Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-03-17 / 62. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. március 17 újabb éneke után Dobos Jenő közigazgatási tanfolyam-hallgató Végvári: «Eredj, ha tudsz» c. versét szavalta el. Az ünnepélyt a Szózat eléneklése zárta be. Az egri középiskolák ifjúsága, mint már jelentettük, gazdag önképzököri díszközgyűlés ke­retében ülte meg a szabadság emléknapját. Este 8 órakor Eger polgársága a Kaszinóban tartotta meg a hagyományos március lö.-i ban­kettet. Az ünnepi vacsora illuszt­ris közönsége teljesen megtöl­tötte az új tágas dísztermet. Az Ízlésesen terített fehér asztalnál három pohárköszöntő hangzott el. Breznay Imre emelkedett han­gú lelkes felszőlalában egy márc. 15.-1 emlékserleg beszerzését in­dítványozta a Kaszinónak. Pálik Ferenc joghallgató, a Jogakadé­miai Kör elnöke a magyar fel­támadás elkövetkező nagy már­ciusáról beszélt osztatlan nagy tetszést és lelkesedést keltve. Nagy János dr. kanonok, nemzet gyűlési képviselő a Széchenyiek, Jókaiak, Madáchok, Kazinczyak, Kossuthok évtizedekig tartó nagy előkészítő munkája gyümölcsé­nek mondja 1848 március 15,-ét. Csak ilyen nagy erőfeszítéssel vívhatjuk ki az új magyar sza­badságot is mi, ,a trianoni 6írba zárt magyarok. Az Egri Dalkör és a Polgári Dalkör több szép számmal szerepelt a vacsorán. Et tu mi Brute? Azt hittem eddig, hogy csak a radikálisokat, szociáldemokra­tákat és a kereszténytelen tőkét tölti el páni félelemmel a keresz­tényszocializmus térhódítása s ime most Ön is, keresztény jó uram, sanda tekintettel néz reánk, arcán azzal a gondterhes vonás­sal, melyet csak akkor szokott al­kalmazni, mikor keresztény meg­mozdulásokat kritizál. Ön tehát attól a szocializmustól félti a tár­sadalmi rendet, mely az evangé­liumból van leszűrve, mely a jog, igazság és szeretet pillérjein akarja áthidalni a társadalmi osztályokat, mely a belátás, meg­értés és méltányosság köveiből akar harmóniát építeni az érde­kek fölé s mely egyáltalán min­dig csak építeni akar, úgy tár­sadalmi, mint erkölcsi, politikai és gazdasági téren, melynek más szempontja nincs, mint a keresz­tény igazságosság és magyar fajtánk védelme. Mit félt Ön tőlünk? A keresz­ténységet, hazánkat vagy ön­magát? Az előbbi kettőt ugy-e nem ? Tehát bizonyára önmagát a liberális nyoizolyában ! Mondja, jő abban az ágyban szenderegni, míg az idegen szellemű és célú töte és annak szociáldemokrata pribékjei az Ön keresztény és magyar testvéreit milliószámra fertőzik, kihasználják és oda ne­velik, hogy azoknak 12 éves gyermeke már a himnusztáblát az iskolában leköpje ? Jó így ? És elfelejtette már Ön azokat a piros, cifra napokat, a kézigrá­nátos terrorfiukat, a parlamenti pincét, a Markó-utcát, jobbjaink meghurcoltatását, a fákra agga­tott magyar urakat, a polgári elemek esküdöző fogadkozá­sait: csak még egyszer vége legyen?! . . . Elfelejtette Ön az uraeági inasokból és pincérekből alakított forradalmi törvényszé­ket, Bucharin Nikolsj evangé­liumát és a gersliit ? Ön, jő uram, abban az időben gondolkozni méltóztatott! És be látta a liberalizmus lehetetlen voltát és mea kulpát mondott! Erre Ön ma már csak úgy em lékezik, mint valami álombéli lidércnyomásra. Ám az valóság volt és ismét az lesz, ha a gyű lölet és nyomor dagadozó szenny­vizét a megértés, szeretet és tü­relem csatornáin nem tudja le­vezetni a keresztényszocializmus. És ön ettől fél és ezt a mun­kát próbálná gáncsolni? Mi minden társadalmi osztály részére életet, békét és tisztele­tet hirdetünk. De így természe­tesen a munkásosztály számára is. Ezek részére tisztességes megélhetést, jő bánásmódot, to­vábbá egészséges lakást és agg­Az Egri Ipartestület fölkért bennünket a következők köz­lésére : A pénzügyminiszter ur belátva 8z iparosságnak jelenlegi rend­kívüli helyzetét különös mél­tánylást érdemlő esetek figye­lembevételével felhatalmazta a pénzügyigazgatőságokat, hogy az 1925. évben fizetendő for­galmiadó átalányösszegek leg­utóbbi megállapításától eltérően kisebb összegben is megállapít­hatja s az esetben amennyiben a régi átalányösszeg a jelenlegi tényleges viszonyokkal szemben túl magasnak bizonyulna az a tényleges állapotra leszállítassék s ezen megállapított összeg f. évi január hő 1-től fizetendő visszamenőleg. Tehát az esetben, ha az adó­köteles által befizetett eddigi összeg túlfizetés volna, az a leg­A Bajai Újság a következő tudósítást ktpta a megszállott Szabadkáról: A kormány arra hivatkozik, hogy az ország lakossága rend­kívül ideges a választások kö­vetkeztében