Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-03-31 / 73. szám

2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. március 31. kedd. XLII évf. Ára 73 sz. Előfizetési dijj postai szállítással Egg hóra . 40.000 K I Égess és félévi előfizetést Neggedévre 120.000 K | nem fogadunk el.---­P OLITIKHI NÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal; Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Állami gyámkodás vagy szabad verseny? (Válasz Dr. V. Á -nak) II. Tegnapelőtti cikkemben kifej­tettem, hogy a mai chaotikus időkben minél erőteljesebb, ener­giától duzzadóbb állami szerve­zetre van szükség. Ebből önként következik, hogy az államhatal­mat lehet helyesen és helytelenül, hasznosan vagy károsan kezelni. Mindenesetre amikor azt sür­gettem, hogy az állasa avatkoz­zék be a jelenlegi zűrzavaros gazdasági viszonyokba a maga nagy eszmei és anyagi súlyával, ezt azért tettem, mert ha az ál­lamot olybá képzelem el irányító minőségben, mint egy nagy vi­lágító tornyot, melyben a kor­mány igazítja a fénykávék ható­körét a nemzeti élet különböző területeire, meg kell vallanom, a mi világító tornyunkban a fénykévék kialudtak, nincs hitel, nincs koncepció, nincsenek bátor nekikezdések, nincs irányítás: csak apró mécsek pislákolnak, félénk tapogatódzások... és csak az adóprés működik irgalmat­lanul. Ha ez utóbbi megállapítások «rémlátások,» ám legyenek azok, de ezeket az őszinte hazafiúi aggodalom sugallja. Én a «Rém- hirterjesztők» c. első cikkemben nem azok ellen foglaltam állást, akik nem látnak itt mindent fe­nékig tejfelnek * őszintén meg­mondják véleményüket a hibák orvoslására, hanem azok ellen emeltem fel évő szavamat, akik pletykamániájukban, rövidlátá­sukban, esetleg a zavarosban halászni akarásukban minden­ben és mindenütt csak a rosszat látják, azt hiresztelik s adott esetekben a legbiztosabbnak hitt vállalkozást is megroppanják felelőtlen sugdolődzásaikkal. Itt már kötelessége az államnak közbelépni, büntető eezközökkei, ha kell, s a baj gyökerét gyógyító intézkedésekkel, ha kell. S in­kább ez utóbbi kell. Dr. V. Á. idézi Búd pénzügy­miniszter mondását, hogy «pusz­tuljanak a konjunkturális vállal­kozások, mert ezek akadályozzák a konszolidációt,» őszintén szól­va, nem nagyon lelkesedhetem ' ezért a pénzügyminiszteri mon- i dásért, mert bár igaz, hogy a háború utáni időkben gomba- módra szaporodtak a különféle konjunktura-üzietek, a jelennek élő s a pillanatnyi hasznot néző tiszavirág-alakulatok, melyeknek észrevétlen elmúlása egyáltalá­ban nem volna fájdalmas, de sohasem szabad szem elől té­veszteni, hogy a gazdasági élet nagyon sokféle vonatkozásban egymásba fonódó lánc, ahonnan egy láncszem kiesése a legtöbb­ször a többi szomszédos lánc­szemek összefüggését s tartós­ságát meglazítja, esetleg a lánc teherbíró képességét tönkreteszi. S minél erőszakosabb a meg­próbáltatás s minéi nagyobb hálózatban függnek össze az illető vállalatok, egy-egy tragikus bukás annál veszélyesebb kö­vetkezményekkel járhat a vele összefüggésben levőkre. S azt sem szabad különös­képpen elfelejteni, hogy a leg­inkább veszélyben forgó válla­lataink azok, amelyek, bár bizo­nyos körök különös előszeretettel nevezik ezeket is konjunkturális alakulatoknak, a U3gy nemzeti s keresztény felbuzdulás idején azért létesültek, hogy a keresz­tény középosztály tagjai is az annyira kívánatosnak látszó sza­bad pályán elhelyezkedjenek, mintegy pionirjai legyenek a keresztény magyar iparnak és kereskedelemnek. Ezeknél ter­mészetesen amúgy is hiányzik az apáről-fiúra öröklődő rutin, üzleti összeköttetés, de leginkább a megfelelő tőke, tehát a mai hitelszegény időkben ezeknek a helyzete rendülhet meg legelőbb. E kérdések felett lehet külön­ben végnélkül pro és kontra vitatkozni, azonban minden Le- moszthenesnél szebben beszél a tett s valóban a kormánynak, ha nem akar puskaporos hordókon