Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-03-08 / 55. szám
u 2 kiadott miniszteri rendelet szigorú megtorló rendelkezéseit alkalmaznák, a városi testnevelési bizottság határozata alapján f. hó 8-án (vasárnap) a város negyedeiben a negyed képviselőinek bevonásával szülői értekezletet tartanak, hol fel fogjuk a szülőket és a fiatalságot világosítani a testnevelés céljáról és fontosságáról. Ezen értekezletek a következő sorrendben tartatnak : A Hatvan IV., Cifrasánc és Felnémet negyed részére délelőtt Vjll órakor a Malom-utcai Földműves Olvasókör helyiségében. A Hatvan I, II., III. negyed részére délután 4 órakor a Hatvan II. negyedi Földműves Olvasókör helyiségében. A Makiár I. és II. negyed részére délután fél 6 órakor a Kertész-utcai Földműves Olvasókörnek a gazdasági ismótlőisko- lában. Felhívom tehát a testnevelési kötelezettség alatt álló 12—21 éves korban lévő fiatalságot és ezek szülőit, vagy munkaadóit, hogy a negyedük részére tartott értekezleten a saját érdekükben minél számosabban jelenjenek meg, mert a testnevelési kötelezettség elmulasztását ezentúl szigorúan fogom büntetni. A fenti negyedek képviselőit pedig fölkérem, hogy az értekezleten megjelenni s a cél érdekében támogatni szíveskedjék. Trak Géza polgármester. Házi ipari kiállítások vidéken. Hírt adtunk arról, hogy vármegyénkben a gazdasági egyesület égisze alatt örvendetes lendületet vett a házi ipar, hogy vármegyénk több községében meg is indult sőt be is fejeződött a tanfolyam. A tanfolyamat Kápolna, Kompolt és Tófalu úgy fejezték be, hogy az elkészült tárgyakból kiállítást rendeztek. E kiállítások mindhárom helyen látogatottak voltak, a gyermekkarok énekeltek, a tanulók szavaltak. Kápolnán Popputh Albert fűjegyző, Kompolton Engel Mária, Tófaluban Farkas Gizella mondottak köszönetét dr. Cse- pela Lajoenak a tanfolyamok rendezéséért. Kápolnán a kosárfonón 250 drb. készült, Kompolton 200 métert szőttek meg, Tófaluban a •zalmafonón [210 tárgy készült el. A készítményekből több darab a gyöngyösi kiállításra kerül. Kompolton a tanulók díszes kivitelű bizonyitványt kaptak, Tófaluban pedig a lelkesedés olyan volt, hogy a tanítás sokszor éjjeli 10—11 óráig is elhúzódott. A munkák felrázták a népet tespedéséből. Aldebrő szalma- fonót, Kápolna kötélverö, Tófalu kosárfonó tanfolyamokat kérnek a jövő télre. Ily előjelek után remélni lehet, hogy a sok fáradság nem fog kárbaveszni és a magyar nép felébred a háziipari munka megbecsülésére. Az egri Katolikus Kör 1925. évi március hő Il ik napján d u. 5 órakor — a Kör helyiségében, — választmányi ülést tart, melyre az i. t. választmányi tagokat ezúton is meghívja az elnökség. EGRI NÉPÚJSÁG 1925. március 8 A földreform az egri Városházán. Zsédely István budapesti kir. járásbiró már napok óta tárgyalja az egri földigénylök ügyét. — A házhelyakciót is bekapcsolták a tárgyalásba. Eger, március 7. Jelentette már az Egri Népújság, hogy az egri érsekség és főkáptalan városunk határaiban fekvő szántóira, valamint több kisebb-nagyobb egri föld- és szőllő birtokra megváltási eljárást rendelt el az Országos Földbirtokrendező Bíróság, melynek tárgyalására Zsédely István budapesti kir. járásbiró március 4. re Egerbe utazott. A megalakult vegyes bizottság élén a járásbiró már napok óta folytatja tárgyalásait. Eddig a tulajdonosokat