Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-02-28 / 48. szám
Ára 2Ő0Ő, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. február 28. szombat. XLII évf. 48. sz, RSÖfbsetési díj postai szMlítEssal POLITIKAI NAPILAP. p_u hóra . 40.000 E I Eg es* é* félévi elfifixetést . Nlggedévre 120.000E | nem logadnnk el. ----- FŐSZerkeSZtŐ: Dr. OriáS Nándor. S zerkesztőség: Eger, Líceum kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Az elemi csapásoktól sújtott vidékeken elengedik a földadót. A pénzügyminiszter elismeri, hogy túltengés van az állami számvevőszékben. Videant consules. A hét lakat alatt Őrzött választójogi törvényjavaslatról lepattant a zár és a demokrata- liberális-szocialista berkekből fel hareant a politikai orchesterek kakofóniája; sőt a törzafőnök szavai szerint a választójog csupán csak a lovaknak való, mert nem elég általános, nem elég titkos stb. Elsősorban leszögezendő azon körülmény, hogy maga a választójog elnevezés tulajdonké- pan helytelen, mert az nem is jog a sző közönséges értelmében, mely mindenkinek lehetőleg megadandó és amellyel a jogosított tetszése szerint élhet, hanem aktiv részvétel az állami hatalomban. Már pedig hatalom és különösen közjogi hatalom csak annak adható meg, aki azzal élni i« tud, fő ént pedig nem fog visszaélni. Ugyanis ezen hatalom gyakorlásánál egyedül a közjó s állami érdek az irányadó. Ezek alapján csakis annak adható választójog — hatalom —, aki bír olyan értelmi, szellemi és különösen erkölcsi fejlettséggel, hogy az állam érdekét felismerni képes, midőn szavazatával az arra legalkalmasabb személyt a törvényhozó testület tagjává kijelöli. Midőn tehát a választó szavazatát -a jelöltre leadta, erkölcsi felelősséget vállal a jelöltért a köz előtt. Mindezek ellenére a kormány a választójogi törvéuyjavailat- ban széleskörű jogokat biztosít a szociáldemokratáknak, mert éppen a szocialista fészkekben, a budapesti, pestkörnyéki, ózdi, dorogi, tatabányai, salgótarjáni, pilisvörösvári és a törvényhatósági városok kerületeiben rendeli el a titkos szavazást, Hát még mindig nem tanult eleget a kormány? Nem veit elég, hogy a szocialista kép viselők cinikusért kijelentették azt, hogy még a paktumban vállalt kötelezettségek sem terhelik őket, azokat magukra nézve egy pillanatig sem tartották kötelezőknek? Vagy elfelejtette már a kormány, hogy milyen képviselőket vontak a kö« zelmultban Bécsben idegen tényezők felelősségre? De legfőképpen hol itt a köz- és államérdek megvalósulása ! S. S. Budapest, február 27. A uem zetgyfilés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. A pénzügyi tárca költségvetésének részletes tárgyalása után Strausz István szólal fel. Kifogásolja, hogy egyes tételek Dincsenek részletesen kimutatva. Ez bele ütközik a költségvetési jogba. Azt kívánja, hogy a központi igazgatás létszámáról pontos kimutatást kéizítsenek. Az állami számvevőségek létszámában n8gy túltengés vhd. Egyszerűsíteni kell az adminisztrációt az egész vonalon. Búd János pénzügyminiszter reflektál Strausz István felszólalására osztja Sztrausznak azt a nézetét, hogy az állam számvevőségben túltengés van, ez «MSSOMm. Eger, 1925. február 27. Lapunk tegnspi számában a Vármegyei Gazdasági Egyesület titkára az Egri Népújság f. hő 22-iki számában a Gazdasági Egyesület faiskolájára vonatkozólag megjelent tárgyilagos közleményemre megcáfolni igyekszik az ottani tarthatatlan állapotokra vonatkozó adataimat. Válaszom igen rövid. Amit írtam, az utolsó betűig fenntartom. Mindezeket a város által kiküldött Hecser Béla, a közüzemek igazgatója, állapította meg a kirendelt városi főkertésszel. Ezt a való tényállást a közüzemek felügyelöbizottsága részéről megjelent tagok, nevezetesen: Kasuk Jenő, Nagy László ős