Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-04-02 / 75. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. április 2. csütörtök. XLII évf. 75. sz. Előfizetési di) postai sz&lUtássai Egy hóra . 40.000 K I Égés* és félévi előfizetést Neggedévre 120.000 K ] ----- oem logsdnnk el. -----P OLITIKAI NÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. A lókupecek Mekkája, úgy látezis, rövidesen mi leszünk: Csonka-Magyarország. A román király utólérhetetlen (!) hadserege a magasban lebegő Basok éles tekintetével mihamar észrevéve a magyar lőanyag kiválóságát a nagy energiával »rakvi- ráija vala« lovainkat. A Rossori-k egyxor rozoga gebéken bevonult rongyos regimentje mint kitűnően felszerelt, ragyogó lovascsapat vonula haza Duna—Tisza menti diadaluíjáról, Moldva vi- rányaira. A magával vilt lovak értékének megtérítését természetesen udvari bankárjára, a nagyharangra bízza vala a verhetetlen (mert utólérhetetlen) ármádia. Ez vala csonkává vált hazánknak a »lóküikereakede- lem« terén kezdődő szereplésében az első korszak. Követi vala ezt természetesen a második, melynek során orosz- országi izmaeliták jövének Budapest városába a fürge ügynökeiknek általa, varázsosan rövid idő alatt összeszedék, még pedig ezúttal nemes suhogású amerikai dollárok ellenében, a tüzes vérű magyar lovaknak immáron másik, tízezrekre rugó ménesét, melynek kivitelére kormányunk készséges előzékenységgel engedőimet ád vala, úri magyar gavallériájában pillanatig sem gyötörvén megát annak gondolatával, hogy a magyar lovakon egykor esetleg Kun Béla vörös »huszársága» lovsgoland a maradék magyarság nagynehezen re- konstruálődő polgári rendjének megfojtására. írva vagyon tudniillik, hogy az üzlet üzlet, a pénznek pediglen szaga nincsen. Most aztán elkezdődik lőke- reskedelmi tevékenységünk harmadik korszaka. Legújabban Athén városa rendelt cégünknél háromezer lovat s mivelhogy már ökrökben is dolgozunk, ezer ökör szállítására is megbízást kaptunk. Az üzlet, amint tetszik látni, egészen jól megy. Egyik győztes a másiknak ajánlja ku- láns kiszolgálásról híres s e tekintetben a kisantant magas megelégedésének is boldogan örvendő cégünket. Reményünk van reá, hogy idővel a nikaraguai omnibuszok előtt is a mi táltosaink fogják hirdetni a magyar életerőt s Haiti szigetén is magyar paripák zsigereiből fog készülni a «forró tormás» ! A régi jő időkben is volt lő- kivitelünk. Ausztria-, Nőmet- és Olaszországok, sőt Románia is vásároltak tőlünk évről-ávre lovakat, tehát azok az államok, melyeket katonai szövetségeseinknek tudtunk vagy legalább azoknak hittünk. Manapság ez a szempont egészen háttérbe szorult. Pénzért bárkinek rendelkezésére állanak lovaink. Pedig rengeteg lovunk elveszett a háborúban, de meg égé- j szén agrárországgá is lattünk, igen-igen nagy szükségünk volna tehát lovainkra. De szükségünk van a pénzre is s a pénzért, ime, mindenünk eladó. A falat kenyerünk és mellettünk dolgozó lovunk egyaránt. Az egykor erőtől duzzadó, büszke lovasnép ivadéka leszállt a lóról s korgő gyomorral bandukol a népek országúján .. . »Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?!