Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-03-31 / 73. szám
2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. március 31. kedd. XLII évf. Ára 73 sz. Előfizetési dijj postai szállítással Egg hóra . 40.000 K I Égess és félévi előfizetést Neggedévre 120.000 K | nem fogadunk el.---P OLITIKHI NÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal; Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Állami gyámkodás vagy szabad verseny? (Válasz Dr. V. Á -nak) II. Tegnapelőtti cikkemben kifejtettem, hogy a mai chaotikus időkben minél erőteljesebb, energiától duzzadóbb állami szervezetre van szükség. Ebből önként következik, hogy az államhatalmat lehet helyesen és helytelenül, hasznosan vagy károsan kezelni. Mindenesetre amikor azt sürgettem, hogy az állasa avatkozzék be a jelenlegi zűrzavaros gazdasági viszonyokba a maga nagy eszmei és anyagi súlyával, ezt azért tettem, mert ha az államot olybá képzelem el irányító minőségben, mint egy nagy világító tornyot, melyben a kormány igazítja a fénykávék hatókörét a nemzeti élet különböző területeire, meg kell vallanom, a mi világító tornyunkban a fénykévék kialudtak, nincs hitel, nincs koncepció, nincsenek bátor nekikezdések, nincs irányítás: csak apró mécsek pislákolnak, félénk tapogatódzások... és csak az adóprés működik irgalmatlanul. Ha ez utóbbi megállapítások «rémlátások,» ám legyenek azok, de ezeket az őszinte hazafiúi aggodalom sugallja. Én a «Rém- hirterjesztők» c. első cikkemben nem azok ellen foglaltam állást, akik nem látnak itt mindent fenékig tejfelnek * őszintén megmondják véleményüket a hibák orvoslására, hanem azok ellen emeltem fel évő szavamat, akik pletykamániájukban, rövidlátásukban, esetleg a zavarosban halászni akarásukban mindenben és mindenütt csak a rosszat látják, azt hiresztelik s adott esetekben a legbiztosabbnak hitt vállalkozást is megroppanják felelőtlen sugdolődzásaikkal. Itt már kötelessége az államnak közbelépni, büntető eezközökkei, ha kell, s a baj gyökerét gyógyító intézkedésekkel, ha kell. S inkább ez utóbbi kell. Dr. V. Á. idézi Búd pénzügyminiszter mondását, hogy «pusztuljanak a konjunkturális vállalkozások, mert ezek akadályozzák a konszolidációt,» őszintén szólva, nem nagyon lelkesedhetem ' ezért a pénzügyminiszteri mon- i dásért, mert bár igaz, hogy a háború utáni időkben gomba- módra szaporodtak a különféle konjunktura-üzietek, a jelennek élő s a pillanatnyi hasznot néző tiszavirág-alakulatok, melyeknek észrevétlen elmúlása egyáltalában nem volna fájdalmas, de sohasem szabad szem elől téveszteni, hogy a gazdasági élet nagyon sokféle vonatkozásban egymásba fonódó lánc, ahonnan egy láncszem kiesése a legtöbbször a többi szomszédos láncszemek összefüggését s tartósságát meglazítja, esetleg a lánc teherbíró képességét tönkreteszi. S minél erőszakosabb a megpróbáltatás s minéi nagyobb hálózatban függnek össze az illető vállalatok, egy-egy tragikus bukás annál veszélyesebb következményekkel járhat a vele összefüggésben levőkre. S azt sem szabad különösképpen elfelejteni, hogy a leginkább veszélyben forgó vállalataink azok, amelyek, bár bizonyos körök különös előszeretettel nevezik ezeket is konjunkturális alakulatoknak, a U3gy nemzeti s keresztény felbuzdulás idején azért létesültek, hogy a keresztény középosztály tagjai is az annyira kívánatosnak látszó szabad pályán elhelyezkedjenek, mintegy pionirjai legyenek a keresztény magyar iparnak és kereskedelemnek. Ezeknél természetesen amúgy is hiányzik az apáről-fiúra öröklődő rutin, üzleti összeköttetés, de leginkább a megfelelő tőke, tehát a mai hitelszegény időkben ezeknek a helyzete rendülhet meg legelőbb. E kérdések felett lehet különben végnélkül pro és kontra vitatkozni, azonban minden Le- moszthenesnél szebben beszél a tett s valóban a kormánynak, ha