Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-03-12 / 58. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona

Eger, 1925 március 12. csütörtök. XLII. évf. 58 sz.

Előfizetési díj postai szállítással

Egg hóra . 40.000 K | Égéi* éa félévi elólizeUit Negyedévre 120.000 K [ nem fogadnak el. ----S

zerkesztőség i Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11.

Az önismeret hiánya.

(Két közlemény.)

I.

Ismerd meg magadat, mondta az ókor bölcselője, és ezzel követendőül az emberiség elé oly elvet állított, mely soha sem fog veszíteni jelentőségéből. Az egyén és a nemzet életében egyaránt nélkülözhetetlen az alapos s a lehetőségig tárgyilagos önismeret.

Belőlünk, magyarokból, mindig hiányzott ez a jótulajdonság. Meg is sínylette ezt a hiányt közéletünk.

Legjobb szándékú embereink sokszor ma sem ismerik ás túlbecsülik önmagukat. Lelkesedéstől hevülő közéleti férfiaink gyakran vesznek vállukra jóval több terhet, mint amennyinek viselésére elegendő erővel rendelkeznek. A fanatikusokat a nagy tömegek közönyének szemlélete is könnyen reáviszi, hogy túlzott e épen ezért meddő munkában forgácsolják szét energiájukat. Sok esetben csak akkor derűi ki a vállalt munkateher s a munkás ereje közti aránytalanság, mikor a kudarc láttára már megroppant a lélek vivő ereje s a romok fölött önelégülten hangoztatják saját igazukat az önzés hirdetői, a társadalmi passzivitás hívei; a cinikusok, akik nem hiszik, hogy javítani lehetne a világon; a kényelmesek, akik a szociális munka hívó szavával szemben érzéketlenül zárkóznak el saját arasznyi exisztenciájuk sáncai mögé.

Baj származik tehát a közéletre abból, ha nem ismerjük a saját erőnket és túlbecsüljük azt.

Lagymatag társadalmunkban mégsem ebből a félreismerésből származik nagyobb kára a köznek. Ennél is kórosabb jelenség tudniillik, hogy mások hibáit túlbecsüljük s hahogy beteges tünetek mutatkoznak a társadalom szervezeten, soha de soha, talán még véletlensegból sem, önmagunkban keressük okát a bajnak. A társadalom reformját ezért szokásunk mindig másokon kezdeni. Nem is gondolunk arra az ugyancsak klasszikus elvre,

hogy semmit sem adhat másnak az, kinek magának sincsen semmije.

S a társadalmon nem javíthat

az, aki magával semmit sem törődik. És a saját, valódi vagy vélt erkölcsi értékeit olykor revízió alá nem veszi.

A magyar kereskedelem válsága.

Sándor Pál beszéde az appropriációs javaslat tárgyalásán.

Budapest, 1925. március 11.

A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Mikovényi Jenő a mentelmi bizottság több jelentését terjeszti elő. Majd az appropriációs javaslat folytatólagos tárgyalására tér át a Ház.

Sándor Pál az első felszólaló. Gazdasági és kereskedelmi problémákkal kíván foglalkozni. Kereskedelmünk válságos helyzetben van. Egymás után kerülnek csődbe legrégibb cégeink. Szemére veti a kormánynak, hogy nem lép közbe hathatós segítő eszközökkel. Ha ez az állapot tovább tart, katasztrófába jut az ország. Kifogásolja, hogy egymásután öt vagyon-váltságot vetettek ki a polgárokra.

— A kereskedelmi válságnak főokát abban látja, hogy a közönség nem képes vásárolni, A munkanélküliség visszahat a kereskedelemre ős iparra egyaránt. Sürgeti a kereskedelmi szerződések megkötését és a vámtételek leszállítását. A magas vámoknak tulajdonítható hogy nálunk nagyobb a drágaság mint bárhol a világon

— Rámutat arra. hogy a bankok, amikor jött a krízis, megszorították a hiteleket és a legbiztosabb cégeknek sem adtak hitelt. Kéri a pénzügyminisztert, gyakorolja nyomását a bankokra esetleg olyan formán, hogy a Jegybank ne adjon hitelt olyan pénzintézeteknek, amelyek nem folyósítanak kölcsönöket.

Kéri, hogy a pénzügyminiszter nyúljon a kereskedők hóna alá. A kényszerköicsön vissza fizetését sürgeti. Rámutat arra, hogy a kormány megígérte, hogy ezeket a kölcsönöket lombardi- rozni lehet.