hallgatták meg, akik ellen a birtokmegváltási eljárás folyik. Fölvették a tulajdonos személyi adatait, a birtok nagyságát és szerzési idejét. Ma a biró bekapcsolta a tárgyalásba a két egri házhely-akciót is és szombaton a házhelyért jelentkezettek igényjogosultságának megállapítása folyt. A földigénylök kielégítése Egerben a lehetetlenségek közé tartozik. Azon egyszerű oknál fogva, hogy Egerben nincsen erre alkalmas nagyobb területű föld. A megváltási eljárás alatt álló háborús szerzeményű szőllő birtokok, apró-cseprő párholdas .területek ezen nem segítenek. Akik az egri viszonyokat nem ismerik, azok az érsekség és főkáptalan földjeiből akarnák kielégíteni a földigénylő egrieket. A főkáptalannak és érsekségnek azonban kerek számban csak mintegy 400 kát. holdja van Eger határában. Sem az érsekMunkatársunk tegnap felkereste az Irgalmasrend férfíkór- házát, hogy a sebészeti osztály részére indított gyűjtés eredményéről tájékozódási szerezzen. Az osztály vezetőjét, Horváth Géza dr. t éppen a kórteremben találtuk. Miután a főorvos munkatársunkat biztosította arról, hogy munkája megzavarása nél küi rendelkezésre állhat, nehány kérdést intézünk hozzá. — Hogy áll a gyűjtés ? — Hát kérem, szépen indűlt, de megakadt. A főkápialan jő urainak eddigi 14 milliós adománya óta Ungár Ignác űr 500 ezer, Tolvay Ágost ügyvéd úr300 ezer, Maczky Gyula erdőtelki földbirtokos úr 200 ezer, Orosz Árpádné ezredesné Öméltósága 100 ezer koronát adományoztak a nemes célra. Örök hálára kötelezvén azokat, kik majdm az adományokból vásárolt műszereknek az egészségöket fogják köszönni. A rekonstrukció különben már megindult — mondotta — s be vezette munkatársunkat az olajjal már hófehérre festett kötözőbe, műtőbe, sterilizáló szobába. — Efz már több mint 3 milliót ségnek, sem a főkáptalannak nem érdeke, hogy ez a terület birtokában maradjon. Ez a föld emberemlékezet óta kisemberek kezén van. 1600 kisember műveli Vs és Vt holdas parcellákban. A befolyó bére ezeknek a földeknek még csak az adóját és a kerülők bérét sem fedezi, nem is számítva az izgalmat és zaklatást, amit a kát egyházi intézmény tisztviselői minden tavasszal kiállnak a földparcellák kiosztásánál. Itt csak az a kérdéses, melyik lesz jobb szociális szempontból; ha a rokkant és egyéb rászoruló 1600 kisember kezén marad-e az a föld, vagy a mosta ni megváltási eljárással 1 2 holdas parcellákban 4 vagy 2 száz ember kezére jut örökre ? Egerben szerintünk dőreség volt felpiszkálni ezt az ügyet. Mert csak nagyon kevés embernek juthat valamelyes kis erűiét. Á többiek ezután még elégedetlenebbek lesznek a földbirtokpolitikával. ügy járnak, mint Búza Bar- náák, akik a nagy összeomlás idején minden embernek 10 holdat akartak juttatni. Ekkor látták, hogy az ország egész területe kevés volna erre. Előbb nem gondoltak arra, hogy sokkal löbb az ember, mint 10 holdak. A kápolnai földosztás is ebben az értelemben indult. Per- sse, hogy nem folytathatták. Pedig ott volt sok ismerősünk, akik ma nem akarnak emlékezni. evett meg. Most következik az eltörött üveg tárgyak pótlása. Gondolhatja ez sem lesz olcsó mesterség. Azután a megrongált s pusz- tulőban levő orvoéi kabátokat, mentésnél használt törlőket lepedőket kell pótolni. Ha mindezek készen lesznek, a műszerek kicserélése és pótlása fog következni. A terv megvan, de