Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-04-01 / 74. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. április 1 Eszterházy Lujza grófnőt másodfokon is másfélévi börtönre ítélte a cseh bíróság. Pozsonyból jelentik: Eszterházy Lujza grófnőt másodfokon is egy és félévi börtönre Ítélték a csehek az állítólagos kémkedési ügyből kifolyóan. A grőfkisasz- ■zonyt vizsgálati fogsága alatt egy tolvaj nővel zárták közös cellába. Csodálatra méltó elszántságra és igaz magyar büszkeségre vall, hogy sem a grófnő, sem a család, nem kért kegyelmet a csehektől. Két miskolci leányt fogolyszöktetés kísérlete miatt kétheti fogházbüntetésre ítéltek. Miskolcon is történnek még regénybeillő dolgok, mint ez a kis hir is bizonyítja : H. B. hadapródot a katonai ügyészség letartóztatta. A hadapród a Rudolf-laktanya fogdájában töltötte büntetését. Elkeseredésében azt irta menyasszonyának, hogy szabadítsa ki a fogházból, mert nem bírja a rabságot és ha nem Bikerűl megszöknie, főbelövi magát. S. E. és S. M. miskolci urleányok, akik közűi egyik a menyasszony, erre fűrészt és pisztolyt szereztek és be akarták azokat csempészni a fogházba. Egyik foglár azonban észrevette a gyanús tartalmú csomagot és megindult a két leány ellen az eljárás. Tegnap tárgyalta az ügyet a miskolci kir. törvényszék. A tárgyaláson a vádlottak tagadták, hogy ők a revolvert azzal a szándékkal csempészték be a fogdába, hogy azzal a hadapród öngyilkosságot kövessen el, azt sem tudták, hogy a fűrészt mire akarja fölhasználni. A vádlottak sírva védekeztek azzal, hogy csak a vőlegény sorsán akartak cselekményükkel eny híteni és nem tudták azt, hogy ezzel büntetendő cselekményt követtek ei. A kir. ügyész a vádat föntar- totta, a védő fölmentést kért. A bíróság a vádlottakat öngyilkosságra való reábirás kísérletének vádja alól fölmentette, ellenben bűnösnek mondotta ki fogolyszöktetés kísérletének vétségében és ezért egyenkint 2—2 heti fogházra Ítélte őket. Az elitéltek sírva nyugodtak meg az ítéletben, de bejelentették, hogy kegyelemért fordulnak a kormányzóhoz. A román király betegsége. Bukarest, március 31. (Orient Radio.) A beteg király állapota észrevehetően javul. A betegséget a tüdő hajszálereinek köny- nyebb természetű dugulása okozta. A szerb királyné Bukarestbe érkezett. A passzív demokraták résztvesznek a választójogi törvényjavaslat tárgyalásán. Bethlen miniszterelnök és Szilágyi Lajos vitája. A nemzetgyűlés választójogi bizottsága Kállay Tibor elnöklete alatt ma délelőtt 11 órakor megkezdett ülésén folytatta a választójogi törvényjavaslat részletes tárgyalását. A címnél Szilágyi Lajos szólalt fel elsőnek, ó elsősorban emberi és állampolgári jogoak tekinti a választójogot. A miniszterelnök kijelentése szerint az általános választójog a munkásság uralmát jelentené a polgárság fölött. Ez nem áll, mert Magyarországon sokkal nagyobb számot képvisel a polgárság, mint a munkásság. A miniszterelnök azt is megállapítja, hogy az intelligencia eddig nem foglalkozott eléggé a néppel, ók ezt mindig hirdették és figyelmeztették is rá az intelligenciát, hogy többet törődjön a nép bajaival. Kijelenti ezután, hogy a demokraták a passzivitás ellenére is résztvesznek a választójogi bizottság tárgyalásain és részt fognak venni a plenáris ülésen is, bár indítványaik elfogadását nem reméllik. Gróf Bethlen István Szilágyinak adott válaszában kifejti, hogy szokása szerint félremagyarázza szavait, ó csak arra mutatott rá, hogy a szociáldemokrata párt osztályharcot hirdet és osztályuralomra törekszik és ezzehezem- ben nekünk kötelességünk, hogy a polgári társadalom vezető szerepét megőrizzük. A jegyzö-internátus tervpályázatának eredménye. Egri mérnök tervezete Jelentettük már, hogy a zsűri munkája az Egerben építendő jegyzöintsrnátus tervpályázata fölött Ja múlt szerdán megkezdődött. A bíráló bizottság elnöke Isaák Gyula alispán, tagjai pádig Waelder Gyula műegyetemi tanár, Tóbiás József, az államépítészeti hivatal főnöke, Rap- csák József műszaki tanácsos és Szabó Gyula makiári főjegyző voltak. A beérkezett 48 pályaterv fölött három jnapon át megfeszített munkával folyt a bíráló bizottság tanácskozása. Waelder professzor, előadó, rendkívül behatóan foglalkozott minden egyes tervezettel. Szavai szerint: Idők jele. hogy inkább a fiatal generáció pályázott, nem pedig a régi, nagyobb vállalatok. A bizottság a három nap alatt háromszor selejtezett, míg végre péntek estére a 48 pályázatból csak 6 maradt. Ezek fölött pénteken este az éjjeli őrákba nyúló ülésben döntött a zsűri, Egyhangú megállapodással három pályatervet a kitűzött 3 díjra, hármat pedig megvételre ajánlottak. Az első dijat a 11. számú nyerte a második dijat. »Egyszerűség sikert arat* jeligéjű munka nyerte, világos alaprajza és neme* egyszerűséggel megoldott, a városképbe illő, homlokzata miatt. A második di/at a 44. számú „6,50' jeligéjű pályamű nyerte, takaros elrendezésével és kedves homlokzatával. A harmadik dijat a 32. számú ,,F.