Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-03-10 / 56. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. március 10 attól függ, hogy e szervezkedés, ben hogyan álljuk ki a mester- vizsgát. Ha ezt sikerrel oldjuk meg, ez hozza magával a magyar iparosság feltámadását. — Az elnök megköszöni az előA keresztényszocislista föld- munkásgyülést vasárnap délelőtt fél 11 órakor tartották meg a Csizmadiák Árucsarnokának Kígyó utcai tágas helyiségében, melyet zsúfolásig megtöltött az érdekelt társadalmi réteg képviselői. Kovács Gábor keresztényszo- oialista földmunkás szövetségi elnök lelkes üdvözlő szavakkal nyitotta meg az ülést, majd Tobler János központi titkár, a prágai nemzetgyűlés volt tagja ismertette a keresztényazocialista földmunkás szövetség programm- ját. «Két tábor szolgálja a munkásság ügyét, mondotta, a keresztényszocialisták és a szociáldemokraták. Mi keresztények vagyunk, de szocialisták is vagyunk, mert nem vagyunk megelégedve, mert antiszociális és munkásellenes a kormány mai működése. A másik tábor, a szociáldemokrata tábor, idegen színekkel, idegen lobogóval jön közibénk és megtagadja a hazát, amely haza pedig nem vétett semmit, csak azok, akik a hazában a hatalommal visszaélnek. A nagytőke diktatúrával igyekszik hatalmát fenntartani, a szociáldemokrata párt szintén a diktatúra álláspontjára helyezkedett. Ez az osztályharc tönkreteszi az egész társadalmat. Nekünk, a keresztényszocialisták- nak kell itt közbelépnünk, hogy az igazság és a szeretet krisztusi békés eszközeivel egyenlítsük ki mindkét fél érdekében az ellentéteket.« Guba Pál a gyöngyösi keresztényszocialista földmunkások igazgatója a gyöngyösi nép meleg üdvözletét hozza az egrieknek. Idézi Magyaroszág hercegprímásának szavait: «A népek számára a testi és lelki nyugalom megszerzése nem lehetséges másutt, mint a keresztényszocializmus zászlója alatt. Csik József nemzetgyűlési képviselő e szőlőmunkások gyöngyösi szervezkedését állítja példának az egriek elé. Hangsúlyozza, hogy az összes társadalmi osztályok között a szőlő és földmunkások vannak a legei- ralmasabb helyzetben. Ez azért van igy, mert az országban már minden más társadalmi osztály szervezve van, csak a főid- és szőlőmunkások képeznek kivételt. Pedig minden társadalmi adóknak szives közreműködésüket, majd a nagy-gyülés egyhangú lelkesedéssel kimondja, hogy az Iparos Kör testületileg belép a Keresztény Iparosok Országos Szövetségébe. osztály csak a szociális szervezkedés útján védheti meg érdekeit. A jobb jövő felé egy út vezet : a keresztény szocialista ala pon való szervezkedés. Ez nem akarja elvenni a magán tulajdont, csak meg akarja azt reformálni. Becsületes földreformot követel. Amit ma csinálnak a földreformmal, azt nem tartja egészségesnek. Annak idején a kormány mil- liárdokat adott ingyen a (nagybankoknak. Ezeket inkább a földreform hitelszükségletére kellett volna fordítani, hogy akinek földet adnak, az be is állíthassa azt; vagy akinek házhelyet adnak, az házat is építhessen. E A vasárnapi keresztény-szociális nap alkalmából Egerbe jött kiváló szociálpolitikus előadásának meghallgatására díszes közönség gyűlt egybe a Katholikus Kör nagytermében. A Kör vezetősége részéről an- n;k elnöke, Kriston Endre püspök üdvözölte az előadót, ki beszéde elején a társadalomban észlelhető súlyos igazságtalanságokról emlékezett meg s rámutatott arra, hogy ha korunkat meg akarjuk érteni a múltba kell visszatekintenünk. — Smith teljesen az önzésre alapította az emberiség gazdasági harcát. A tülekedésben az erős elnyomta a gyengét óe a társadalmi osztályok közt mélységes lett a szakadás. A tőkés óriási vagyonnak jutott birtokába, míg a munkás alig tudott megélni. A nagy társadalmi ellentétnek ellenhatásaként alakult ki az az irányzat, mely mint szociáldemokrácia jelentkezik. A tőkés önzésével szemben odaállította a munkás önzését, a tőkés erejével a munkások szervezetében rejlő még nagyobb erőt. Azóta j Oroszországban megvalósult a j Marx-féle ideál.s reácáfolt az el- méletre Azt látjuk, hogy mennél j inkább fejlődika gyáripar, annál gondoskodnak a törvények a munkások védelméről. A tőkének néhány kézbe való koncentrálódása sem következett be, mint azt Marx gondolta. Az emberiség nagy kérdéseit csakis a keresztény erkölcsi alapján lehet megoldani, mert nélkül semmi haszna a népnek a földreformból. Követelik a betegség, baleset- és munkanélküliség elleni biztosításról szóló törvények megalkotását a