hogy, kivitelhez anyagiak lesznek-e, nem tudom. — Mi adta a főorvos úrnak a gondolatot, hogy a társadalomhoz forduljon ? — Erre a gyűjtésre az Irgal- masoknak pápai kórházában lezajlott gyűjtési akció sikere adta az eszmet. Ott jobban megértették a cél nagyszerűségét és fontosságát s rövid idő alatt 55 millió korona állott a kórház rendelkezésére, melyből nemcsak a műszereket, de a kórháznak berendezését is ki lehetett egészíteni s a bitegek kényelmét növelni, szenvedésüket enyhíteni. Igaz, hogy itt még a környéki falvak is hozzájárultak a gyűjtéshez. — Hogyan lehetséges az, hogy a kórház maga nem tudja pó- tolni a szükségeseket ? Ez általános jelenség a kórházaknál mindenütt a csonka országban. Csak vegetálnak. Mig a nyilvános jellegű kórházak is, melyek pedig bármily szegény beteg felvétele után is megkapják a magánkórházak ápolási dijánál jóval magasabban megállapított ápolási dijat. Ami kórházunk magánkórháza, a törvények és a miniszteri rendelet szerint a betegápolási alap terhére csak olyan szegény betegeket vehet fel ápolásra, kiknél az életveszély miatt sürgős kezelésre, műtétre stb. van szükség, de ezt a sürgősséget vagy a polgármesternek, vagy a főszolgabírónak kell igazolni a tiszti orvos véleménye alapján, sőt még azt is bizonyítania kell a hatóságnak, hogy a beteg olyan állapotban volt, hogy közkórházba (Miskolc, Gyöngyös) nem volt szállítható. Régebben az ilyen szegény betegeink ápolási diját a kórház alapítványainak kamatai fedezték, nem is zaklattuk az országos betegápolási alapot, de ma, mikor csak épenúgy 4°/o-ot kamatoznak, mint régen: mondjuk, ha az alapítvány 100.000 korona volt, ma is 4000 korona annak a ho- zadéka. Ebből pedig még egy beteget sem tudunk megebódel- tetni, nem hogy 80-at — mint békében, mikor átlag 25 napon át valóban 80 beteget ápoltunk e kamatokból. Mióta a szanálás uralkodik, a rendelethez szigorúan ragaszkodnak, úgy hogy a január 1-én beküldött számlánkból vagy 40 'milliót töröltek, mert a beteg . közvetlen életveszedelme nem volt igazolva. Elképzelhető, hogyha csak ez esetben, egyetlen évnegyedben 40 milliós kár érte a kórházat, uz Irgalmasoknak, ha csak nem akarnak irgalmatlanok lenni és nem akarják elkergetni a betegeket, maguktól kell megvonni sok mindent, hogy a kiadásokat fedezni tudják. Az Irgelmasrendnek többje már nincs. Amije volt, mind odaadta a betegeknek. Ez tette hát szükségessé, hogy Dr. Horváth Géza a társadalom szivéhez forduljon támogatásért. A társadalomnak pedig meg kell hallania Horváth dr. halk kérő szavát és ki kell nyújtania kezét, ki kell nyitnia sovány erszényét is a nemes cél segítségére! Hegyeshalmy Lajos v. kereskedelemügyi miniszter meghalt. Budapestről jelentik: Hegyeshalmy Lajos volt kereskedelemügyi miniszter f. hó 7-én, szombaton elhunyt. A volt miniszter Győr egyik kerületének volt nemzetgyűlési t:épviselöja. — A nemzetgyűlés megalakulásakor a Keresztény Nemzeti Egység Pártjának volt az elnöke. Hegyeshalmy Lajos 1862-ben született Budapesten. A Tanítónők Szövetsége alakúló közgyűlését ma délután Va 5 órakor tartja az intézet dísztermében. Dr. Horváth (-réza főorvos a társadalomtól héri az Irgalmasrend férfikőrháza sebészeti osztályának renábehozását. Látogatás a kórházban — Az eddigi adományok. — Az állam mostohán kezeli a magánkórházak kérését. Eger, 1925. március 7.