— Kéri a pénzügyminisztert, szakítson a 17,000 es szorzószámmal, változtassa meg a forgalmi adót, szüntesse meg a forgalmi adóelőlegeket.

Sürgeti a közmunkák és az építkezés megindítását. A lakás Ínség még mindig tart, ezen pedig csak az építkezések segít- hetnek.Lehetetlennek tartja, hogy amikor oly nagy lakásínség van, újonnan alakult klubbok nagy lakásokhoz jutnak. Tudott dolog, hogy ezekben hazárd játékok folynak.

Ezután a Népszövetség főbiztosa jelentésével foglalkozik és bírálja a főbiztos működését. Csalódott, a főbiztosban, ügy látszik, nem azért küldték, hogy Magyarországot szanálja, hanem azért, hogy ellenőrizze azt, vájjon a külföldi kölciön biztonságban van-e.

A főbiztos nem elég erélyes, mert ha az volna, nem engedné meg, hogy az ország lakosságát kiuzsorázzák. Megállapítja, hogy Smith főbiztos nem sokat tett Magyarország érdekében.

Kérdi, miért nem tett a kormány kísérletet, hogy a zsoldos hadsereg helyett randes hadsereget állítson.

Kifejti, hogy ez egész vonalon takarékoskodni kell, mert az adók révén nagy csökkenés fog beállni az államháztartásban.

— Foglalkozik az ellenzék passzivitásával, amelyet egyáltalán nem helyesel, mert a képviselőt azért választották meg, hogy kifejtse nézeteit ott, ahol tudja és a képviselőnek minden körülmények között itt a helye. A mostani passzivitás arra szolgál, hogy a felfogások ős emberek között teljesen elmérgesedett helyzetet teremtsen.

A passzivitást a maga részéről bűnnek tartja, amelyet nem hajlandó követni. Viszont azt kivánja a többségtől, hogy legalább részben helyeselje az el lenzék kívánságait. — Szeretné tudni, hogy a miniszterelnök a liberálisok, vagy a jobboldal felé hajlik. El kell ismerni, hogy Bethlen Istvánnak az érdeme a

vagyon- és személybiztonság megteremtése az országban.

— Nem tudja elképzelni Magyarország szanálását addig, míg Magyarország a régi alkotmányhoz vissza nem tér, amíg az országnak királya nincs. Meg van arról győződve, hogy Bethlen István miniszterelnök jót akar, de nem tudja keresztül vinni. A j a v aslatot nem fogadj a el. aBaaaaaaasaaBEíaiaaBaaaaaasaa

Előkészületek a birodalmi elnök- választásra Németországban.

Berlinből Írják : A szociáldemokrata Braun kandidálása miatt azt hiszik, hogy az első szavazásnál egyik jelöltnek sem lesz a szükséges többsége. A centrum jelöltje az első szavazásnál Marx lesz. Stegerwald kandidá- lását állítólag elejtik. Ha azonban a centrum Stegerwaldot jelölné, a jobboldali pártok visz- szaléptetik Jarres-1 és ők is Stegerwaldra szavaznak. A jelölések fölött ma, szerdán döntenek véglegesen. A demokraták dr. Simons birodalmi törvényszéki elnöknek egyhangú jelölését kérik az összes pártoktól. A birodalmi gyűlés az elnökválasztás napját március 29.-re tűzte ki. Az esetleges pótválasztás április 26.-án lenne. A birodalmi elnök helyettesítésével Simons dr.-t bízták meg. ggggggggggggggsagggggggggg

A Pasics-kormány megsemmisíti a Moszkvával érintkező Radics-páriiak mandátumait.

Belgrádbói jelentik : A minisztertanács hétfőn este hat órától féltízig tartó ülésén hosszas vita után úgy határozott, hogy az államvédelmi törvény alapján megsemmisíti a horvát köztársasági parasztpárt vezérei közül azoknak a megbízóleveleit, akik ellen bizonyítékok merültek .fel, hogy meg nem engedett kapcsolatokat tartottak fenn Moszkvával.

A horvát köztársasági paraszt párt többi mandátumáról nem hoztak határozatot. Ezek sorsá. ról a kormány valószínűleg a mai nap folyamán dönt. Hir szerint ezeket a mandátumokat nem semmisítik meg, csupán azoknak a mandátumait, akik ellen komoly panaszok merültek fel. Az ellenzék végrehajtó bi-