pihenni s a mindjobban fokozódó nyugtalanságot őszre nem ve- vőasel eliníézeítnek gondolni, sürgősen cselekedni kell. Nagy kő a bizonytalanság az emberi sziveken. S legveszedel­mesebb is kihatásaiban ; ahogy Arany mondja a Toldi-ban: Elrepült a nagy kő, ki tudja hol áll meg ... s kit hogyan talál meg. Dr. Urbán Gusztáv. A választójogi törvényjavaslat bizottsági tárgyalását ápr. végéig hosszabbították meg. Május elején lesznek a fővárosi választások. A pénzügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett be a mezőgazdasági hitel és az építkezések előmozdításáról. Budapest, március 30. A nem­zetgyűlés mai ülését negyed egy órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bemutatja a minisz­terelnök átiratát, melyben beje­lenti, hogy az elhunyt IV. Károly király halálának évfordulóján a budavári koronázó templomban gyászistentisztelet lesz, amelyen a nemzetgyűlést Huszár Károly képviseli. Bemutatja továbbá a miniszterelnök átiratát, amelyben kéri a nemzetgyűlést, hogy a választójogi törvényjavaslat bi­zottsági tárgyalására kiszabott március 31-i határidőt április végéig hosszabbítsa meg. A nem­zetgyűlés a miniszterelnök ja­vaslatához hozzájárul. Végül bejelenti az elnök, hogy Petrovácz Gyula ős Szabó József a székesfővárosi választások ki­írása és a létszámcsökkentés tár­gyában sürgős interpellációra kértek és kaptak engedélyt. Búd János pénzügyminiszter beterjeszti a mezőgazdasági hi­tel megszerzését megkönnyítő egyes rendelkezésekről, továbbá az építkezés előmozdítását célzó intézkedésekről szóló törvény- javaslatot. Az előbbit kiadják az \ ; igazságügyi, pénzügyi ős földmi- velésügyi együttes bizottságnak, az utóbbit a közgazdatági bi­zottságnak. Walkó Lajos kereskedelmi mi­niszter beterjeszti a Lengyelor­szággal 1925. március 26-án kö­tött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szőlő törvény­javaslatot. A javaslatot kiadják a külügyi és közgazdasági bi­zottságnak. Rakovszky Iván belügyminisz­ter beterjeszti a székesfőváros j törvényhatósági bizottságának újjászervezése tárgyában alko­tott 1924. évi törvénycikk kiegé­szítéséről szőlő törvényjavasla­tot. Mivel az ülés egyetlen tár­gya a további teandőkfölött való döntős, az elnök javasolja, hogy a legközelebbi ülést holnap dél­előtt tartsák és annak napirend­jére két mentelmi ügy tárgya­lását tűzzék ki. Petrovácz Gyula interpelláció­jában kérdi: hajlandő-e a bel­ügyminiszter a fővárosi törvény­hatósági választásokat a törvény által előirt határidőben megtar­tani és ehhez képest sürgősen kiírni. Egyben annak a gyanú­jának ad kifejezést, hogy a fő­városi létszámapasztást politikai alapon akarják végrehajtani. Rakovszky Iván belügyminiszter az interpellációkra együttesen válaszol. Legközelebb meg fog jelenni a rendelet, melyben május 15. előtti időre fogja kitűzni a fő­városi választásokat. A fővárosi ügyosziályokat nem szüntetik meg. Egyedül a katonai ügy­osztály megszüntetéséről van sző. A Ház a választ tudomásúl vette. Az ülés félkettőkor véget ért. Az egri szinikerüiet kérdése. A vidéki színházak válságos helyzete a kultuszminisztert arra az elhatározásra bírta, hogy a színigazgatói engedélyek számát leszállítsa s a tzicikerületeket megfelelően átcsoportosítsa. Pár nap előtt városunkhoz is leér­kezett az e tárgyban kibocsá­tandó intézkedés tervezete, mely szerint Eger a jövőben Debre­cennel közösen alkotna egy szi- nikerületet. A város szinügyi bi­zottsága ma Trak Géza polgár- mester elnöklete alatt tartott ülé­sében foglalkozott a kérdéssel s dr. Simonyi Nándor városi ta­nácsos előterjesztése alapján be­ható mérlegelés tárgyává tette a tervezett uj beosztást. A bi­zottság végül is arra az elhatá­rozásra jutott, hogy Miskolc vá­ros óhajtásának is megfelelően, városunknak a buda—miskolci szinikerülethez leendő csatolását fogja kérni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom