Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-03-14 / 60. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925 március 14. szombat. XLII évf. 60 sz. Előfizetési dl) postai szálMtáss&S Egg hóra . 40.000 S I Égés* és félévi előfizetést Neggedévre 120.000 K | ---- nem fogadnak el. — H wvtsnx POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség; Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Egri csillagok. Az egri várban, a Kálvária halomtól délre eső szabad téren, egyszerű fakereszt árnyában alussza örök álmát: Gárdonyi Géza, az .Egri csillagok« örökszép regényének halhatatlan költője. A fír körül egy darab történelem, nemzeti nagy létünk legrsgyogóbb emlékeinek néhány mohos lapja, Dobó, Bornemissza és ez egri nők ... A magyar dicsőség nagy rajongója aggódó lélekkel látja ködbe veszni a nagy idők nagy emlékeit, tüzes lélekkel űj csillagokat gyújt a múlandóság éjszakájába, hogy átmentse á magyar múltat a magyar jövőnek. A kőemlék szétmorzsolődik, az ércet kikezdi az idő, de az «Egri csillagok« fénye örök időkre beragyogja az egri hősök emlékét. Dobó és a hős egri védők elmúltak, pusztulásnak indult az egri vár ie. A tudomány és vele a technika megállás nélkül halad előre, a régi várak vesztenek jelentőségükből, & régi harcmodor helyébe új láp: a személyi vitézség, a páros viadalok, lándzsa, hadi kopja helyett a tudomány indul döntő csatákra. És az egri vár pusztulásnak indult falainak köveiből űj vár épül, új időknek új vesére támad: Esterházy püspök, ki várat épít a magyar tudománynak, s utat nyit a művészetek térhódításának az ősi városban. Megváltozik a város képe, a magyar Spárta magyar Athénná less, hol meleg otthonra lelnek a múzsák s nagy lendülettel megindúl az alkotó munka . , . Zivataros másfélszázad múlott el azóta, de a kor monumentális alkotásai még ma is büszke hirdetői a magyar élniakarás- nak és élnitudásnak. A nagy vezér, a hatalmas alkotó emlékét azonban mindinkább elmossa a feledés s Eger városán kivül vajmi kevesen ismerik már Esterházy püspök nevét, sőt Egerben is beh sokan vannak, akik nem tudják az Esterházy név jelentőségét! Űj csillagnak kellett kigyúluia, hogy tündöklő fénnyel sugározza be e nagy nevet, hogy az enyészet, a feledés éjszakájából át- | mentse e megbecsülhetetlen értékünket a sivár magyar jelennek. Est as új csillagot Szmre- csányi Miklós gyújtotta ki és e nagy értékmentésben látom most megjelent kis könyvének (Eger és környéke részletes kalauza. Irta: Szmrecsányi Miklós.) legnagyobb értékét. Dobó városából Dobó és Esz- terházy városába vezet át bennünket ez a ki# könyv, mely formája szerint Kalauz, tartalma azonban tudományos mélységű. Hosszú, mélyreható tudományos kutatás eredménye, mely alapvető megállapításával (a város a maga egészében az országnak egyik legkiválóbb műemléke ; eddig nem ismert művészettörténeti adatok, nevek, évszámok) messze kinő a Baede- kerek keretein : műtörténelmi szempontból új és nélkülözhetetlen forrásmunka. így ezt a művet csak egy hosszú, munkás élet gazdag eredményeit értékesíthető tudós írhatta meg. A bevezető sorokban a város történelme elevenedik meg előttünk. Történelmi visszapillantás, mely azonban nincs híjával a nagy koncepciónak. Nem száraz adathalmaz: az író meglátja a város fejlődésének korszakos fordulóit s azokat szerve« összefüggésben tárja az olvasó elé. A harcterek kemény hadvezére mellett erős vonásokkal rajzolódik elénk a kultúráért vívott harc vezérének, Esterházy püspöknek hatalmas alakja, akinek nagy gondolata döntö diadalra viszi Egert. Majd áttér az író a műtörténelmi emlékek taglalására. Körültekintő gonddal, mély szaktudással, aprólékos pontossággal vesz szemügyre mindent, figyelmét nem kerüli el a legkisebb bolthajtás sem, mely műtörténeti szempontból értőket képvisel. L-szürt egyszerűséggel, bölcs takarékossággal és