« G. A lefolyt jugoszláv választások szégyene egész Európának. Eckhardt Tibor interpellációja a külügyminiszterhez a jugoszláviai magyar kisebbség és a magyar államhoz mindig hü német kisebbség Budapest, április 1. A nemzetgyűlés mai ülésén az interpellációk során Eckhardt Tibor interpellált a jugoszláviai választásoknál tapasztalt atrocitások tárgyában. Rámutat, hogy hivatalos és nem hivatalos terrorral mint nyomták el a magyar és a német pártokat. Valóságos terror csspatok fegyveresen léptek fel a békés polgárok ellen. Maguk a szerb és a horvát pártok is azt mondják, hogy a mostani jugoszláv választások szégyene egész Európának. Terrorcsapatokat fegyvereztek az ellenzék ellen. Az ellenzéki urnákból a szavazó golyókat átönérdekeben. tötték a kormánypárti urnákba. Már a választók névjegyzékét is úgy állítottak össze, hogy abból 15,090 magyar választó kimaradt. Vörösinges suhancok beverték a svábok ablakait. Ezreket vertek meg és vetettek börtönbe. A véres esetek és borzalmak felsorolása után nem csupán a magyar kisebbség, hanem a magyar államhoz mindenkor hű német kisebbség nevében k£rdi a külügyminisztert, .^hajlandő-e az atrocitások megszüntetése és ! megtorlása végett a szükséges lépéseket megtenni ? Az interpellációt kiadták a külügyminiszternek. »4M» A főváros választási törvényét kiegészíti a nemzetgyűlés. A kormányzó is nevezhet ki tagokat a törvényhatósági bizottságba. Budapest április 1. A nemzet- gyűlés mai ülése 11 órakor kezdődött a fővárosi választások törvényének kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásával. F. Szabó Géza előadó ismerteti a javaslatot, majd Rakovszky Iván belügyminiszter megindokolja, miárt volt szükség a kiegészítő javaslatra. A törvényjavaslat arról intézkedik, hogy abban az esetben, ha egyes testületek és kamarák a jelölés jogával nem élnek, a kijelölés joga a kormányzóra száll. A fővárosi törvény megalkotásánál a törvény-szerkesztők nem gondolhattak arra, hogy egyes testületek nem fognak kijelölési jogukkal élni, épen ezért a törvényjavaslatban ezt az intézkedést nem is vették be. Minthogy azonban a Kereskedelmi és Iparkamara, valamint egyes tudományos egyesületek megtagadták túlzott érzékenységből a kijelölést, a törvényhozóknak gondoskodni kellett egy expediensről. Nagyon sajnálja, hogy egyes egyesületek félreértették a törvényt. Hangoztatja, hogy egyes testületek nem élnek a kijelölési jogukkal, még ezzel azonban nem fosztatnak meg a joguktól ős a jövőben bármikor élhetnek vele. Kéri a javaslatnak úgy általánosságban mint részleteiben való elfogadását. A nemzetgyűlés a javaslatot elfogadja. A részletes tárgyalás során Petrovácz Gyula szólal fel. Az első szakaszhoz három módosítást nyújt be. Először szerinte csak a Budapesten aktiv ős pasz- sziv választójoggal rendelkező egyének közül lehet a törvényhozásba tagokat kinevezni. A második módosítás szerint tagokat csak azok közül az egyének közül lehet kinevezni, akik a székesfőváros közélete terén érdemeket szereztek. Végűi a harmadik módosítás szerint a belügyminiszter előterjesztése előtt tartozzék a székesfőváros, polgármestere véleményét is meghallgatni. Rakovszky belügyminiszter a két első módosítást elfogadja, az utolsót azonban nem. Mert itt államfői kinevezésről! van sző és szokatlan dolog volna, hogy államfői kinevezés esetén törvényben határozzák meg, hogy előzőén az autonómia vezetőit is meg keli hallgatni. A Ház az első szakaszt Petrovácz Gyula módosításával, a másodikat vita nélkül fogadja el. Ezzel a javaslatot részleteiben is letárgyalták. Következik a mezőgazdasági hitel megszerzését könnyítő egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Erődi-Harrach Tihamér előadó ismerteti a javaslatot. Rámutat, a mezőgazdasági hitel nagy fontosságára. A mezőgazdaság súlyos megpróbáltatásokon ment keresztül a háború és a forradalmak alatt, ennek következtében súlyos tőke hiány állott elő. Pedig a mezőgazdaság megerősödése a kereskedelem őa ipar megerősödését is jelenti. A több- termelés érdekében is szükséges a mezőgazdaságot tőkéhez juttatni. A mezőgazdaság fejlődésének legfőbb akadálya tőke hi-