Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-04-01 / 74. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. április 1 Eszterházy Lujza grófnőt másodfokon is másfélévi börtönre ítélte a cseh bíróság. Pozsonyból jelentik: Eszterházy Lujza grófnőt másodfokon is egy és félévi börtönre Ítélték a csehek az állítólagos kémkedési ügyből kifolyóan. A grőfkisasz- ■zonyt vizsgálati fogsága alatt egy tolvaj nővel zárták közös cellába. Csodálatra méltó elszánt­ságra és igaz magyar büszke­ségre vall, hogy sem a grófnő, sem a család, nem kért kegyel­met a csehektől. Két miskolci leányt fogolyszöktetés kísérlete miatt kétheti fogházbüntetésre ítéltek. Miskolcon is történnek még regénybeillő dolgok, mint ez a kis hir is bizonyítja : H. B. hadapródot a katonai ügyészség letartóztatta. A had­apród a Rudolf-laktanya fogdá­jában töltötte büntetését. Elke­seredésében azt irta menyasszo­nyának, hogy szabadítsa ki a fogházból, mert nem bírja a rab­ságot és ha nem Bikerűl meg­szöknie, főbelövi magát. S. E. és S. M. miskolci urleányok, akik közűi egyik a menyasszony, erre fűrészt és pisztolyt szereztek és be akarták azokat csempészni a fogházba. Egyik foglár azon­ban észrevette a gyanús tar­talmú csomagot és megindult a két leány ellen az eljárás. Teg­nap tárgyalta az ügyet a mis­kolci kir. törvényszék. A tárgyaláson a vádlottak ta­gadták, hogy ők a revolvert azzal a szándékkal csempészték be a fogdába, hogy azzal a had­apród öngyilkosságot kövessen el, azt sem tudták, hogy a fűrészt mire akarja fölhasználni. A vád­lottak sírva védekeztek azzal, hogy csak a vőlegény sorsán akartak cselekményükkel eny híteni és nem tudták azt, hogy ezzel büntetendő cselekményt követtek ei. A kir. ügyész a vádat föntar- totta, a védő fölmentést kért. A bíróság a vádlottakat ön­gyilkosságra való reábirás kí­sérletének vádja alól fölmentette, ellenben bűnösnek mondotta ki fogolyszöktetés kísérletének vét­ségében és ezért egyenkint 2—2 heti fogházra Ítélte őket. Az elitéltek sírva nyugodtak meg az ítéletben, de bejelentették, hogy kegyelemért fordulnak a kormányzóhoz. A román király betegsége. Bukarest, március 31. (Orient Radio.) A beteg király állapota észrevehetően javul. A betegsé­get a tüdő hajszálereinek köny- nyebb természetű dugulása okoz­ta. A szerb királyné Bukarestbe érkezett. A passzív demokraták résztvesznek a választójogi törvényjavaslat tárgyalásán. Bethlen miniszterelnök és Szilágyi Lajos vitája. A nemzetgyűlés választójogi bizottsága Kállay Tibor elnöklete alatt ma délelőtt 11 órakor meg­kezdett ülésén folytatta a vá­lasztójogi törvényjavaslat rész­letes tárgyalását. A címnél Szilágyi Lajos szólalt fel elsőnek, ó elsősorban emberi és állampolgári jogoak tekinti a választójogot. A miniszterelnök kijelentése szerint az általános választójog a munkásság ural­mát jelentené a polgárság fölött. Ez nem áll, mert Magyarorszá­gon sokkal nagyobb számot kép­visel a polgárság, mint a mun­kásság. A miniszterelnök azt is megállapítja, hogy az intelli­gencia eddig nem foglalkozott eléggé a néppel, ók ezt mindig hirdették és figyelmeztették is rá az intelligenciát, hogy többet törődjön a nép bajaival. Kijelenti ezután, hogy a de­mokraták a passzivitás ellenére is résztvesznek a választójogi bizottság tárgyalásain és részt fognak venni a plenáris ülésen is, bár indítványaik elfogadását nem reméllik. Gróf Bethlen István Szilágyinak adott válaszában kifejti, hogy szokása szerint félremagyarázza szavait, ó csak arra mutatott rá, hogy a szociáldemokrata párt osztályharcot hirdet és osztály­uralomra törekszik és ezzehezem- ben nekünk kötelességünk, hogy a polgári társadalom vezető sze­repét megőrizzük. A jegyzö-internátus tervpályázatának eredménye. Egri mérnök tervezete Jelentettük már, hogy a zsűri munkája az Egerben építendő jegyzöintsrnátus tervpályázata fölött Ja múlt szerdán megkez­dődött. A bíráló bizottság elnöke Isaák Gyula alispán, tagjai pá­dig Waelder Gyula műegyetemi tanár, Tóbiás József, az állam­építészeti hivatal főnöke, Rap- csák József műszaki tanácsos és Szabó Gyula makiári főjegyző voltak. A beérkezett 48 pályaterv fö­lött három jnapon át megfeszí­tett munkával folyt a bíráló bi­zottság tanácskozása. Waelder professzor, előadó, rendkívül be­hatóan foglalkozott minden egyes tervezettel. Szavai szerint: Idők jele. hogy inkább a fiatal ge­neráció pályázott, nem pedig a régi, nagyobb vállalatok. A bizottság a három nap alatt háromszor selejtezett, míg végre péntek estére a 48 pályázatból csak 6 maradt. Ezek fölött pén­teken este az éjjeli őrákba nyúló ülésben döntött a zsűri, Egy­hangú megállapodással három pályatervet a kitűzött 3 díjra, hármat pedig megvételre aján­lottak. Az első dijat a 11. számú nyerte a második dijat. »Egyszerűség sikert arat* jel­igéjű munka nyerte, világos alaprajza és neme* egyszerű­séggel megoldott, a városképbe illő, homlokzata miatt. A második di/at a 44. számú „6,50' jeligéjű pályamű nyerte, takaros elrendezésével és ked­ves homlokzatával. A harmadik dijat a 32. számú ,,F.