stílustisztasággal adja elő mondanivalóit s talán ép ezzel nyií oly markáns távlatokat, melyek monumen* tális alkotássá teszik e kis művet. A történelmi hűség patináját érezzük e sorokon. De a tudós történész mellett egy igen melegen érző szív dobogása is ott lüktet bennük. Aki e munkát megírta, nemcaak tudós, de rajongó szerelmese is ősi városunknak: stílusán is talán ezért érezzük a tavasz rőzsaszinellő, ragyogó össze-visszavirágzását. S talán ezért érezzük e munkán, hogy nemcsak tudomány, hanem remekbe készült költemény, egy diadalmas lélek fenséges apothe- ózisa . . . Romok között járunk koldustarisznyával. De a kövekből lélek szól felénk: nagy nemzeti gyászunkban maradók hitünknek űj reveláciő Szmrecsányi Miklós kiB kalauza. Angyal Lajos. »Nemcsak az ellenzék van passzivitásban, hanem sokszor a kormánypárt is.« Huszár Károly beszéde a nemzetgyűlésen a képviselők kötelességeiről. Budapest, március 13. A nemzetgyűlés maiülését háromnegyed 11 óra után nyitotta meg Zsiivay Tibor alelnök. Az sppropriáciős javaslathoz elsőnek Huszár Károiy szólal fel. Miután mint a Ház alelnöke csak a választójogi vita végén szólalhat fel, most akarja kifejteni ebben a kérdésben [álláspontját. Ezt megelőzően azonban néhány kérdést akar szóvá tenni. Szomorú szemrehányást tesz az egész nemzetnek és a nemzetgyűlésnek azért a fásultságért és közömbösségért, amellyel ezekben a sorsdöntő időkben a nemzet legszentebb érdekei iránt viseltetik. Erkölcsi kötelessége mindenkinek, aki mandátumot vállalt, hogy ezen a helyen megmondja véleményét. Nemcsak az ellenzék van passzivitásban, hanem sokszor a másik oldd is — Sokszor hozzák fel, hogy több törvényt hoznak egyes üléseken fölszólalás nélkül, mint ahány képviselő van a Házban. A törvényhozó testületnek ez a példaadása a nemzeti erkölcsi leromlást fogja maga után vonni. A jogrend fölbomlását és az ország bajait elsősorban annak tulajdonítja, hogy az országban a legfőbb tekintélyt, a királyi trónt, a forradalom fölborította. Senki sem akar puccs-szándék- kal ehhez a kérdéshez hozzányúlni, de Magyarországon nem érhetünk el nemzeti ideáljainkhoz csak úgy, ha a régi királyság álláspontjára térünk vissza. Ez a kérdés most nyugvóponton van és várni kell megoldásával a helyzet megváltozásáig. Szót kell emelni azonban az ellen, hogy a királyi család élő tagjairól nem szabad beszélni, de a halottakról lehet mondani mindent. A magyar nemzet kötelessége, hogy a holt királya iránt is tisztelettel viseltessék. — Kifejti ezután, hogy a mai gazdasági leromlás oly események következménye, amelynek a magyar nemzet nem volt előidézője. A magyar nemzet nem akarta a háborút és a keresztény magyarság nem akarta a forradalmat. Itt a parlamentben azonban a nemzet sorsdöntő nagy érdekei elvesznek a kicsinyes párt-tusakodásban. Úgy érzi, hogy a magyarság lelkében nagy erkölcsi válság van. Ezt bizonyítják a sűrűn megismétlődő szörnyű bűncselekmények. Ami az országban történik, nem keresztény kultúrát, hanem annak hiányát és a magyarság veszedelmét jelenti. Egész Európa válságban van. Minden magyar embernek tisztában kell lenni azzal, hogy a trianoni Magyar- ország életképtelen és minden eszközt meg kell ragadni arra, hogy a külföld előtt ezt bebizonyítsuk. ís&c^feai^acaacaiűa^a Kjesnsassí *s Elkészült az uj júniusi menetrend. Miskolcról Írják: Az üzleívezetöságen csütörtökön elkészítették a júniusban érvénybelépő menetrendtervezetet. Amint hivatalos helyen velünk közölték, a júniusi menetrend ugyanaz marad, mint a jelenlegi, csupán egy vonatpárt vonnak ki a forgalomból. A menetrend összeállításával kapcsolatosan Budapesten a Máv. igazgatóságánál az ország valamennyi üzletvezetöségének menetrendreferense értekezletre ül össze, hogy az uj menetrend életbeléptetésekor az egyes htlyi érdekeltségek kívánságainak teljesítését megbeszéljék.
