Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-02-22 / 43. szám

2 Burgonyát, tengerit, árpát ter­meltek mintegy 3 hold területen felesnek kiadva; 160—200 □ öl ■faiskolának nevezett« területen hézagosán beállítva mandula és vadalma csemetéi találtunk, nyűi­től összerágve, teljesen haszna­vehetetlen állapotban. Mintegy 2 hold terület lucernás volt, 3—4 év előtt még lehetett termés rajta, azóta ott hever megmunkálatla- núl. Az ott lakó és a felügyelet­tel megbízott ember kérdésünkre, hogy miért nem művelte ő meg a megmunkálatlanúl heverő nagy területet, azt a választ adta, hogy kérte, de nem adták neki. Ez egy tarthatatlan állapot. Amikor nyomorúságunkban min­den talpalatnyi földet ki kellene használnunk, akkor a város által faiskola céljaira átengedett ha­talmas területnek alig a fele feles haszonrészesedéssel ki lesz adva, a másik fele pedig ott hever évek torán át megmunká- latlanúl. Ez az állapot egy percig sem tűrhető tovább. A város vegye a területet ezonnal birtokba, mart a megmunkáltatás utolsó órája itt van! A városi faiskolá­nak száDt terület úgysem felel meg teljes egészében a célnak, mert kicsi ahhoz, hogy a faiskolát itt évenként fokozatosan fejlesz­teni lehessen. Ez a 7 kát. hold terület a faiskola? fejlesztésére a legalkalmasabb lesz. Kívánatos volna 2—3 hold hozzá kapcsolá­sával itt egy ripáriatelep létesí­tése is. Az ügy különben a legköze­lebbi képviselőtestületi közgyűlés elé kerül s hisszük, hogy ily körülmények között a közgyűlés a kérdéses terület azonnali bir­tokba vételét fogja kimondani. Marha- és sertéshizlaló helyett fatelep. Nem hagyhatom megjegyzés nélkül, hogy a város által annak idején ez Egri marha-és sertés- hizlaló r. t.-nak eladott váró i malom mintegy 4 hold területiéi úgyszólván fatelepiek lesz hasz­nálva. Eger városa a kérdéses mal­mot a területtel együtt azzal a határozott kikötéssel adta el, hogy ott kizárólag egy marha­ás strtéshizlalőlelep létesítessék, oly célból, hogy elsősorban a város közönségének szükséglete biztosíttassák. És mi történt? Az, hogy évek hosszú során át a vállalat szerződős szerinti kö­telezettségének nem tett eleget, marha- ee sertéshizlaldát nem létesített. A múlt évben az első ízben felajánlóit hízott sertése­kért oly magas árat kérlek, hogy az egri hentesek nem vehették meg s így eladták Budapestre. Az idén 6 azaz hat darab hízott sertést adtak át a városnak. Farsangi tréfának megjárja, de a szerződésben válLlt kötelezett­ség teljesítményeképen el nem fogadható akkor, amikor évente 50Ö sertés hizlalására volt köte­lezve. Nem vonom kétségbe, hogy a vállalat létesítésével annak ide­jén a jő szándék meg volt, de sajnor, nem sikerült. Az nem szégyen, hogyha egyik-másik vállalkozás nem sikerül. Minden­napos esemény. De ne felejtsük el, itt egy közvagyont képezett ingatlan eladásáról van sző, szi­gorú szerződéi szerinti megha­tározással. Ennek a vállalat nem EGRI NÉPÚJSÁG 1925 február 22 ««BBBaimr—maam mm tett eleget. Abba a város nem nyugodhatik bele, hogy ott egy nagyszabású fatelep létesíttetott és egy pár sertést is hizlalnak. Amennyiben szerződés szerinti rendeltetésétől a vállalat ebért, adja vissza a városnak az ak kori viszonyokhoz képest annak idején kifizetett 65 000 korona vételárnak valorizált visszafize­tése ellenében. A városi közüzem eredeti rendeltetéséhez híven fogja azt felhasználni és a kö­zönséget hízott sertéssel ellátni; továbbá a vágóhíd termékeinek a felhasználásával a patak vi­zét is kihasználandó egy hal­tenyésztést is létesíteni. Bízom az Agrár