Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-03-18 / 63. szám
Át a 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925 március 18. szerda. XLII évf. 63 sz. Előfizetési díj postai szállítással Egy hóra . 40.000 K | Égé» és félévi elöflietést Negyedévre 120.000 K | — nem fogadnak el. ----S zerkesztőség > Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám U. Ä polgári nélkülözés száraz kenyere mellől csodálkozással vesszük szemügyre a háborútól meggyötört népek gazdasági és Kulturális életét. Amíg a tönk felé rohantunk, ragyogóan mentek az üzletek, mindenre bőven telt a gyorsan romló pénzből, mellyel takarékoskodni senki sem tartotta érdemesnek. Amióta pedig szanáltak s a gyógyulás útjára térítettek, a gazdasági válság szo- rongatásától nemcsak a kisember őíztövér bordái ropognak, de a mamoiuth - vállalatok hatalmas szervezete is. A lejtőn lefelé vígan gurult a kerék, a hegyre fölfelé roggyanó inakkal is alig- alig győzzük hajtani. Mindenütt rendkívül nagy és szinte napről-napra növekszik a munkanélküliség s nemcsak a legyőzött, de a győztes nemzetek is súlyosan szenvednek terhe alatt. A színházak úgynevezett star- jainak viszont a békebelit is meghaladó, dús fizetés hull az ölűkbe. Gyöngyös környékén 25 ezer koronás napszámmal kínlódnak a szerencsétlen földmunkások ; a gazdák ezt is nehezen fizetik, mert a bort értékesíteni már jóformán lehetetlen. Becsben, Berlinben, sőt Itália ragyogó városaiban ^ és Londonban is igen sok ember áll munka ős mindennapi kenyér nélkül. Ezzel szemben Fedák Sári, a hang nélkül éneklő budapesti színművésznő, estéről-estére tíz és félmillió korona tiszteletdijat kap egy szerep eljátszásáért, mely a pesti démonból vidéki magyar nagyasszonnyá lett modern nő lelkét viszi a világot jelentő deszkákra. A magyar nép, hacsak kenyere egy részét áruba nem bocsátja, csak vásárlóként léphet föl a világpiacon ; a külföldről drága pénzen behozott nyersanyagból nem képes a magyar munka olyan jószágot teremteni, mely a világpiacon versenyképesként jelentkeznék. Ha azonban olcsó nőt keresnek valami külföldi emberhús-piacon, biztos, hogy elegendő mennyiségű »áru< jelentkezik az uj idők szomorú nevezetességre vergődött árucikkéből: a veDgerkából, aki művésznőnek indul, de pária- sorsra jut. Az is kétes dicsősége végül nemzetünknek, hogy egy-egy világvárosnak egyszerre kőt- három színházában is magyar cégjelzésű (értsd: Budapesten gyártott) színdarabot játszanak. A nagyvilág romlott gyomrának a francia fűszer mellé a magyar borsot a mi gyászos- múltú fővárosunk liferálja. Szomorúan jellemző korunk erkölcsi felfogására, hogy a lenge ruhájú »magyar« múzsa sokkal köny- nyebben eljut a művelt Nyugat nagy nemzeteinek leikéhez, mint a Trianon ellen lázadó igazi magyarság minden fájdalmas feljsjdulása. A világ lázas. Ki őa hogyan fogja gyógyítani, ma még az idők méhében rejtőző, mélységes titok. K—ny. Mezőgazdasági hitel, népkultura, földreform. A vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlése. Eger, 1925. március 17. Isaák Gyula slispán ma délelőtt 10 órakor njitotta meg Hevesvármegye törvényhatósági bizottságának ez évi tavaszi közgyűlését. Puchlin Lajos főjegyző felolvasta az alispáni jelentést, melyet lapunk más helyén közlünk. A közgyűlés az állandó választmány javaslatára Csepela Lajos dr. kápolnai esperes plébánosnak azzal az indítványával együtt fogadta el az alispáni jelentést, hogy a törvényhatósági bizottság felír a pénzügy- miniszterhez b feliratában gyors és olcsó kölcsönt kér az államtól a magángazdaság részére. Csepela Lajos dr. javaslatának indokolására elmondja, hogy nagy pénzügyi kapacitások megállapítása szerint több mint 2 és fél billió korona hever gyümölcsözőé nélkül a beszedett adókból az állam