és így attól lehet kori s rokkantsági biztosítást akarunk. Nem kívánunk azon­ban belőlük népbiztosokat ne­velni. Egyébként pedig szívesked­jék körültekinteni a világon s megállapítani, hogy a történelem milyen formában alakul. Ma 1925 ben, mikor a [II. és III. in- ternacionálé közepe tájával már elégedetlenkedik a teljesen le­vetkőzött lelkű munkás, mikor ma már kevés nekik Bebel, Las- salle és Liebknecht, hanem Lenin kell és Surek, akkon ön, uram, sokalja a keresztényszocializmust is. Holtbizonyos, hogy a világ­problémákat hamarosan szociá­lis alapon kell megoldani és C3ak aközött lehet választani, hogy ők oldják-e meg, vagy mi ? A csendőrség nem fogja tudni megoldani. Azzal pedig, hogy ha munká­saink részére hu*zezer koroná­nál nagyobb napszámot kérünk, nemzetünk ügyét is szolgálni óhajtjuk, mert létminimum alatt kereső emberekkel nem lehet nemzetet menteni: tüdővészt le­győzni, csecsemőhalandóságot gá­tolni és egykét megakadályozni. így hát, ha ön jó hazafi, a világmentő és nemzetnevelő mun­kához mellénk fog állani. Mint ahogy itt is a helye, i közelebbi havi részletbe beszá­mítandó. Természetesen a kincs­tár Kárára mutatkozó különbö­zet pedig pótlólag fizetendő. Fel van hatalmazva egyúttal a pénz­ügyigazgatóság, hogy amennyi­ben az álíaiányozott adóköteles késedelmességéért felemelt adói fizetne ezen felemelt adót saját hatáskörében teljes egészében törülheti az esetben, ha a befi­zetés a következő hó 15-ig meg­történt. ' F elhívjuk ezért Egerváros ipa­rosságát, hogy minden szakmá­ból egy megbízottat f. hó 18-án szerdán d. e. 11 órára az Ipar­testület hivatalos helyiségében ! tartandó megbeszélésre feltét- j lenül küldjenek ki saját érde- ; kükben. Nagyobb szakmák három ! megbízottal képviseltessék ma­gukat. Egri Ipartestület. tartani, hogy nagyobb rendelle­nességekre kerül a sor. Azért megkezdte a lakosságnak paci­fikálását falvakszerte, ami per­sze a balkáni valóságban a leg­vadabb terrort jelent. A Vajdaságban oly iszonyú a Kadar József. IMHH« «MMN» MMMK» ■*.«»»»»»» i Felhívás az összes Iparosokhoz! Eddig soha nem látott terrorral igázza le Pasics Jugoszlávia népét. A legborzalmasabb embertípusok szabad prédájának dobták oda a megszállott Délvidék magyarságát. terror, hogy annak más jellem­zését adni nem lehet, mint bosz- szuhadjárat. Rettenetes, hogy hogyan garázdálkodnak azok, akiknek a kezében a Pasics képpel ellátott igazolvány van. Rendelkeznek a csendőrséggel, úgynevezett harcos osztagokat szerveznek a nép pacifikálására. Ezekben a bizottságokban leg­borzalmasabb embertípusok ga­rázdálkodnak, akik minden kor­mány mellett vannak, csakhogy a zsebeiket megtömjék. És van is hasznuk bőven, mert ezek kapják a trafikokat, a korcsmái engedélyeket, liferáciőkat és li- citációkat. Nincs polgári szabadság, nincs a ház szentségének a joga, ilyen módon akarja magának meg­dolgozni Pasics a népet és ahol ez nem sikerül, oda elküldik a zsandárokat, hogy fegyver után kutassanak. A házkutatások al­kalmából lopásokat és rabláso­kat visznek végbe. Pasics em­berei részegen járják a falvakat és megvernek minden ellenzéki embert vagy asszonyt. Minden vonalon bosszú, korrupció és ter­ror. És mindez az utólagos ter­ror annak jegyében történik, hogy a közeli uj választásoknál Pasics megnyerje magának a népet. Az ellenzék eddig úgy látszik tehetetlenül áll a terrorral szem­ben és a jövő titka, hogy vájjon megtalálja-e az utat és módot az ellenállásra. Annyi azonban tény s ez ma az ország általá­nos helyzetképe, hogy eddig soha nem látott terrorral feaszik Pasics rá az ország népére. fiz egri keresztényszocialisták és ébredő magyarok március 15-iki ünnepélye. Eger, március 16. Az egri kereszíőnyszocialisták és az egri Érne közös ünnepség keretében ünnepelték meg a magyar sza­badság emléknapját. A két egye­sület vasárnap reggel 9 órakor zászlók alatt testületileg vonűlt a ferencesek templomába, ahol Bárdos József dr. mondott szent misét. Ezután ezrekre menő tö­meg kíséretében a Lyceum előtt elhaladva, a Kossuíh-térre vo­nultak, ahol a Dobő-ezobor előtt felállított és nemzeti jelvények­kel feldíszített emelvény körűi mintegy 5—6 ezer főnyi tömeg gyűlt össze. A Szózat eléneklése után Bár­dos József dr. ciszterci rendi fő­gimnáziumi tanár, az egri ébre­dők elnöke, rövid megnyitó be­szédet mondott. Utána Tasnády-Kovács József dr., az ébredők budapesti kikül­döttje, beszédében történelmi jo­gokra hivatkozva csak magyar­nak követeli a március 15,-i ma­gyar ünnepet. Ezt követeli a magyar haza,

Next

/
Oldalképek
Tartalom