Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-03-13 / 59. szám
1925. március 13 EGRI NÉPÚJSÁG 3 Emlékezés a villamos vasútról. « Irta : Kapor Tibor oki. mérnök. A földrengés — úgy látszott, hogy végleg meggyőzte a villamosvasút akarókat tervük túl koraiságáról, — mert egy havi szélcsend állt be az elektromos vitákban. Á mélységes csendet azonban kénytelen vagyok megtörni. Ec Ugyanis a minap Pestről egy kis füzetet kaptam, melyek ci- * me: »Tanulmány, a létesítendő n Magy ar Északi vasút különböző ** “viszonylatairól.« Vz egész mű 14 oldal, s a Technika« könyvnyomdájában nyomták, ez évi január hóban. Ez a tanulmány az, amit nem _ lehet sző nélkül hagyni. Magát a tanulmányt ezen a helyen uem lehet ismertetni rész- ben nagy terjedelme miatt, részben pedig azért, mivel az a fel- tás-'.evések bizonytalan halmaza s inden komoly alapot nélkülöz. ^7^ Hogy azonban nagy vonások- ,, an e tanulmányt s ezzel kapcsolatban az egész sokat emlegetett villamos vasút kérdését megérthessük, annak egyes pontjai kénytelen vagyok röviden f ismertetni, hogy észrevételeimet meglehessem. A tanulmány 1. pontjában elviszi a nyájas olvasót Egerből— Hatvanba, Verpí-léten át, azután Jászberénybe, Budapestre, Párádra, Pótervásárára. Azután összeköti többszörösen Jászberényt—Pesttel, Salgótarjánnal, majd Peetet—Kőkával, Kókát—Hatvannal és viszont c‘ s így tovább. 8 S miután bebizonyítja, hogy ^ ^tdnak Salgótarjánra van szűkÜ7űjí ge és annak Budapestre s a ^’legrövidebb út csakis Verpeléten * ét vezet — mint a szerelem útja a gyomron keresztül a szívhez — a végén felkiált: «Csodás képe a jövőnek !» Mert pl. Eger közvetlen össze köttetésbe kerül majdnem a Miskolc—Eger—Váci vonal által a Dunával és így a balkáni vízi forgalommal — még jő, hogy nem BuenoB Ayres-vel —. Megérdemli — úgymond —, hogy ezzel a tervvel komolyan foglalkozzunk. Azt mondom én is, — hogy komolyan. Ne feltevésekre építsünk föl 400 milliárd koronás üzletet, amelynél — a tanulmány szerint — legális utón a rendes kamatoknál nagyobb haszonra le hét fzámítani. — (Nem legális utón is lehet?) Hogy meg lehet-e a tervet valósítani? kérdi a 2. pont. Gondolkozó ember az első átgondolásra azt mondja: Nem. Hangulatot mindenesetre lohet kelteni ilyen tanulmánnyal az egyes községekben, csak az a baj, hogy azok nem igen értenek a kérdés alapos elbírálásához, s hogy egyes községek lelkesen csatlakoztak — a tanulmány szerint — annak az a magyarázata, hogy megszédültek a 70%-os hozadők emlegetésétől. Pedig ha tudnák, hogy nem fenékig tejföl. Memcnak 3—4 évig nem fog a vállalat jövedelmezni, hanem ily óriási befektetés, gyér forgalom s ily világ gazdasági el- nyomottság mellett soha. Kétségtelen, hogy a 3 pont igazat mond azzal, hogy a villamos energiával könnyehben, olcsóbban lehet erőt kifejteni,mint gőzzel 6 nemzetgazdasági érdek hogy a szénnel mint potenciális, s közvetett kinetikai energiával takarékoskodjunk: s térjünk át a gőz vontatás helyett a villamos vontatásra. Az tény, hogy nagy központi gőzgép telepeken olcsóbban termelhetjük a mechanikai munkát, mint a különböző nagyságú s a pálya különböző pontján olcsóbban, változó terheléssel dolgozó, egyenként aránylag kis telsesítményű lokomotivokkal. Mert míg a lokomotívnál lóarő óránként átlag 10—12 kg. gőzzel kell számolni, addig egy cca 6—7 lóerős centráléban, — meg közelítően egyenletes terhelés mellett — ez csak 6—7 kg. Tehát a szénmegtakarítás átlag 40—50°/o-nak látszik. Ezt az aránylag olcsó munkaerőt el kell vinni a pálya különböző pontjain közlekedő loko- motivokhoz eloktromos energia alakjában. A központi telepben termelt energia azonban sohasem érkezik meg teljes egészében a felhasználási helyére, hanem annak egy tetemes része a vezető drótokban elvész. Ez a veszteség a távolsággal s az átvitt elektromosság meny- nyiségével nő. S ha ezt a veszteséget átlag 20%-nak vesszük, akkor a tényleges megtakarítás a felhasználás helyén a 40—50°/q-al szemben csak 20—30°/o, amely lehet kevesebb is, pontos értékét a vonal üzem viszonyai szabják meg. Ezen üzemviszonyok a tanulmány által legfontosabbnak feltüntetett ózd—Hatvan (118 km.) vonalon nemcsak hogy nem kielégítők, hanem elszomorítók, ha annak rentabilitását vizsgáljuk. jaBBgRsaatsw>B»aa Az Aller Képes Családi Lapok színes képekkel ellátva állandóan kaphatók a Sajtőszövetkezet könyvkereskedésében, a Liceum és a Színház melletti ujságáru- sitő pavillonban. Földrengési ösztön. Minden nagyobb földrengés alkalmával halljuk, hogy az állatok előre megérezték a földrengést. A leírások között mindig ott találjuk