Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-03-13 / 59. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona

Eger, 1925 március 13. pénték. XLII évf. 59 sz.

Előfizetési díj postai szállítással

jg hóra < 40.000 K I Egész és félévi előfizetést .ggedévre 120.000 K | nezn fogadunk el* POLITIEÄI NÄPILÄP.

Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor.

Szerkesztőség j Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11.

része külföld felé veszi az útját. E sorok írója meglehetősen ismeri Németországot, ismételten is megfordult Franciaországban és keresztül-kasul járta Itáliát. Nem jutott azonban még ideje arra, hogy megnézze a Balatont s még sohasem járt Gyöngyösön.

Mostanában néha úgy érzi, mintha mulasztást követett volna el, mikor szűkre szabott hazájának megismerésével kevéssé törődött.

Ez a beismerés pedig s a megelőzően felvetett gondolatok ezúttal abból az alkalomból kívánkoznak tollhegyre, hogy a napokban megjelent a könyvpiacon egy Egerről és környékéről tájékoztató, kitűnő könyvecske. *) Figyelmesen forgatván lapjait, annak tudatára ébredünk, hogy egy nem csupán történelmi emlékekben, de műkincsekben is gazdag városnak utcáin ődöng tünk eddig bekötött szemmel. Űntuk a mát ős vártuk a holnapot s nem vettük észre, hogy nemzeti kultúránk ékesen beszélő kövei között járunk.

Itt az ideje, hogy — megérkezzünk Egerbe, immáron tágra nyitott szemmel. És mielőtt lázas érdeklődéssel nekivágnánk a nagy világnak, előbb megismerjük a saját városunkat!

Y.

*) Eger és környéke részletes kalauza. Irta: Szmreesányi Miklós. (Ismertetését lapunk következő száma hozza).

wwwww»sw»•*«««&

IS agy Emil szerint a pártok semmi befolyást sem tudnak gyakorolni a kormány politikájára.

Úgy itthon, mint a külföldön a propaganda minden eszközével tiltakozzunk a trianoni béke ellen!

z önismeret hiány a.

(Két közlemény.)

II.

Az is hiba, ha túlbecsüljük óinkét. Az is baj ellenben, ha t gondoljuk, hogy semmivel m járulhatunk hozzá a köznek zolgálatához. Akár túlzott sze- lység, akár kényelemszeretet alapja e társadalmi passzivi- nak, véget kell érnie. Ha fo- iékos is a szellemi vérteze- egy-egy a maga helyén •Kalma zott jő szóval, a köteles- iégtudás példájával hatékonyan szolgálhatjuk egy egészséges köz- szellem kialakulását.

Az egyén, ha nem ismeri önmagát, révedezve botorkál a társadalmi életben. Hogy a saját értékeit nem ismerő nemzet sem találja meg a haladás igazi útját, arra is beszédes példa a magyar múlt és magyar jelen.

Nemzeti értekeink helyes megbecsülésétől is két irányban mutatkozik BzélsőBéges eltérés. Voltak hazafiak, akik hitték és hirdették, hogy itt a világ közepe a mienk a legelső náció, magyar öncéluság gondolatát túlozták annyira, hogy a . veit Nyugatra nem voltunk iváncsiak s politikai életünk is olyan irányba hajlott, mintha örökre biztos volna alattunk a talaj és már kívül állanánk a népek versenyének hullámverésén. Emellett jóformán éhen haltak a költőink e elkérgesedett és elsorvadt a magyar falu lelke. A Pató Pálok rövidlátó büszkesége volt a mienk.

Napjainkban megint az ellenkező végletbe csap át önmagunk félreismerése. Az összeomlás nyomán e tekintetben is a defetiz- fflus lett úrrá a magyar lelkeken. Most megrendült a bizalmunk önmagunkban ■ amink még megmaradt, nem értékeljük érdeme szerint. A Nagyidat cigányok keserű hangján gúnyoljuk önmagunkat s büntetőtörvény- könyvünket uj fejezettel kellett bővíteni, mely a nemzet megbecsülése ellen vétőket vonja felelősségre.