Takarékpénz­tár előzékenységében, hogy az általa bár jóasraratűlag létesített, London, február 21. MTI. Az angol sajtó továbbra is behatóan foglalkozik a jugoszláv válasz­tások eredményével A Man­chester Guardin foglalkozva a ju­goszláv választásokkal azt mond­ja, hogy az ellenzék vezéreit megverték, letartóztatták és bör­tönbe vetették. A belgrádi német követ tilta­kozott a német választás erősza­de nem sikerűit vállalatot felszá­moltatja és az ingallant az érte fizetett 65.000 korona vételárnak valorizált visszafizetése ellenében a városnak visszaadja. Ez ügyben a képviselőtestület közgyűléséhez beadványt fogok i intézni, hogy az ingatlan vissza­szerzése iránt a képviselőtestület tegyen lépéseket Remélem az ügy addig kedvező elintézést nyer. Ha nem —amit egy ily tekin­télyes pénzintézettői fel sem téte­lezek — akkor a közgyűlés adja meg a felhatalmazást ez ingatlan visszaperlésére. Hiszem, hogy ez esetben az igazságszolgáltatás az ingatlant városunknak visszaítóli. Radii Károly városi képviselőtestületi tag. kos elnyomása ellen. Davidovies volt miniszterelnök kijelentette, hogy a választások folyamán az ellenzék 12 tagját megölték, 82-t megsebesítettek és több mint két ezer embert letartóztattak. Leg­alább is tisztázásra szorítkoz­nak azok az eszközök, amelyek révén a kormány a maga több­ségét biztosította. S ezzel a magyar szívvel te­remtsenek uj magyar erkölcsöt a magyar társadalomban. Büsz­kén, felemelt fővel, — ha néha csalódás, vereség éri is, nem csüggedve, — leányosságuk büsz­ke tudatival harcoljanak ellen­ségeink meghonosította laza er­kölcsi nézetek ellen. Maguk van­nak hivatva nevelni a fiatalsá­got s ha győznek, — amit leron­tottak az asszony elődeik, — maguk újraépítik azt: Romlat­lan tiszta, keresztény erkölcsöt a magyar társadalomban! ,.gy-----i A kísantant bukaresti konferenciájának programmja. Belgrádi diplomáciai körök szerint a kisántánt külügy mi­nisztereinek konferenciáját már­cius 15 és 20 között tartják meg. A programm főbb pontjai: 1. A Duna konföderáció kér­dése. Jugoszlávia és Csehszlová­kia határozottan ellene vannak minden olyan megegyezésnek, mely akár gazdasági, akár po­litikai konföderációhoz vezetne a Duna mentén. 2. A konferencia foglalkozni fog »az utóbbi időben élénkebbé vált magyarországi Habsburg- propaganda kérdésével, mely a békeszerződés értelmében meg­engedhetetlen. — (»Ha zörren a levél. . .« Szerk.) 3. Bulgária törekvése az álta­lános vedköielezettiég beveze­tésére. Jugoszlávia ebben a kér­désben Bulgária ellen, Románia pedig Bulgária mellett foglal állást. Az orosz kérdést levették a konferencia prcgrammjáről. Cso­dáljuk, hogy Romániát nem ér­dekli ez a kérdés. Trockij utódja az orosz-japán szerződésről és Besszarábiarol. Moszkva, február 1. A vörös hadsereg új 'komiszárja» Frunze, beszédet mondott a moszkvai helyőrség tisztjeihez, melyben hangsúlyozta, hogy Oroszország sz rzódése Japánnal mág nem jelent szövetséget A román kér­désről az ö besszarábiai szár­mazására hivatkozva így nyi­latkozott Frunze: «Biztositüa­tom a roooáu kormányt, hogy mi a román királytól és az ő had­seregétől nem félünk. Csak a mi békés szándékunknak köszönhe­tik a románok, hogy Besszará- bia és Bukovina népeinek leigá­zását tovább folytathatják». (Mint lapuok más helyén olvasható, a kis antantot nem érdekli az orosz kérdés). Tűzre kerül a matyó női ruhák cifra dísze. Mezőkövesdről jelentik, hogy a matyó nők lelkészük felhívá­sára lemondanak a hagyomá­nyos viseletükhöz tartozó csil­logó ruhadíszekről. A hívők ál­tal ruhájukról