kezében, amikor szerte az országban a legnagyobb pénztelenség uralkodik. Nem szabad összeroppanni hagyni az adóalanyokat. Ebből a kettő és fél billióból olcsó kölcsön alakjában juttatni'lehetne a magán- gazdaságnak is. Konkrét példának felhozza, hogy egyik nagy- birtokos ismerőse, akinek 10 milliárd értékű eladó vagyona van, nem tud fizetni a nagy pénzhiány miatt. Egészségtelen állapotnak tartja a magas kamatokat. Dutkay Pál: Olvas cikket és hall beszédeket, melyek csak arra valók, hogy az elágülatlensé- got és elkeseredést fokozzák. Kéri, gondolja meg mindenki mit tesz, mikor izzó szavakat dob bele a közvéleménybe. A kormány úgyis cselekszik már kérésünkre. Egyik képviselő itt volt tegnap városunkban. Az érdeklődők megtudhatták tőle, hogy a kormány nem szándékozik elzárni a közönség elöl a beszedett billiókat, és a pénzügyminiszter már meg is tette a szükséges lépéseket a mezőgazdaság j fölsegítésére. Keglevích Gyula gróf kijelenti, hogy szerinte elsősorban a mezőgazdasági kamaráknak kellett volna kezdeményezni ezt az ügyet. A Mezőgazdasági Kamara nem tett semmit. PIÓsz István szerint a Mezőgazdasági Kamara behatóan foglalkozott a mezőgazdasági hitel kérdésével. A kultúra képe a magyar Athéntől30kilométerre ... Szabó Elek besenyőtelki plébános, az alispáni jelentésnek a népoktatásról szőlő részével kap csolatban, szóvá teszi, hogy a szárazból pusztán 1917 óta nem folyik tanítás az iskolában, bár meg van szervezve a tanítói állás és felépült az iskola is. •*Évröl-évre 40 tanköteles gyermek marad így taníttatlan. Két alkalommal már írásban tett jelentést erről a szégyenletes állapotról. Most itt, a plénum előtt kénytelen elmondani, hogy Egertől, a magyar kultúra egyik gócpontjától, 30 kilométer távolságra 7 éve nincs tanítás egyik népiskolában. Hangsúlyozza a népnevelés nemzeti fontosságát. Intézkedéseket kér. Isaák Gyula alispán: A közigazgatási bizottság már több ízben foglalkozott e kérdéssel. Intézkedni fog, hogy az illetékes fórum véget vessen a tűrhetetlen állapotnak. A közúti költségvetést, melyet lapunk már ismertetett, azzal a módosítással fogadta el a törvényhatósági bizottság, hogy az aranykorona szorzőszáma itt 17.000 maradjon- állandóan, nehogy esetleg a szorzőszám esése miatt pótköltségvetéssel kelljen dolgozni. PIósz István javaslatára pedig felirattal fordulnak a kereskedelemügyi miniszterhez, akinél az új közúti törvényt sürgetik. A vármegyei teherautók és személyszállító autók beszerzéséről szőlő alispáni előterjesztést a törvényhatósági bizottság hozzászólás nélkül egyhangúan elfogadta. Puchlin Lajos vármegyei főjegyző szavai szerint a személyautók az eddig szerzett tapasztalatok szerint kitünően beváltak. A főszolgabírók a községek ellenőrzését intenzivebben teljesíthetik. Küldöttségek a más költségén. Kerecsenden az e^ri érsekség birtokából közlegelőt vett igénybe az O.F.B. A község képviselőtestülete most úgy határozott, hogy a tárgyalási költségekhez, sőt az ebben az ügyben Budapesten járt küldöttségnek a költségeihez is járuljon hozzá, pót- adó alakjában az érsekség. Ezt a határozatot megfelebbezték. Török Kálmán prépostkanonok a józan ész Ítéletére hivatkozva legalább is nem ildomosnak tartja azt az eljárást, hogy azzal akarják megfizettetni a költségeket, akinek a földjét elveszik. A felebbezést elfogadta a törvényhatósági bizottság, A Gárdonyi-Társaság legközelebbi gyűlése március 22 én, délután 6 órakor lesz a főgimnázium torna-termében. Érdekes eseménye lesz Bilkei Ferenc székesfehérvári plébánosnak, a Társaság rendes tagjának előadása Gárdonyi és a buddhizmus címmel. Ugyancsak újság lesz Hevesi Gusztávné művészi szavalatának bemutatása. A Társaság programmja az is, hogy a megszállott területeken hatalmasan fölzsendölt