Párisba,Velencébe, a Riviérára sűrűn érkeznek a magyar világjárók. Nyár elején pedig az üdülni indulók háromnegyedBudapcst, március 12. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Zsitvay Tibor al- elnök, Herczeg Béla beterjeszti az igazságügyi bizottság jelentését Kisgyőri Farét c és Gombos Istvánnénak a nemzetgyűiós sérelmére elkövetett bűncselekménye tárgyában. Azután az ap- propriáciős törvényjavaslat tárgyalására tér át a Ház.

Nagy Emil felszólalásában kijelenti, hogy korlátlan bizalommal viseltetik a kormány iránt. A kormány és annak minden egyes tagja feltétlen megbecsülést és abszolút tiszteletet érdemel. Néhány momentum miatt azonban mégsem érez bizalmat a kormány iránt. Mert a kormány politikájára nemcsak az ellenzék, hanem a parlament egyetlenegy pártja sem, még a kormánypárt sem, tud semmiféle befolyást gyakorolni. Az általános politikára sem a kormánypártnak, sem az ellenzéknek befolyása nincs.

Rakovszky Iván belügyminiszter közbeszól: Elfelejti, hogy

más a végrehajtó hatalom és más a parlament.

Nagy Emil: Véleménye szerint a Háznak nincs is tanácskozó jellege. A képviselők beszédeket mondanak, bár meg vannak győződve, hogy a kormánynál semmit sem érnek el vele. A kormánynak azonban legfőbb baja az, hogy csalhatatlannak hiszi magát.

Gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozva azt mondja, hogy az infláció idején a papírból aranyot lehetett volna csinálni.

A háború után az egész világ átalakult. Ma már a régi teóriákkal nem lehet operálni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy vakon kövessük a külföldi példákat. Válogatni és alkalmazni kell azokat a mi speciális viszonyainkhoz. Angliában például el sem képzelhető a képviselőválasztás másként, mint titkosan. Magyarország mai viszonyai között ezzel szemben inkább a nyílt szavazás a megfelelőbb.

Be kell állítani az egész országot, hogy a propaganda minden eszközével tiltakozzék a trianoni béke ellen. Követségeink ismertessék meg a külföldi államokkal az ezer éves Magyar- országot ért igazságtalanságot.

Nagy Emil elfogadja a javaslatot. Utána

Dénes István beszél. Panaszkodik, hogy a falu népe nem kapta meg titkos szavazást. Hosz- szas fejtegetésben elégedetlenkedik a földreform végrehajtásával. A javeslatot nem fogadja el.

Farkas Tibor megállapítja, hogy a mezőgazdasági cikkkek ára legfeljebb elérte a világparitást, de az iparcikkek ára magasan túlhaladta azt.

Az appropriáciős javaslatban jog és alkotmányellenes intézkedéseket is vél látni.

Sándor Pál és Wolff Károly személyes kérdésben történt felszólalásai után az ülés háromnegyed 3 órakor ért véget, es aata canes zssasatsi -ÜB» roses

Ausztria öröksége.

A •Manchester Guardian» e cim alatt vezércikkben foglalkozik a kisántánt közelgő bukaresti konferenciájával és többek között a következőket Írja: Benes dr. a cseh külügyminiszter, az Osztrák-Magyar Monarchia ösz- ■zeomlásával kapcsolatban ezt mondotta: Középeurőpa elpusztult és itt vagyunk mi (!). Ebből szinte szükségszerűen következik, hogy a mi országainkban legalább a legközelebbi időkben az eddigitől teljesen eltérő pszichológia uralkodjék.

Ezeket a szavakat, Írja az angol lap, érdemes volna a bukaresti kisántánt-konferenciához is intézni. Valóban egy az angoltól teljesen eltérő pszichológiának kellene uralkodnia minden konferenciáján annak a kisántánt- nak, mely a Magyarország elleni védekezésre alakult. Ámde most Magyarország a Népszövetségnek gyámolt gyermeke, Románia pedig bizonyos zavarba került szövetségeseivel szemben a besszarábiai kérdés miatt, a kisáDtánt tehát nem örvend valami robusztus egészségnek és felbomlásáról már ismételten keringtek hirek az utóbbi időben.

A kisántánt csak azért létezik még, mert Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia és végül Lengyelország is, a nem egészen biztosnak látszó jövőtől való rettegés miatt egymásba kapaszkodnak.

Ausztria örökösei, ahelyett, hogy visszaemlékeznének szenvedéseikre, melyeket annak idején mint elnyomott nemzeti kisebbségek éreztek, most hatalmi