Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-01-11 / 8. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 1_ 1925 január 11 A pénz az elméletben és a gyakorlatban. Irta: Dr. Nagy János. m. kir. kincstári főtanácsos. fedezet pedig csökken. (Lásd az angol font emelkedését.) Mindebből az a tanulság, hogy a nervus rerum gerendarum ot, vagyis az egész gazdasági élet idegzetét: a pénzt soha sem szabad kísérleti nyúl szerepére kárhoztatni, a kuruzslók és csoda- doktorok tetszetős elméletének játékékul odadobni. A német járadékmárka a rendkivüli helyzet parancsolta átmeneti kísérlet volt. Bevált. De Luther pénzügyminiszter maga kijelentette, hogy három évig talán sikerül vele élni. De már ez év folyamán Németország is a Dawes- terv szerint kapott aranykölcsön 4MMM» «MMMfr evt/ma;,- «Mir alapján áttért az arany valutára. Megjelent a birodalmi márka a nemzetközi ellenőrző bizottság bélyegével. így ellenőrzik, hogy újra infláció ne legyen. A politikusnak, ha jelszavas demagóg nem akar lenni ismernie kell a pénz természetét, ha nincs is neki elég belőle. De ez az ismeret akadályozza meg még az egyszerű gondolkozású embert is, hogy mikor az egész világ pénze többé kevésbbá megromlott, a gazdasági bajokért, a munkanélküliségért, a nyomorért, a sok bajért ne ennek a kis csonkaországnak a kormányát tegye felelőssé. «u-r/isj*». «tmom ««WM» Léderer csendörföhadnagy előre megfontolt szándékkal, felesége felbujtdsdra követte el a csepeli rablögyilkosságot. A főhadnagy és felesége beismerő vallomást tettek. Eger, 1925. január 10. Általános elszegényedés és rossz pénz: édes testvérek. A gazdaságtörténelem azokról a korokról, amelyekben rossz pénz forgott, amelyeket pénzkrizis jellemzett, mint az elszegényedés, a nyomor időszakáról beszél. Mióta benne vagyunk a rossz pénz korszakában, érezzük is az elszegényedésnek, a nyomornak súlyát. Mióta ezt érezzük, nyakig benne vagyunk a pénzelméletek, valutateóriák, kísérletek tömegében. Mindenki tudja, hogy csakis a jó pénz Begít rajtunk, hát nyakra-főre gyártják a terveket, az elméleteket. A pénzügyminiszterek panaszkodnak, hogy naponkint tömegével hoz a posta nekik ellentétesebbnél ellentétesebb terveket. Pedig már Széchenyi megmondotta régen, hogy a hitelhez hipoteka ős nem hipotézis kell. A jő pénzhez még inkább hipotékára van szükség és nem hipotézisre. Az élet nagy mesteri Még az eszméről is azt mondják: jaj az eszmének, ha megvalósul. Vagyis az életben, a gyakorlatban soha sem történik úgy, mint ahogyan kigondolják. A háború előtt kétféle pénzelmélet uralkodott. A nominalista elmélet, (Knapp, Liefmann, Dalberg stb) amely szerint a pénz lényege nem az anyaga a pénznek, hanem a hozzáfűződö állami parancs. Eszerint a pénz olyan mint a váltó, az aláirás garántálja az értékét. Az élet, a gyakorlat ezt az elméletet alsposan megcáfolta. A háború alatt és azóta, tehát tiz éven át ilyen pénzünk volt. És az eredmény? Értékeink leromlottak, az árak fölemelkedtek, a gazdasági életben a kalkuláció lehetetlen lett, a nagy elszegényedés a dolgozó társadalomban általá nos, a könnyen való meggazdagodás egyeseknek munka nélkül lehetségessé vált. Szóval feje- tetejére állott minden. A másik elmélet a metaliszti- kus elmélet, amely a háború előtt az egész világon általános volt. Ezen elmélet azt tanítja, hogy a pénz jellegét a pénz anyaga, az arany vagy az ezüst fedezete adja. Ez az elmélet a béke nyugodt gazdasági éveiben kiállotta a próbát. A háború és a nyomában járó gazdasági felfordulás