azt a fellegyzést, hogy a tehenek milyen nyugtalanok voltak, a lovak milyen rémesen nyerítettek, sőt a tyúkok is hogy összebújtak a földrengés előtt. Szinte már átment a köztudatba, hogy az állatoknak van földrengésösztönük, előre megérzik a veszedelmet. A természettudós azonban nem elégszik meg ilyen fölüietes, mindig a földrengés utánról való visszaemlékezésekkel, hanem kísérletekkel akar meggyőződni az ilyen fontos természettudományi tények igazságától, vagy helytelenségéről. Montessus de Balore, a híres földrengéskutató fivére, aki maga is sokat foglalkozik ezzel a rémes természeti jelenséggel, alaposan kikutatta a dolgot és egész sereg kutatóval is végeztetett pontos észleléseket az állatok magaviseletére vonatkozólag. És arra az eredményre jutott, hogy egyetlen állatot sem talált, amely a földrengést előre megérezte volna ős pádig nemcsak a gyengébb rengéseket, hanem a legerősebbeket sem érezte meg egyetlen állat sem. HÍREK — Eger, 1925. március 13 — Márciusi hó. A szeszélyes időjárás tegnsp ismét uj meglepetéssel kedveskedett a már-már erősen tavaszi hangulatban . . . sőt tavaszias kosztümökben sétáló közönségnek. A kora reggeli szép napfényes időt olyan sürü hóesés váltotta fel, hogy egyes vérbeli ródliindiánok mar — kik sajnos havat nem láttak régen — arra a gondolatra vetemedtek, hogy minden márciusi tradíció ellenére ródlizást rendeznek. Azonban — ha másról nem is, de erről — lecsúsztak! M... z. Az Egri Rk. Érs. ..Tanítóképző- Intézet «Mindszenty Önképzőkörbe 1925. évi márc. 15-én az intézet gyakorló iskolájában hazafias ünnepséget rendez a következő műsorral: 1. Kossuth-indulő. Előadja az ifj. zenekar. 2. Petőfi: Nemzeti dal. Szavalja Pethes Sándor V. é. n., ifj. titkár. 3. Jelentés a beérkezett pályamunkákról. Tartja Breznay Imre, c. igazgató, tanár-elnök. 4. Lányi: Tavasz elmúlt . . . Énekli a tanítóképző énekkara. 5. Kossuth Lajosnak Szeged népéhez intézett szónoklatát Bata László V. é. tj. mondja. 6. Larkőczy: Messze síró lelkem . . . Műdal, énekli Bartók Sándor V. ő. tj. 7. A vén cigány. Melodráma ; Bíövegét irta: Farkas Imre. zenéjét Farkas Lajos. Szavalja Matkulcsik János V. é. tj. Hegedűn kiséri : Tomory István V. é. fj., zongorán : Endre Gyula III. é. n. 8. Ünnepi beszédet mond dr. Csanády László igazgató. 9. Jutalmak kiosztása. 10. Magyar egyveleg. Előadja 'az ifj. zenekar. 11. Himnusz. Énekli a tanítóképző énekkara. — Az 'érdeklődőket ezúton hívja meg az elnökség. A Hatvan I. negyedének volt fertálymestere Járó Sándor a negyednek temetések alkalmára 6 darab lámpát csináltatott. Az uj fertálymester, Németh Pál főkáptalani jószágigazgató, pedig a negyednek egy gyászlobogőt rendelt. Elfogták a kunyhók fosztogatóit. Szabó János, Pálok Bernát és Halasi János kunyhóinak a fosztogatóját Kovács Flórián hegyőr több napi megfigyelés után elfogta. A tettes Sidelka János menekült napszámos, foglalkozás és lßkäs nélküli egyén, akit a hegyőr a Halasi JánoB kunyhójának a feltörésénél fogott el és átadta a rendőrségnek. Favágók forradalma Oédesen. Miskolcról írják: A múlt év őszén a Sajővölgyi Erdőkitermelő r. t. alkalmazottjai, midőn a kitermelt famennyiséget átvették, észrevették, hogy a famennyiség sokkal kisebb mint máskor és ezért nem akarták átvenni a fát. A favágók erre körülvették az alkalmazottakat és baltával fenyegették meg őket, ha a fát át nem veszik. Az egyik tisztviselő lóra ült és értesítette a nagy- visnyői csendőrörsöt, amely azután a fellázadt favágókat elfogták. A miskolci biróság most ítélkezett a bűnösök fölött és szigorúan megbüntette a »favágó forradolom« bűnöseit. Csendélet Szarvaskőn. A szarvaskői csendőrére jelenti, hogy Barta József, Lokó Bernát és Kiss József (juhász) szarvaskői lakosokat feljelentették, mert f. hó 9-én Barta (bartu») Miklós ottani lakost a falu egyik félreeső utcáján megtámadták és annyira összeverték, hogy 14 napon át tartó sérüléseket szenvedett. A verekedő legények ellen eljárást indítottak. Uránia. Ma 6 és 8 órakor «Trója pusztulása» «Heléna elrablása» második, vagyis befejező része. Cigarettázik Ön? Sodorjon Janina papirt. Zürich—Budapest 72 Mennyit ér ma a korona? A Magyar Nemzeti Bank jelentése 1 font sterling 344 000 m. K-át, 1 dollár 71.950 » » 1 hollandi forint 28.560 > » 1 svéd korona 19254 > » 1 dán korona 12 777 » » 1 norvég korona 10.843 » » 1 cseh korona 2.130 > > 1 svájci frank 13'816 » » 1 francia frank 3.733 » » 1 belga frank 3.613 » » 1 líra 2.950 » 1 leva 516 » » 1 dinár 1142 » » 1 lei 351 » » 1 schilling 10185 » » 1 márka 16.972 » » 1 zloti(lengyeim) 13.719 » »