lefejtett fényes zsinórokat, drága sujtáiokat, a híres matyó díszítményeket Ham- vaző szerdán, a mezőkövesdi Piactéren nyilvánosan elégetik. Itt említjük meg, hogy az elöl­járóság rendeletére Mezőköves­den vasár- és ünnepnapokon egész nap zárva maradnak az éttermek és korcsmák Nyílt levél egy Kis Leány! Maga a múltkor panaszkodott, hogy a mai fiatal­ság «szörnyű*, (t. i. nem akar házasodni) és azt is mondta, hogy ezt főleg a mai fiatalasz- szonyoknak lehet köszönni, kik úgy lefoglalják maguknak ud variéként a fiatalembereket, hogy a lányoknak nem marad semmi, helyesebben senki. Női Kis Leány, én ugyan nem szoktam igazat adni maguknak, de most az egyszer elismerem, hogy részben igaza van. Az asszonyok nagyrésze ma valóságos élet-halál harcot viv magukkal szemben az udvarlók­ért. így van ez Pesten, Szege­den, Pécsett, Balatonkisbürgöz- dön és maga szerint Egerben is. Ez egy járványos nyavalya. Ezzel pont. De msgácska fenti panaszait védekezésként hozta fel, azon való megbotránkozásomra, hogy ma már az első hálózó is oly modernül táncol, mint egy tán­cos mulató pillangója. — Erre mondta maga, hogy ha nem igy táncol a lány, petrezselymet árul és csak a fiatalasszonyok, eset­leg gardedámok táncolnak. Nos lehet, hogy ebben is igaza van. Da ón csak egyet mondok. Az élet nem tánc; az élet egy magasabb küldetés . . . Tisztában kell lennie minden kis leánynak azzal hogy táncolni, vagy férj - hezmenni akar-e?! S ha ezt mérlegeli, tartsa szemelő«, hogy a flört jólesik a férfi népnek is, de feleségül magának egy férfi sem kíván kokett, kacér leányt. Illetlen fegyver ellen ne ra­gadjanak illetlen fegyvert. Hagy­ják abba az ocsmány táncolás) módot és becsületes igazuk meg­védésére, leányos ártatlanságuk­kal szálljansk harcba; ezzel ne­veljék és hódítsák vissza ma­gukhoz, a magukat jogosan meg­illető fiatalember gárdát, azok­tól a — maga szerint, — «szív télén, irigy asszonyoktól». Meg­kis leányhoz! lássák, hamarább célt érnek és a nehéz gazdasági helyzet elle­nére is, hamarább sikerül férj hez menniök. De ha megmaradnak ezen az úton, melyen most haladnak, a férfinéppel szemben lassan min­den fölényüket elveszítik s majd évek múltán, szomorú téli estén, duruzsoló kályha mellett, mikor fázékonyan hallgatják a dorom­boló vén macska meséjét ó t szi­vükbe markol az egyedüllét iszonyú érzése, eszükbe fog jutni, a pillanatnyi gyönyör nem hoz tartós boldogságot s az izgal­mas szép farsang emléke is csak eposzt ég sorvaszt testet és lel­ket egyaránt. — Késő bánat, eső után köpönyeg. Még csak egyet. Kis Leány, maga azt kérdezte tőlem akkor, hogy mit szólok a ruhájához. — Igaz? — nem szóltam sem­mit, csak gondoltam. A magyar ruha viselése nap­jainkban, — szerintem — régi dicsőséges idők visszavarázso- lását célozná. Dn mi köze a Zrínyi Honák és Dobó Katicák ruhájának, a mai modern, ero­tikus táncokhoz. — Mint ahogy törvény tiltja a Himnusznak mu­latóhelyeken való éneklés általi profanizáiását, akként tiltani kel­lene a magyar ruha táncmulat­ságokon, bálokon viselését. A fehér párta régi tiszta csillogá­sát homályodba az a buja köd, mely uralja tánctermeinket; — a pruszlik a? anyeujiását, mely egykor véres csatákban tündö­költ, ma eltakarja a testhez szó rosan odasimuló test. Ez meg- szentságtelenitése a »Magyar- asszonyok ruhájának!» A mai modern táncokhoz a Salomék és Böcker Bébyk öltözéke a styl- ezerü. Kis Leányka i Maguk «Magyar leányok, elsősorban ne magyar ruhát, hanem magyar szivet vi­seljenek. Pasicséknál sem fenékig tejföl! «

Next

/
Oldalképek
Tartalom