föld- és szőlömunká sok részére. Szőnox megkérdezte két minisztertől, hogy hány munkanélküli van az országban. Egyik sem tudta megmondani. Hát, hogy tudnának akkor segíteni, ha még azt sem tudják, hogy hány emberen és kin kell segíteni! Népegészségügyi törvényeket követelnek, mert sok nagy birtokon a lónak és tehénnek különb istállója van, mint a béresek és munkások lakása. Követelik a népoktatás fejlesztését gazdasági alapon. Magyar- országon ma a kultuszkormány a legnagyobb összeget az egyetemekre ferditja. Azután jönnek a középiskolák s csak legvégül a népiskolák. Ez a politika olyan, mint mikor valaki díszes tetőt csinál ahoz a házhoz, melynek még a fundamentuma és a fala is hiányzik. csak ennek van valóságos tartalma és komoly szankciója. A keresztény erkölcs örök törvények szerint irányítja az emberiség életét, s nemcsak szer etetet, de igazságosságot is kíván, mégis helyzete sokkal nehezebb, mint a két szélsőséges irányzaté. Smith az önzést hirdeti, mely az embereknek legkedvesebb törvénye. Marx a munkaadó ellen lázítja a munkást, ezeknél köny- nyű az agitáció. Mennyivel nehezebb hangulatot teremteni a keresztény szocialista gondolat mellett! Mégis egyre szélesebb körben értik meg, hogy az emberiség csak j egymás mellett vállvetve küzdve érheti el célját. A kér. szoc. politika nem egy időszak politikája. Progr :mmja megvalósításához hosszú idő kell. Szónok kifogásolja, hogy a mai adózás súlypontja közvetett adó, mely megforditottun progressiv hatású s épen ezért antiszociális. Igazságosabb adórendszerrel sok baj megszüntetésére volna fedezet található. Mindezen kérdések nemcsak az alsó osztályokra nézve fontosak. A forradalmi erők szívósan működnek ma is s a keresztény társadalom hatalmát és erőforrásait ki kell használni ellenükben, az igazságosság érvényesülésért áldozatoktól sem riadván vissza. Lelkes tapssal honorálta Bér nolák professzor fejtegetéseit az előkelő közönség, melynek nevében Kriston püspök mondott köszönetét az előadónak. |IBS RQHi Vasárnap este a Kath. Legény- egylet nagytermében a budapesti vendégek s az akció egri hívei közül számosán barátságos vacsorán gyűltek egybe, melyen lelkes felköszöntők hangzottak el. A keresztény szocialisták hevesvármegyei konferenciája. Hétfőn délelőtt a Kath. Legényegylet nagytermében vármegyei konferencia volt, melyen az egri és a vidéki kiküldöttek nagy számban vettek részt. Subik Károly c. kanonok, érseki titkár nyitotta meg az értekezletet. Üdvözölte a megjelenteket és megköszönte a tegnap és ma is megnyilvánult nagy érdeklődést a keresztényszocialis eszme iránt. Most, midón a III. Internacionálé szennyes hullámai ismét fenyegetnek, annál is inkább szükség van egy életerős szervezetre, mely felveszi a ver senyt a szociáldemokráciával, Tobler János v. prágai nemzetgyűlési képviselő a keresztény szocializmus történeti fejlődésével foglalkozott. Visszatekint 1918 augusztus havára, mikor egy lelkes csapat [megindította a nagy munkát, egy erős szervezet kiépítését, mely hívatva van a szociáldemokrácia hatalmát ellensúlyozni, elhalványítani. A szociáldemokrata propagandával szemben hasonlóval kell fellépni. Reámutat a németországi keresztény munkásszervezetekre, melyek nta 2 millió egyszázezer tagot számlálnak. A keresztény szocializmusnak ma 35 szervezete és 11 szaklapja van nálunk. Székely János v. államtitkár a keresztény szocialista mozgalom nehéz helyzetét vázolta az ellenséges törekvésekkel szemben. Csík József nemzetgyűlési képviselő *A szocializmus falun« címmel értékes ^előadást tartott. Beszédében reámutatott a szociáldemokrata mozgalomra, mely minden eszközzel igyekszik tért hódítani a falu lelkében. Ezzel szemben a keresztény szocialisták propagandájáról, szervezettségéről [beszélt szembeállítva a két ^mozgalmat egymással. Az értekezletet hozzászólásukkal élénkítettek: Matuszka Mihály egri kanonok-plébános, dr. Cse- pela Lajos, Kádár József, Burányi András, Gibás József, Ju- rassza Endre, Czipó József, Zeller Pál, Drávay János, és Guba Pál. Az értekezletet Subik Károly c. kanonok beszéde zárta be. a. I. BB5SSI csasHsa ^isassai aicaeses A földrengés károsultjai, amennyiben részesülni őhajtanak az állami kedvezményes kölcsönben, ilyen irányú kérelmükkel forduljanak a helybeli pénzintézetekhez. Földmunkás gyűlés a Csizmadiák Arucsarnokdban. Csík József nemzetgyűlési képviselő, Tobler János és Guba Pál beszédei. Dr. Bernolák Nándor v. miniszter előadása a Katholikus Körben.