csekélységem, személyes meggyőződésünk alapján megerősítettük. Tény és valóság, hogy a 7 kát. hold területnek körülbelül a fele megmunkálatlanul hever. Tény, hogy a kapásvetemé- nyék részére kitűnő fekete porhanyó« földben az elmúlt évben az ottani felügyelő bemondása azonban azért állott be, mert a háború alatt a számvevőségeknek igen sok munkakört kellett ellátniok. A leépítési munkálatok már folyamatban vannak. A 8-ik szakasznál amely az adókról szól. Strausz István a földadók kivetésének visszásságait teszi szóvá. Búd János pénzügyminiszter válaszában kijelenti, hogy minden intézkedés megtörtént arra nézve, hogy az ellemi csapásoktól sújtott vidékeken elengedjék a földadót. — A pénzügyi bizottságok külön utasítást kapnak erre vonatkozólag. Rámutat továbbá arra, hogy a jövedelem-adó kivetésénél a kataszteri tiszta jövedelmet veszi alapul. ót-!** «fás»© szerint a Gazdasági Egyesület titkára feles részesedésre mintegy 2 holdat kiadott, ahol burgonya, árpa és tengeri termett. A felügyelő fiú mintegy félhold területet kapott, ahol burgonyát termelt. Tény, hogy a «faiskoládnak minősített és beállított terület a városi főkertész hozzávetőleges felmérése szerint nem több, mint 160—200 □ öl.Tehát nem 900 □ öl, amennyit a Gazdasági Egyesület titkára a városnak átiratilag bejelentett és cikkében is jelez. Tény az is, hogy a közüzemek igazgatója, a városi főkertész és az általuuk is megtekintett csemetéket nem az egér, de a nyúl rágta meg és úgyszólván teljesen hasznavehetetlenné tette. Hogy nyúl rágta a fákat, azt megvizsgáltuk, de igazolja az is, hogy ottlétünk alkalmával is üldözött egy nyulat a főkertész és az ottani felügyelő, de eredménytelenül. Gikkezéssel és közérdekű ügyben meg nem engedhető személyeskedéssel, nem lehet a való tényállást megdönteni. Illetékes tényezők meggyőződhetnek, hogy 14 év, vagy akár 5 évi időtartam alatt faiskolának minősíthető-e a kérdéses 7 hold terület. Bár cikkíró részben beismeri az ottani állapotokat, még sem fogadható el azon érvelése sem, hogy a 8 év előtti gyöngyösi tűzvész miatt szenvedett anyagi kár és a 6 év előtti kommunizmus alatt okozott károk miatt, stb. nem volt az egyesület abban a helyzetben, hogy a faiskolát rendszeresen beállíthassa. Engedőimet kérek, 14, vagy csak az utóbbi esettől számított 5—6 évet számításba véve, igenis ba lehetett a faiskolát állítani úgy, hogy az faiskola legyen. Ahhoz nem kell gazdasági akadémia, csupán a gazdaság iránti érzők ős gyakorlat, hogy valaki megállapíthassa, mi az a faiskola. Hogy mennyire tárgyilagosan írtam az ottani állapotokról, a legjobban igazolja Hecser Béla, a közüzemek igazgatójának a városi tanácshoz intézett következő jelentése: ' • MÁSOLAT. 182/1925 Eger, 1925. február 15. Eger r. t. város tekintetes Tanácsának, Helyben. F. hó 13-áu kelt 1944/925. sz. meghagyó határozatra jelentésemet a következőkben van szerencsém előterjeszteni. A fenti határozat alkalmával a közüzemek Club épületében lévő irodájában épen ülést tartott a felügyelőbizottság. Vizsgálta az 1924. évi zárszámadásokat. A felügyelőbizottság a zárszámadások átvizsgálása után úgy határozott, hogy másnap, vasárnap a közüzemek összes üzemeit helyszíneli, megszemléli. Tekintettel arra, hogy a határozat azonnali kivizsgálásra lett kiadva, felkértem a felügyelőbizottságot, hogy egyúttal szemléljük meg a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesületnek átengedett területet, hogy a határozat értelmében jelentésemet azonnal megtehessem. A felügyelőbi- zotiság késznek nyilatkozott a megtekintésre es vasárnap f. hő 15-én tényleg a helyszínen meg is jelent Kakuk Janő v. főszám- vevő, elnök, Radii Károly, Nagy A Vármegyei Gazdasági Egyesület Faiskolája. Válasz a Gazdasági Egyesület titkárának.