“ jeligéjű műnek Ítélték vi­lágos elrendezése, de főleg mű­vészi, egri hangulatú homlokza­táért. A bizottság részben alaprajzi ügyes elrendezésükért, részben a homlokzataikban megnyilvá- núlt művészi gondolataikért meg­vételre ajánlotta a következő műveket: a 11. sz. „Délkelet felé", a 22. sz. „Líceum“ éa a 28. sz. „Egri csillagok« jeligéjű terveket. A második díj nyertese, mint örvendetesen értesülünk, Márkus Béla oki. mérnök, a máris nagy népszerűségnek örvendő kiváló egri építész ős Koós Jenő oki. budapesti építész munkája. A pályatervek költségvetése 3—6 milliárd korona között mo­zog. Legolcsóbb a Márkue-féle tervezeté, mely nem egészen 3 milliárd korona. Szőlő- és bortermelésünk helyzete. A válságon csak vámkedvezmények segíthetnek. Budapestről jelentik : Petten- koffer Sándor m. kir. szőlészeti és borászati orsz. főfelügyelő, ki úgy a gyakorlati, mint az elmé­leti szőlészet és borászat terén európai hírnévvel bir, a magyar szőlő- és bortermelés helyzetét a következőkben vázolta: — Szőlő- és bortermelésünk válságának előidézője elsősorban az a tény, hogy az utódállamok féltékenykedéiei által előállott védővámok gátat emelnek és megakadályozzák a magyar bor­nak világpiacra jutását. A súlyos helyzet megoldása végett foko­zott figyelemmel és gonddal kell tehát arra törekedni, hogy a most folyó kereskedelmi szerződések megkötésére irányuló tárgyalá­sok alatt oly módozatokat talál­hassunk, amelyek az ország te­rületén rekedt borkészleteknek a külföldi piacokra való jutását elősegítik. Vámkedvezmények el­érésére kell a fősulyt fektetni és minden áron arra kell iparkodni, hogy ne tegyenek külömbséget a 13 térfogat-százalék alkohol feletti, vagy alatti borok között, hanem egységesen minden ma­gyar bor részesüljön a 30 arany- koronáB vámkedvezményben, mert ha ezt elérnünk sikerül, meg van adva az az eszköz, amellyel hazai borainkat eredménnyel vi­hetjük külföldi piacokra. — Régi Magyarországunk el­vesztésekor régi, nagy külföldi piacunk is elvesztek. Azonban ha a vámkedvezményekben ré­szesített és a mértéktelen spe­kulációtól mentesített boraink ezeken az elvesztett területeken ismét megjelennek, remélhető, hogy boraink azokat nyomban visszahódítják, mert habár a gö­rög, olasz vagy spanyol borok alkoholtartalomban a magyar borokat el is hagyják, zamat- ás illatanyaguk azonban soha el nem éri azt a fokot, amelyen a magyar borok állanak. — Azok a kisőrletek, amelyek arra irányulnak, hogy felhalmo­zódott bor és szőlőkészleteinket, amerikai mintára,szölőjam, szőlő- lekvár, vagy szőlőméz alakjában hozzák a piacra, nem fognak gyökeret verni Magyarországon. A szőlő- és boranyagnak ilyetén feldolgozása oly nagy tőkék be­fektetését igényli, amelyekkel termelőink jelenleg nem rendel­keznek. Csakis 100 holdnál na­gyobb szőlőgazdaságok bírnák el az ezekhez szükséges gépek beszerzését, azonban még így sem fizetné ki magát az egész dolog. A boriilalmas Amerikában is ezek nem mint komoly ipari vállalkozások, hanem mint bor- rejtegető próbálkozások jönnek számításba. — Téve* az a hit, hogy a leg­újabb m gyár bortörvény a bor­pancsolást megengedi. Az uj tör­vény i* csak azt engedi meg, hogy a Bzőlönövény termékei adhatók bele a borba. E téren tehát a magyar bor finomságát és tisztaságát veszély nem fe­nyegeti. — A magyar szőlő- és bor­termelés válságáról szárnyrakelt hírek erősen túlzottak. Nem szük­séges régi, nagy szőlőkulturánk- nak erőszakos és lényegbe vágó, gyökeres redukciója. Nem kívánatosak azok a kí­sérletezések sem, amelyek uj, többet termő szőiővesszök meg­honosítását célozzák. Csakis a régi, bevált szőlőfajták tenyész­tésére keli fektetnünk a fősulyt. Különben is ezektől az amerikai »c«odavesezők«-től a magyar bor

Next

/
Oldalképek
Tartalom