ezt az elméletet is nagyon megingatta. Az arany értékállandóságába vetett hitet is megingatta a gyakorlat. így az arany sem bizonyul a legbiztosabb állandó értékmérőnek. A dollár, bár fedezete 1923. dec. 31-én 15.400 millió aranykorona értékű volt, 645 millió aranykoronával több, mint amennyi papírpénz volt forgalomban, mégis a vásárló erejének 60%-át veszítette el 1920 ig. Arót. mesterséges politikával emelték a dollár vásárló erejét, de még ma is a dollár és az árúnivó között 45°/« diszázsió van, vagyis az arany ennyit veszített vásárló erejéből. így még a világ legjobb valutája is mesterséges valuta, vagyis a nemzetközi váltóárfolyamokat és árakat nem szabályozza többé automatikusan a váltakozó kormányok beavatkozásától függetlenül. Pedig az aranyvalutának ép ez volt eddig az előnye, hogy független volt a kormányok akaratától és a politikától. Mi okozta az aranyvalutának ezt a megingását? A háború alatt és az utána következő időkben Európa aranykészletének több mint felét az Egyesült Államok szívták fel. Európa arauy- készlete 1923. december 31-én 8Z «Ekonomist» szerint 24.878 millió aranykorona volt, ezzel szemben az Egyesült Áltamok aranykészlete 15.400 millió aranykorona. Az Egyesült Államoknak a háború előtt 232 millió aranydollárja volt, 1923. dec. 31-én 3080 millió aranydollárja, tehát tizenötszörte több. A gyakorlati gazdasági élet az aranyfedezetnek három százalékos évi gyarapodását engedi meg anélkül, hogy az arany vásárló ereje kisebbednek. Már pedig az Egyesült Államok aranykészlete nem évi három- százalékos növekedést, hanem sokkal többet mutat. így 1921- ben 150 millió dollárral, 1922-ben 220 millió, 1923 ban 280 millió, 1924. első felében pedig 420 millió dollárral növekedett az arany- készlete. Az arany is árú és ahol valamelyik áruból nagy mennyiség halmozódik föl, ott a fölhalmozott árú értéke esik. Ezért esett az arany vásárló ereje is. Az Egyesült Államok pénzügyi kormánya, hogy az arany veszedelmes esését megakadályozza, beleavatkozott, még pedig úgy, hogy a fölösleges aranyat eltitkolja, úgy bánik vele, mintha olt sem volna. De ez nem természetes és ezért nem is egészséges állapot. Érdekes, hogy ezen a beteges állapoton a compensated dollár — a kiegyenlített dollár elméletével akarnak segíteni. Ez elmélet szerint a dollár arenyértéke aszerint női, amint emelkedik az árak indexe és aszerint csökken, amint esik az árak index-száma, vagyis a dollár aranyértéke nem meghatározott aranymennyiség lenne, hanem ami vásárló erejének megfelel. Kérdés! Mit mond rá a gyakorlat? Az élet mindent kipróbál. Az élet igazolta, hogy az ország hitele annál nagyobb, minél kevósbbé tért el az arany- v.lutáiól; azt is igazolta, hogy rossz pénz és elszegényedés ikertestvérek ; hogy a pénz annál kevesebb értékű, minél több van belőle, akár arany, akár p0pir legyen az; hogy az aranyfedezet jobban állja a vihart, mint az állami parancs, (a metalli? mus jobb, mint a nominalizmus); hogy a pénzezaporítás az agyi* oldalon munkaalkalmat teremt, a másik oldalon értékeket rombol, hogy a pénzforgalom korlátozása pangást idéz elő az egész gazdasági életben; hogy ügyes valuta és kereskedelmi poii ikával egy darabig a pénz értékét lehet fenotartani, sőt még növelni is, ha a bankjegy- ! forgalom emelkedik is, az ercBudapest, 1925. január 10. Megdöbbentően véres és borzalmas rablógyilkosság hírét vitte szét a világba ma délelőtt a rádió Budapestről. Még az új idők hátborzongató bűnügyi krónikájában is új korszakot jelent ez a