nem akar puskaporos hordókon pihenni s a mindjobban fokozódó nyugtalanságot őszre nem ve- vőasel eliníézeítnek gondolni, sürgősen cselekedni kell. Nagy kő a bizonytalanság az emberi sziveken. S legveszedelmesebb is kihatásaiban ; ahogy Arany mondja a Toldi-ban: Elrepült a nagy kő, ki tudja hol áll meg ... s kit hogyan talál meg. Dr. Urbán Gusztáv. A választójogi törvényjavaslat bizottsági tárgyalását ápr. végéig hosszabbították meg. Május elején lesznek a fővárosi választások. A pénzügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett be a mezőgazdasági hitel és az építkezések előmozdításáról. Budapest, március 30. A nemzetgyűlés mai ülését negyed egy órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bemutatja a miniszterelnök átiratát, melyben bejelenti, hogy az elhunyt IV. Károly király halálának évfordulóján a budavári koronázó templomban gyászistentisztelet lesz, amelyen a nemzetgyűlést Huszár Károly képviseli. Bemutatja továbbá a miniszterelnök átiratát, amelyben kéri a nemzetgyűlést, hogy a választójogi törvényjavaslat bizottsági tárgyalására kiszabott március 31-i határidőt április végéig hosszabbítsa meg. A nemzetgyűlés a miniszterelnök javaslatához hozzájárul. Végül bejelenti az elnök, hogy Petrovácz Gyula ős Szabó József a székesfővárosi választások kiírása és a létszámcsökkentés tárgyában sürgős interpellációra kértek és kaptak engedélyt. Búd János pénzügyminiszter beterjeszti a mezőgazdasági hitel megszerzését megkönnyítő egyes rendelkezésekről, továbbá az építkezés előmozdítását célzó intézkedésekről szóló törvény- javaslatot. Az előbbit kiadják az \ ; igazságügyi, pénzügyi ős földmi- velésügyi együttes bizottságnak, az utóbbit a közgazdatági bizottságnak. Walkó Lajos kereskedelmi miniszter beterjeszti a Lengyelországgal 1925. március 26-án kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szőlő törvényjavaslatot. A javaslatot kiadják a külügyi és közgazdasági bizottságnak. Rakovszky Iván belügyminiszter beterjeszti a székesfőváros j törvényhatósági bizottságának újjászervezése tárgyában alkotott 1924. évi törvénycikk kiegészítéséről szőlő törvényjavaslatot. Mivel az ülés egyetlen tárgya a további teandőkfölött való döntős, az elnök javasolja, hogy a legközelebbi ülést holnap délelőtt tartsák és annak napirendjére két mentelmi ügy tárgyalását tűzzék ki. Petrovácz Gyula interpellációjában kérdi: hajlandő-e a belügyminiszter a fővárosi törvényhatósági választásokat a törvény által előirt határidőben megtartani és ehhez képest sürgősen kiírni. Egyben annak a gyanújának ad kifejezést, hogy a fővárosi létszámapasztást politikai alapon akarják végrehajtani. Rakovszky Iván belügyminiszter az interpellációkra együttesen válaszol. Legközelebb meg fog jelenni a rendelet, melyben május 15. előtti időre fogja kitűzni a fővárosi választásokat. A fővárosi ügyosziályokat nem szüntetik meg. Egyedül a katonai ügyosztály megszüntetéséről van sző. A Ház a választ tudomásúl vette. Az ülés félkettőkor véget ért. Az egri szinikerüiet kérdése. A vidéki színházak válságos helyzete a kultuszminisztert arra az elhatározásra bírta, hogy a színigazgatói engedélyek számát leszállítsa s a tzicikerületeket megfelelően átcsoportosítsa. Pár nap előtt városunkhoz is leérkezett az e tárgyban kibocsátandó intézkedés tervezete, mely szerint Eger a jövőben Debrecennel közösen alkotna egy szi- nikerületet. A város szinügyi bizottsága ma Trak Géza polgár- mester elnöklete alatt tartott ülésében foglalkozott a kérdéssel s dr. Simonyi Nándor városi tanácsos előterjesztése alapján beható mérlegelés tárgyává tette a tervezett uj beosztást. A bizottság végül is arra az elhatározásra jutott, hogy Miskolc város óhajtásának is megfelelően, városunknak a buda—miskolci szinikerülethez leendő csatolását fogja kérni.
