellegű s ez a körülmény meglátszott a vásár képén ik, amennyiben több ezerre volt tehető azon külföldi érdeklődők száma, akik a vásárt felkeresték, ott az árakról, kiviteli lehetőségekről ele tájékozódtak s a vásárnak tényleg nemzetközi jelleget adtak. Különösen feltűntek a nagyszámmal megjelent turbános tö rökök, az úgyszólván tömegesen érdeklődő olaszok s a szomszédos Oláhország kereskedői is erősen érdeklődtek különösen mezőgazdasági és malomépiíé- izeii gépiparunk felől. Örömmel regisztráljuk azt a hírt. hogy a vásáron résztvatt vállalatok közül több egri illetve környékbeli vállalat is jelentős eredményeket ért el. így a Heringh-téle mezőgazdasági gépgyár a vásárral kapcsolatosan Budapestről csaknem egy- milliárd korona értékű megrendelést kapott öntvénymunkákra s az ugyancsak egri székhelyű Első Bélapátfalvai Kőedénygyár újfajta, rendkívül Ízléses barna kőedényeiből wieo-i kereskedők vállallak el nagyobb tételeket Hollandiába való export céljaira. Bennünket ez a hir főleg azért érdekel, mert városunkban a a gyáripar csak ez utóbbi években kezdett nagyobb fejlődésnek indulni a a Lakatosgyár kitücő gyártmányain kívül föl-g csak malomiparunk volt nagyobb jelentőségű; ipari fejlődésünk mindenképen örvendetes és a most megoyilvánult versenyképesség jóleső reményt nyújt a jövőre nézve. «*«*?*>**» ^199®*999®«<*99* 9*99 99G® *999 T