mai szenzáció, melynek szereplője Léderer Gusztáv csendörföhadnagy és felesége ; áldozata pedig Kudelka Ferenc I budapesti nsgyvágó. Kudelka Ferenc, a dúsgazdag pesti nagyvágő szerdán este eltűnt. Nem tudta senki hová lett. Aggódó családja és a rendőrség hiába kereste. Csak ma reggel derűit fény e. véres titokra. Kudelka rablőgyilkosság áldozata lett. . A nagyvágó már régebbi idő óta összeköttetésben volt Léderer Gusztáv csendőrfőhadnaggyal, aki mostanában kitűnő üzletet ajánlott neki angol ismeretsége révén. Kudelka szerdán este azzal ment át Lédererékhez, hogy átadja az üzlethez szükséges 80 millió koronát. És ma délelőtt a Lédererők Posta-utcai lakásán megtartott házkutatás során a főhadnagy már be is ismerte, hogy előre- megfontolt szándékkal ölte meg Kudelkát. A főhadnagyáé eleinte úgy vallott, hogy Kudelka őt szerelmével üldözte. Az auezony férjének is panaszkodott erről Szerdán este fóltízkor, mikor Kudel- kát a lakásba beeresztette, az ujDól ostromolni kezdte az asz- szonyt. A férj éppen akkor lépett be a szobába, mikor Kudelka megölelte az asszonyt. A főhadnagy szolgálati revolverével azonnal agyonlőtte a csábítót. A bolttestét feldarabolták és két bőröndben vitték a Dunapartra, ahol darabokban hajították azokat a Dunába. A nyomozás során azonban ma tisztázódott, hogy Kudelka Ferenc rablógyilkosság áldozata lrtt. A vallomásokat a bűnösök megmásították. Lederernó azt is beismerte, hogy Kudelka ujján egyik gyémántgyűrű kövét ki vette és egy pohárba rejtette. Léderer Gusztáv csendörföhadnagy a csepeli csendörórs parancsnoka volt. — Eleinte nem akart vallani. Ma bevallotta azt is, hngy felesége költekező életmódja vitte rá a gyilkosságra és tulajdonképpen az asszony volt a felbujtója a véres tettnek. Az is kiderült mára, hogy Kudelka nem is udvarolt az asszonynak. Ma délután 3 órakor érkezett jelentésünk szerint Léderer főhadnagy így adta elő a gyilkosság lefolyását: Kudelkát ott tartották vecso- rára. Ez 11 órakor haza akart menni, de kérésükre ráállott, hogy ott alszik. A sezlonban vetettek neki ágyat. Mikor aludt, a főhadnagy hozzáment és revolvere csövét egészen a fejéhez szorította és úgy lőtte agyon. Kudelka meg sem mozdult. Rögtön meghalt. A vastag sugárban kiömlő vért lavórban fogták fel. A holttestet ezután kivitték a kamrába és feldarabolták. A főhadnagy most a margit- köruti katonai fogházban, felesége pedig a rendőrkapitányságon van. Pesterzsébetről jőlentik, hogy ott ma délben egy megcsonkított férfitőrzset fogtak ki a Dunából. esesäatsMsa je isscsacsi sasai esés A földmívelésügyi tárca költségvetése. Budapest január 10. M. T. I. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága szombaton délelőtt folytatta az 1924/25. évi aranyköltsőgvetés részletes tárgyalását. A mai ülésén a földmívelési tárca költségvetését tárgyalták. Elsőnek Mándy Samu szólalt fel. Kívánatosnak tartaná a közvélemény felvilágosítását abban a tekintetben, hogy a földmívelési tárca költségvetése a múlt évtizedekhez képest csökkenő tendenciát mutat. Míg az 1914—15- ben a kiadási rovat 112 milliót tett ki, addig a mostani kiadási tétel 6 millió koronát irányoz elő. Maga a pénzügyminiszter is kijelentette, hogy a földmívelési tárca csekély büdzséje nem, tartható fenn és azt legközelebb felemelni szándékozik. Cintányérral és réztrombitával obstruálnak Bécsben a szociáldemokraták. Bécsi jelentések szerint a szociáldemokraták a nemzeti tanácsban réztrombitával és cintányérral ohstrukciót kezdtek a pénzügyi javaslat ellen. r