“ jeligéjű műnek Ítélték világos elrendezése, de főleg művészi, egri hangulatú homlokzatáért. A bizottság részben alaprajzi ügyes elrendezésükért, részben a homlokzataikban megnyilvá- núlt művészi gondolataikért megvételre ajánlotta a következő műveket: a 11. sz. „Délkelet felé", a 22. sz. „Líceum“ éa a 28. sz. „Egri csillagok« jeligéjű terveket. A második díj nyertese, mint örvendetesen értesülünk, Márkus Béla oki. mérnök, a máris nagy népszerűségnek örvendő kiváló egri építész ős Koós Jenő oki. budapesti építész munkája. A pályatervek költségvetése 3—6 milliárd korona között mozog. Legolcsóbb a Márkue-féle tervezeté, mely nem egészen 3 milliárd korona. Szőlő- és bortermelésünk helyzete. A válságon csak vámkedvezmények segíthetnek. Budapestről jelentik : Petten- koffer Sándor m. kir. szőlészeti és borászati orsz. főfelügyelő, ki úgy a gyakorlati, mint az elméleti szőlészet és borászat terén európai hírnévvel bir, a magyar szőlő- és bortermelés helyzetét a következőkben vázolta: — Szőlő- és bortermelésünk válságának előidézője elsősorban az a tény, hogy az utódállamok féltékenykedéiei által előállott védővámok gátat emelnek és megakadályozzák a magyar bornak világpiacra jutását. A súlyos helyzet megoldása végett fokozott figyelemmel és gonddal kell tehát arra törekedni, hogy a most folyó kereskedelmi szerződések megkötésére irányuló tárgyalások alatt oly módozatokat találhassunk, amelyek az ország területén rekedt borkészleteknek a külföldi piacokra való jutását elősegítik. Vámkedvezmények elérésére kell a fősulyt fektetni és minden áron arra kell iparkodni, hogy ne tegyenek külömbséget a 13 térfogat-százalék alkohol feletti, vagy alatti borok között, hanem egységesen minden magyar bor részesüljön a 30 arany- koronáB vámkedvezményben, mert ha ezt elérnünk sikerül, meg van adva az az eszköz, amellyel hazai borainkat eredménnyel vihetjük külföldi piacokra. — Régi Magyarországunk elvesztésekor régi, nagy külföldi piacunk is elvesztek. Azonban ha a vámkedvezményekben részesített és a mértéktelen spekulációtól mentesített boraink ezeken az elvesztett területeken ismét megjelennek, remélhető, hogy boraink azokat nyomban visszahódítják, mert habár a görög, olasz vagy spanyol borok alkoholtartalomban a magyar borokat el is hagyják, zamat- ás illatanyaguk azonban soha el nem éri azt a fokot, amelyen a magyar borok állanak. — Azok a kisőrletek, amelyek arra irányulnak, hogy felhalmozódott bor és szőlőkészleteinket, amerikai mintára,szölőjam, szőlő- lekvár, vagy szőlőméz alakjában hozzák a piacra, nem fognak gyökeret verni Magyarországon. A szőlő- és boranyagnak ilyetén feldolgozása oly nagy tőkék befektetését igényli, amelyekkel termelőink jelenleg nem rendelkeznek. Csakis 100 holdnál nagyobb szőlőgazdaságok bírnák el az ezekhez szükséges gépek beszerzését, azonban még így sem fizetné ki magát az egész dolog. A boriilalmas Amerikában is ezek nem mint komoly ipari vállalkozások, hanem mint bor- rejtegető próbálkozások jönnek számításba. — Téve* az a hit, hogy a legújabb m gyár bortörvény a borpancsolást megengedi. Az uj törvény i* csak azt engedi meg, hogy a Bzőlönövény termékei adhatók bele a borba. E téren tehát a magyar bor finomságát és tisztaságát veszély nem fenyegeti. — A magyar szőlő- és bortermelés válságáról szárnyrakelt hírek erősen túlzottak. Nem szükséges régi, nagy szőlőkulturánk- nak erőszakos és lényegbe vágó, gyökeres redukciója. Nem kívánatosak azok a kísérletezések sem, amelyek uj, többet termő szőiővesszök meghonosítását célozzák. Csakis a régi, bevált szőlőfajták tenyésztésére keli fektetnünk a fősulyt. Különben is ezektől az amerikai »c«odavesezők«-től a magyar bor
